Az emberi állkapocs két részből áll, a felső állkapocs és az alsó állkapocs. Ez a két csontos szerkezet mind méretében, mind alakjában jelentősen eltér egymástól. Amíg a felső állkapocs (évek.
Maxilla) egy párosított csont alkotja és szorosan kapcsolódik a koponya az alsó állkapocs (lat. Mandibula) nagyon nagy, kompakt csontrészből áll, és szabadon érintkezik a koponya a két állkapcson keresztül ízületek. Emiatt az alsó állkapocs alkotja az állkapocs mozgó részét, ami elengedhetetlen a rágási folyamathoz.
Általában két nagy része van koponya, az arckoponya és az agykoponya. A csontok amelyek körülveszik a agy mint egy héj és így teljesítenek egy bizonyos védelmi funkciót, az agy koponyájának nevezzük. Bones az arckoponya pedig meghatározza az emberi arc alapvető jellemzőit.
Az arckoponyához tartozik: A felső és az alsó állkapcs anatómiailag szintén az arckoponya részének számít. Szemben a felső állkapocs, az alsó állkapocs alig lát el védő funkciót. A temporomandibularis keresztül kapcsolódik a koponya többi részéhez ízületek mindkét oldalon, és elsősorban a rágásért felelős, és az nyelv, fontos a beszédképzés szempontjából.
- A frontális csont részei
- Az időbeli csont
- Az orrcsont
- A zigomatikus csont
- A könnycsont
- A páros orrkagyló
- Az ethmoid csont és
- Az eke szár
Az alsó állkapocs igazítása
Az alsó állkapocs (lat. Mandibula) patkó alakú csontszerkezetből áll, amely testét alkotja (lat. Corpus mandibulae).
Az alsó állkapocs elülső széle képezi az emberi állat. A nagy alsó állkapocs testet mindkét oldalon felfelé egy emelkedő ág, az alsó állkapocs ága (lat. Ramus mandibulae) folytatja.
Az alsó állkapocs teste és a felemelkedő ágak együtt egy szögletes szerkezetet alkotnak, a mandibuláris szöget (lat. Angulus mandibulae), amely a rágási folyamatban részt vevő különféle izmok alapjaként és eredetéül szolgál. Alapvetően különbséget tesznek az arckoponya ezen csontjának három meghosszabbítása között.
Az alveoláris folyamat (lat. Processus alveolaris) a maxilla felső oldalán helyezkedik el, és az alveolusok be vannak ágyazva, kis bemélyedések, amelyek a fogak gyökereinek befogadására szolgálnak. A felemelkedő ág területén egy további folyamat választ el a csonttól, az úgynevezett ízületi folyamat (lat.
Processus condylaris vagy Processus articularis). Ennek viszont hengeres csatlakozása van fej, amely a mozgatható részét képezi a temporomandibularis ízület. Az úgynevezett izomfolyamat (lat.
Processus muscularis) képezi a különféle izmok kapcsolódási pontját. Az alsó állkapocság belső oldalának területén egy kis kiemelkedés látható. Ezt a szerkezetet az anatómia csontként ismeri nyelv (évek.
Lingula mandibulae). Ez egy kis lyukat takar, amely az alsó állcsont (lat. Foramen mandibulae) csontján fut át, és a mandibula idegének átjárási pontjaként funkcionál (nervus alveolaris inferior).
