Eredet
A kálium A hiányt a káliumvesztés okozhatja a vese a vizeletbe a leggyakoribb oka a káliumhiány. Ennek több oka lehet. A legtöbb esetben bizonyos ürítő gyógyszerek (diuretikumok) meghatározóak, különösen a gyakran felírt hurok diuretikumok (pl
furoszemid, torazemid) és a tiazidok csoportja (pl. hidroklorotiazid / HCT). A test kevesebb vizet köt meg nátrium a gyógyszer okozta nagy folyadékveszteség miatt, de cserébe többet ürít kálium. Kálium veszteségek fordulnak elő nagy dózisú penicillinek szedése esetén is hasonló mechanizmusok miatt.
Egyes hormonhiányok a vesén keresztül káliumvesztést is okoznak. Az úgynevezett hiperaldoszteronizmust az aldoszteron hormon túlzott koncentrációja jellemzi a vér. Az aldoszteron gátolja a nátrium a vese magas folyadékkiválasztás esetén és ellensúlyként választja ki a káliumot.
Egy megnövekedett vér szint tehát káliumveszteséghez vezet. Jóindulatú aldoszterontermelő okozhatja mellékvese daganat vagy a mellékvese megnagyobbodása (Conn-szindróma). Hirtelen támadása magas vérnyomás, a vese elmozdulása ütőér és gyakori hányás or hasmenés az aldoszteron kóros növekedését is okozhatják.
In Cushing-szindróma a kortizol szintje a vér megemelkedik. A kortizol általában nem befolyásolja az elektrolitot egyensúly. Ha azonban a vér koncentrációja túl magas, akkor átveszi az aldoszteron funkcióját, amely szerkezetileg nagyon hasonló.
Ez a hatásmód gyógyszeres kezeléssel is lehetséges kortizon készítmények (= inaktivált kortizol) és egyéb glükokortikoidok. Az a kockázat káliumhiány különösen magas, ha együtt vesszük diuretikumok. Édesgyökér szintén hasonló módon magasabb káliumkiválasztást okoz.
- Káliumveszteség,
- A vér és a sejtek belső terének újraeloszlásának zavara,
- Túl alacsony káliumbevitelt okoz.
Ezenkívül a test bizonyos táplálkozási állapota befolyásolja a káliumot egyensúly az vese. Gyakori hányás, rosszul ellenőrzött cukorbetegség túlzott cukorral, hosszan tartó éhezéssel vagy alacsony fehérjetartalmú táplálkozással és bizonyos étrendekkel (pl diéta) emellett elősegítik a káliumhiány.
Vannak még genetikai betegségek mint például a Bartter-szindróma és a Gittelman-szindróma, amelyek a vesére gyakorolt hatásuk miatt káliumhiányt okoznak. A vesén kívüli káliumvesztést a rendszerint a bélben okozzák leggyakrabban hasmenés vagy lenyelése (visszaélése) hashajtók. A kálium ugyanúgy választódik ki, mint a vesében.
A lisztérzékenységben káliumhiány is előfordulhat. A bőrön keresztüli káliumvesztés nagymértékben súlyos égési sérülések esetén fordulhat elő, enyhe formában, ha izzad magas hőmérséklet és terhelés esetén. Esetenként a kálium eloszlásának zavara a vér és a sejtek belseje között szintén a káliumhiány oka.
Ha a kálium bekerül a sejtekbe, a vér koncentrációja ezt követően csökken. Ez az eset áll fenn, amikor a vér pH-értéke meredeken emelkedik (hiperventiláció, hányás), mikor inzulin a vér koncentrációja magas (az inzulin beadása vagy az akut hiperglikémia miatt), vagy ha magas a stressz koncentrációja hormonok (adrenalin) a vérben. Ez utóbbit okozhatja egy mellékvese daganat (phaeochromocytoma) vagy lassú szívverés esetén gyógyszerként történő alkalmazással.
Béta-agonisták (asztma terápia) és koffein szintén újraeloszlást okoznak a sejtekben. Végül a csökkent káliumbevitel is kiválthatja. Tekintettel a sejtekben tárolt nagy mennyiségű káliumra, hosszú időbe telik, amíg a vérben a koncentráció megváltozik. Ezenkívül a vese nagy mértékben csökkentheti a kálium kiválasztását étel hiányában. Következésképpen csak súlyos étkezési rendellenességek (pl étvágytalanság) vagy az alkoholfogyasztás csökkentett bevitel révén káliumhiányt válthat ki.
