Mellékvese

Szinonimák

Glandula suprarenalis, Glandula adrenalis A mellékvesék fontos hormon mirigyek az emberi testben. Minden embernek 2 mellékvese van. A mellékvese egyfajta sapkaként fekszik a vesék tetején.

Kb. 4 cm hosszú és 3 cm széles, átlagosan 10 grammot nyom. A szerv nagyjából két részre osztható: A belső mellékvese medulla (Medulla glandulae suprarenalis) funkcionálisan része a szimpatikus idegrendszer, mivel itt vannak a hormon vagy transzmitterek adrenalin és noradrenalin, Más néven katekolaminok, előállítják. A mellékvese velőt kívülről a mellékvese kérge (Cortex glandulae suprarenalis) veszi körül, amelynek fontos funkciói vannak a hormonális egyensúly a test.

A szerv fő részét is képviseli, és kívülről egy kapszula határolja kötőszöveti (Capsula fibrosa). A mellékvesekéreg viszont három szakaszra osztható a sejtek funkciója és elrendezése szerint: kívülről befelé van a zona glomerulosa (a sejtek gömb vagy gömb alakú elrendezése), zona fasciculata (oszlopos elrendezés) ) és zona reticularis (hálószerű elrendezés). Keresztül hormonok termelődik, a mellékvesekéreg képes beavatkozni a test vízébe, cukrába és ásványi anyagába egyensúly Az hormonok a mellékvesekéreg által szintetizált mindannyian a szteroid hormonok csoportjába tartoznak, mivel ugyanaz az előmolekulájuk koleszterin (a szterán alapvető kémiai szerkezete).

A mellékvesekéreg betegségei

Általában különbséget tesznek a mellékvese túl- és alulműködése között, attól függően, hogy túl sok vagy túl kevés hormon termelődik-e. Az okok sokfélék. Conn-szindróma (más néven primer hiperaldoszteronizmus) az aldoszteron fokozott termelődése okozza a mellékvesekéreg glomeruláris zónájában.

Ezt elsősorban jóindulatú daganatok, más néven adenomák okozzák, vagy a zona glomerulosa egyszerű megnagyobbodása (hiperplázia), amelynek oka még nem tisztázott. Az aldoszteron megnövekedett mennyisége az vér nyomás és a kálium szint a vérben. Ez általában oda vezet fejfájás, izomgyengeség, székrekedés és nőtt és gyakori vizelés, gyakran éjszaka (polyuria, nocturia), mert a kimosott kálium vizet hord magával.

Ezenkívül a betegek gyakran panaszkodnak fokozott szomjúságról (polydipsia). A váltás a kálium egyensúly is vezethet szívritmus zavar. Van azonban egy olyan formája is a betegségnek, amelyben a káliumszint nem változik, vagyis a normális tartományba esik.

Ha a betegség daganaton alapul, akkor a tüneteket a daganat műtéti eltávolításával lehet szabályozni. Ha ez hiperplázia esete, aldoszteron-antagonistákat adnak a szervezet saját aldoszteronjának, például a spironolaktonnak a hatásának ellensúlyozására. Továbbá, vér a nyomást általában megfelelő gyógyszeres kezeléssel a normális tartományba kell hozni.

Cushing-kór a kortizol fokozott termelődése okozza a mellékvesekéreg zona fasciculatájából. Ez például a agyalapi mirigy. A tumor megnövekedett mennyiségű hormont termel ACTH, amely stimulálja a mellékvese kéregét a kortizol termelésére.

További okok a mellékvese megnagyobbodása, akár daganat, akár mindkét oldal megnövekedett növekedése miatt (hiperplázia). A tünetek, amelyeket a betegek ezután mutatnak, más néven Cushing-szindróma és viszonylag jellemzőek a betegségre: a betegek csomagtartóban szenvednek elhízottság zsírtartalmával a csomagtartón, különösen a hasi terület, míg a karok és a lábak nagyon vékonyak. Ezen kívül gyakran van egy megvastagodott nyak („Bika nyaka”) és egy kerek arca („hold arca”).

A betegek bőre pergamenre hasonlít, mivel gyakran nagyon vékony lesz, és a csontok törékennyé válnak (csontritkulás). Mindenekelőtt a szénhidrát anyagcsere is zavart, ami ahhoz vezethet cukorbetegség fokozott szomjúsággal és fokozott vizeléssel. Hosszú távú beadása kortizon mint egy drog is vezethet Cushing-kór.

Ezért ügyelni kell arra, hogy a beteg csak addig szedje ezeket a gyógyszereket, amíg szükséges. Ha lehetséges, a daganatot el kell távolítani a kezelés érdekében. Ha nem ez a helyzet, olyan gyógyszereket adnak, amelyek gátolják a kortizol túltermelését.

Ha a mellékvese kéreg nem termel elegendő kortizolt, akkor ezt mellékvesekéreg-elégtelenségnek nevezik. Az októl függően megkülönböztetnek egy elsődleges, másodlagos és harmadlagos formát. Ha az ok magában a mellékvese kéregben rejlik, elsődleges mellékvese kéreg-elégtelenségnek vagy Addison-kór. A legtöbb esetben ezt a mellékvesekéreg sejtjeivel szembeni autoimmun reakciók okozzák, de kiválthatják bizonyos fertőző betegségek, mint pl. tuberkulózis or AIDS.

A daganatok is felelősek lehetnek ezért. A agyalapi mirigy fokozott felszabadulású visszacsatolási mechanizmuson keresztül reagál a csökkent kortizolellátásra ACTH. Azonban a ACTHtermelő sejtek a agyalapi mirigy egy másik hormont is termel: az MSH-t (melanocita-stimuláló hormon).

Ez a hormon serkenti a melanin-termelő bőrsejtek pigment előállítására. Ennek eredményeként a betegek Addison-kór általában nagyon színezett a bőre. Ha az ok a mellékvesén kívül található, akkor ezt másodlagos vagy harmadlagos mellékvese kéreg elégtelenség.

Ez a helyzet a hypothalamus (harmadlagos) vagy az agyalapi mirigy (másodlagos), amelyek ezután már nem képesek elegendő CRH-t vagy ACTH-t termelni, és a mellékvesekéreg túl kevés ingert kap a kortizol termeléséhez. Ez lehet a helyzet daganatos betegségek, ezek gyulladása és egyéb betegségei agy területeken. A tünetek azonban akkor is lehetségesek, ha a corstisone-kezelést túl gyorsan abbahagyták kortizon terápia: a corstisone hosszú távú beadása miatt a test megszokta a magas corstisone szintet a vér.

Az agyalapi mirigy alig szabadítja fel az ACTH-t. Ha a kezelést nagyon gyorsan abbahagyják, a hypothalamus és az agyalapi mirigy nem tud ilyen gyorsan beállítani. A testből ekkor gyorsan hiányzik a kortizol.

Ez „addison-válsághoz” vezethet, gyors csökkenéssel vérnyomás, hányás és a sokk. Emiatt mindig ügyelni kell az engedésre kortizon a terápia lassan elhasználódik, hogy a test lehetőséget kapjon arra, hogy ismét ellátja a szükséges hormonadaggal. A mellékvese elégtelenség által okozott lehetséges tünetek a hajtóerő hiánya, alacsony vérnyomás, hányinger val vel hányás, fáradtság, fogyás, szeméremcsökkenés haj és szédülés.

Számos tünet azonban a betegség folyamán nagyon későn jelenik meg, így gyakran a mellékvese nagy része már megsemmisül. A választott terápia a hiányzók pótlását jelenti hormonok. Tudjon meg többet arról is Addison-kór témánk alatt: Addison-kór és Addison-válság.

Ami szintén érdekelheti Önt: Az alacsony vérnyomás tüneteiAz phaeochromocytoma többnyire jóindulatú daganat (kb. 90%) termel katekolaminok (noradrenalin és adrenalin). Az esetek többségében a mellékvese medullájában található, de lokalizálható a test más részein is, például a határszálon, egy idegfonaton futás a gerincoszloppal párhuzamosan. Az adrenalin és különösen a noradrenalin megnövekedett és kontrollálatlan felszabadulása miatt a betegek phaeochromocytoma szenvednek állandó vérnyomás hipertóniás krízisek, amelyekben életveszélyes értékek érhetők el, mint agyi vérzések vagy szív a támadások már nem zárhatók ki.

Kísérő tünetek a túlzott izzadás, szédülés, fejfájás és a szívdobogás. A phaeochromocytoma általában meglehetősen későn fedezik fel. A választott módszer ennek a betegségnek a gyanúja esetén a katekolaminok a vizeletben, valamint a vérben.

A választott terápia a daganat műtéti eltávolítása, amely kísérheti a mellékvese eltávolítását. A mellékvese medulla alulműködése is lehetséges, de ritka, pl. A mellékvese műtéti károsodása után. Ha a katekolaminokat már nem termelik elegendő mennyiségben, akkor a testnek nehézségei vannak a vérnyomás fenntartásával. Ez szédüléshez, ájuláshoz vezethet. Terápiás szereket alkalmaznak a vérnyomás emelésére.