Ethmoidális sejtek: felépítés, működés és betegségek

A etmoidális sejtek az etmoid csont részét képezik, amely a frontális, orr- és szemüregek belső részén helyezkedik el. Stabilitási funkciójuk mellett csatlakoznak a idegek és részt vesznek a szaglás észlelésében. Törések, idegkárosodás, daganatok, gyulladás valamint a polipképzés az ethmoid sejtekkel kapcsolatos lehetséges betegségek lehetnek.

Mik az etmoidális sejtek?

Etmoidális sejtek (cellulae ethmoidale) az etmoid csontba (Os ethmoidale) tartoznak, amely egy csontos terület a koponya valamint a szem és az orrüregek. A névadás a lyukas csont szitaszerű szerkezetéből kölcsönöz. Nem orvosi-biológiai értelemben vett „sejtek”, hanem a levegővel töltött üregekre utalnak. A etmoidális sejtek ethmoidális labirintusnak (labyrinthus ethmoidalis) is nevezik.

Anatómia és felépítés

Az ethmoid csont anatómiailag egy olyan területen helyezkedik el, amely mind a frontális sinusba, mind az orr- és orbitális üregekbe kinyúlik és behatárolja azokat. Csontos elágazásként az etmoid sejteket kamrák vagy üregek (pneumatizációs terek) hatolják át. Az ethmoid csontok vékony falúak és viszonylag nagy lyukakkal rendelkeznek. A frontális sinus mellett körülbelül nyolc-tíz etmoidális sejt található. Az etmoidális sejteket tágabb értelemben innerválják az ötödik koponyaideg ágai (trigeminus ideg). Egyrészt az idegzsinórok a hátsó etmoidális sejteken keresztül nyúlnak a pályára, ahol csatlakoznak a párosodókhoz látóideg (nervus opticus). Másrészt az elülső ethmoid sejtek idegzsinora kiterjed a orrüreg (nasocilialis ideg) az ethmoid lemezen (lamina cribrosa) keresztül. A lamina cribrosa az etmoid csont összesen négy különböző csontlemezének (laminae) egyike. A pneumatizációs terek orrmelléküregek sorakoznak nyálkahártya és csillogott hámszövet. Az orrjáratban a megfelelő idegek ellátja a orrnyálkahártya az ethmoid sejteken keresztül.

Funkció és feladatok

Az ethmoid csont egésze felelős az érintett régiók közötti stabilitásért (koponya alap, pálya, orrüregek). Ugyanakkor felosztja a területeket, például a koponya tól orrüreg. Vagy a középső etmoid csont, amely az ekefélékkel (vomerrel) együtt alkotja a orrsövény. Elválasztja az anatómiai struktúrákat. A szaglórendszer közvetlenül kapcsolódik az ethmoid sejtekhez. A szaglás révén történik idegek, amelyek a szaglóhagymához (bulbus olfactorius) és a orrüreg az ethmoid lemez üregein keresztül, amelyre érzékünk van szag jön létre. Az ethmoid lemez üregei lehetővé teszik az idegek áthaladását és ezáltal a szaglás észlelését. Miután a szagot a orr, pontosabban a szagló receptor sejteken keresztül orrnyálkahártya, az inger a szaggatott gömbön keresztül továbbadódik az agykéregbe. Az ötödik koponyaideggel, a szemideggel (nervus ophtalmicus) és a felső állkapocs (nervus maxillaris) és alsó állkapocs (nervus mandibularis) érintettek, amely többek között a rágási mozgalomért felel. Így az etmoidális sejtek fontos szerepet játszanak az ingerületátvitelben.

Betegségek

Az ethmoid sejteket érintő betegségeket egyrészt anatómiai rendellenességek okozhatják, amelyek krónikus betegségeket eredményezhetnek. Hasonlóképpen, az etmoid sejteket befolyásolhatják a csontlemezek törése, az idegszerkezetek betegségei, valamint a baktériumok és a vírusok. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy allergiás reakciók is kiválthatók gyulladás. Mivel az ethmoid csont egy érzékeny területen helyezkedik el, amely különböző utakon keresztül elérhető, az érintett régiók különösen fogékonyak a betegségekre. A legismertebb betegség gyulladás az orrmelléküregek (orrmelléküreg gyulladás). Különbséget tesznek akut és krónikus között orrmelléküreg gyulladás. Az ethmoid sejtek a orrmelléküregek. Vírusok, baktériumok vagy az allergiák felgyújtják a melléküregek nyálkahártyáját és elősegítik a duzzanatot. További következményeként elfojtás fordulhat elő. Ha genny üregbe van tokozva, ezt nevezzük empyemára. A sinusok közé tartozik a mellkas felső végtagja, a szfenoid sinus és a frontális sinus. A gyulladás előrehaladtával ezek a régiók érintettek lehetnek. Az orrmelléküregek minden részének betegségét pansinusitisnek nevezik.Antibiotikumok, helyi vagy szóbeli kortizon készítményeket, speciális orröblítéseket alkalmaznak orrmelléküreg gyulladás kezelés. Ha a betegség olyan előrehaladott, hogy gyógyszeres kezeléssel nem érhető el javulás, akkor műtéti beavatkozásra lehet szükség. Polipképződés (szövetburjánzás), etmoid sejtek eltávolítása (ethmoidectomia) vagy részleges műtéti higiénia (proliferált eltávolítás) esetén is nyálkahártya, polipok) van feltüntetve. Gyulladásos folyamatok, amelyek a szemen, a frontális sinuson keresztül terjednek a agy veszélyesé válnak. A frontális sinus bakteriális fertőzése lehet vezet nak nek agyhártyagyulladás. A tünetek korai diagnózisa megakadályozhatja az emelkedő gyulladást. Az anatómiai rendellenességek elősegíthetik a krónikus gyulladást is. Törések vagy sérülések a a koponya alapja és az ethmoid lemezek növelik a cerebrospinalis folyadék (CSF) szivárgásának kockázatát. Gyulladás fordulhat elő a mellkas felső végtagja területen. Foggyökér gyulladás vagy gennyes tályog gyakran okozza a maxilláris és az orrmelléküreg további megbetegedéseit. Az összekötő út a felső állkapocs és a koponyaideg végighúzódik a maxilláris idegen. Az ethmoid idegcsatornák betegségei közé tartozik neuralgia, Mint például a trigeminus neuralgia: egy arc fájdalom az ötödik koponyaideg (trigeminus ideg), gyakran orrmelléküreg-gyulladás következtében. Az ethmoid sejtekhez társuló betegségek továbbá daganatok és ciszta képződmények, amelyek zavarják az orrüreget lélegző és a váladék természetes elvezetése. Az etmoidális sejtek összetett struktúrához tartoznak, amelyben a szemek, agy, szag, rágás, lélegző közvetett módon érintettek, és a velük kapcsolatos betegségek ugyanolyan messzemenőek lehetnek.