Mely tünetek alapján lehet felismerni az agy keringési rendellenességeit?

Bevezetés

Keringési rendellenességek a agy gyakori betegség, különösen az idősebb betegek érintettek. Ha keringési rendellenesség vezet a okklúzió Egy vér hajó a agy, az egyik a ütés. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, és első pillantásra még az orvosok számára sem mindig egyértelműen láthatók. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyek szegényeket jeleznek vér áramlik a agy.

Az agy keringési rendellenességének tipikus tünetei

  • Hirtelen tudatzavarok
  • A memória károsodása (a demencia feledékenysége)
  • Szenzoros rendellenességek (bizsergés, zsibbadás) és
  • A motoros funkció károsodása (izomgyengeség az egyik végtag vagy testoldal teljes bénulásáig)
  • Látászavarok (kettős képek, homályos látás) a látás teljes elvesztéséig
  • Beszédzavarok (artikulációs rendellenességek, szókeresési rendellenességek) a beszéd elvesztéséig
  • Szédülés járási és koordinációs zavarokkal
  • Fáradtság és
  • Koncentráció hiánya
  • Fejfájás és
  • Neurológiai kísérő tünetek, például epilepsziás rohamok

Keringési rendellenességek az agyban különösen gyakoriak az idősebb betegeknél, és sokféle tünetben jelentkezhetnek. Az egyik tünet például a feledékenység. Gyakran nagyon nehéz megkülönböztetni az idős kor normális feledékenységét és az általa okozott feledékenységet keringési rendellenességek.

Ezért ajánlott felkeresni egy neurológust. A neurológus különféle neuropszichológiai vizsgálatokat végezhet, és gondoskodhat az agy képalkotásáról annak megállapítására, hogy a feledékenység az agy keringési problémáinak köszönhető-e. An ultrahang az nyaki artéria a kockázat felmérésére is hasznos érelmeszesedés.

Elmebaj az agy keringési rendellenességei is okozhatják. Ezt akkor vaszkulárisnak nevezik demencia. Ennek a hipotézise az, hogy a keringési rendellenességek sok apró, észrevétlen (néma) stroke-hoz vezettek.

Ennek eredményeként az agy ezen régióiban az idegsejtek, amelyek már nincsenek ellátva vér meghal. Ez tartósan befolyásolja az agy teljesítményét, és végül oda vezet demencia. Az Alzheimer-kór mellett az agy keringési rendellenességei a demencia nagyon gyakori okai.

Az agy keringési rendellenességei mindig a idegsejt funkció. Ha az agy érzékenységért felelős régiói érintettek, az ezen a területen fellépő zavarok zsibbadáshoz vagy bizsergéshez vezethetnek. Ezután leginkább a test másik oldalát érinti.

Keringési rendellenességek esetén az agy bal agyféltekéjén a test jobb oldalán gyakran jelentkezik bizsergés vagy zsibbadás. Nem kell mindig a test teljes oldalának lennie, csak a felső vagy az alsó végtagra is hatással lehet. A látási problémáknak számos oka lehet.

A szembetegségek mellett a látóideg is állhat mögötte. De az agy keringési rendellenességei is okoznak látászavarok. Ezek gyakran rövid távú látásvesztéses epizódok.

A szaknyelvben ezt Amaurosis fugax-nak hívják. Általában csak egy szem érintett. A teljes látásvesztés mellett kettős képek és a látótér hibái is előfordulhatnak.

A legtöbb esetben az agy keringési zavarai más tüneteket is okoznak, például bizsergést az arcon vagy a mimikai izmok gyengeségét. Beszéd zavarok lehetségesek is. Ebben az esetben a neurológiai betegség diagnózisa teljesen egyértelmű.

Az agy keringési zavarának gyanúja az a részeként ütés mindig vészhelyzet. A páciensnek azonnal orvoshoz kell fordulnia, és egy speciális kórházba kell vinni ütés Mértékegység. A szembetegségek a következő lépésben még mindig kizárhatók.

A fáradtság nagyon gyakori tünet. Ennek számos oka lehet. Először is a fáradtság minden bizonnyal társul vérszegénység következtében vashiány or hypothyreosis.

De ennek ellenére az agy keringési rendellenességeire is gondolni kell. Az oxigénhiány miatt az agy idegsejtjeinek működése korlátozott. Az agy teljesítménye folyamatosan csökken.

Ez olyan nem specifikus tüneteket is okoz, mint fáradtság, kimerültség és koncentrációs rendellenességek. Depresszív komponens is hozzáadható. A a koncentráció hiánya bizonyosan jelezheti az agy keringési rendellenességeit.

Természetesen egy ártalmatlan kiváltó tényező is állhat mögötte. A keringési rendellenesség miatt az oxigénszállítás az agy idegsejtjeibe azonban tartósan nem garantált. Az agy azonban csak oxigén jelenlétében lehet hatékony. Ugyanez vonatkozik egyébként a cukorra (glükózra) is.

Aki unterzuckert, mert az ember nem evett hosszabb ideig, rosszul tud koncentrálni is. Ezután az orvos feladata kideríteni, hogy a stressz vagy a normális mindennapi élet összefüggésében mennyiben vannak koncentrációs rendellenességek, vagy van-e keringési rendellenesség. Fülzúgás olyan fülzaj, mint sípolás, zümmögés vagy sziszegés.

Ebből ered a belső fül és csak a beteg érzékeli. Nem kell állandóan jelen lennie. Csak átmenetileg fordulhat elő.

Mindkét fül vagy csak egy érintett lehet. A kiváltó oka fülzúgás keringési rendellenesség lehet. Általában a hallószerv a belső fül nincs elegendő vérrel ellátva.

Ezután a hallósejtek ezzel a meghibásodással reagálnak az oxigénhiányra. A hallászavar kezelésében ezért vérkeringést fokozó gyógyszereket alkalmaznak. A beszédzavar (afázia) egyértelmű jele a keringési rendellenesség az agyban.

Az afáziának különböző formái vannak, attól függően, hogy az agy melyik részét érinti a keringési rendellenesség. Broca szerint beszédzavar esetén elsősorban a beszédképződést zavarják meg. Ezt motoros afáziának is nevezik.

Ezzel szemben van egy szenzoros afázia. Ebben az esetben a beszédértés súlyosan romlik. A globális afáziában mind a beszédképzés, mind a megértés sérült.

Az anamnesztikus afázia nagyobb valószínűséggel fordul elő fej sérülések és szótalálási rendellenességek jellemzik. Az epilepsziás rohamoknak számos oka lehet. Az ingerlő és gátló impulzusok egyensúlyhiánya miatt a gerjesztés kontrollálhatatlanul terjed az egészre idegsejt csoportok.

Az agy keringési rendellenességei esetén az epilepsziás rohamok kockázata jelentősen megnő. Az összes stroke-betegek körülbelül 5 százaléka szenved epilepsziás roham a stroke utáni első héten. Az érintettek lényegesen több mint felénél azonban egyszeri eseményről van szó.

Gyógyszeres kezelés epilepszia nem szükséges. Fejfájás nagyon gyakori tünetek. A legtöbb esetben az okok ártalmatlanok, például az elégtelen ivás vagy a stressz okozta folyadékhiány.

De az agy keringési rendellenességei is okozhatnak fejfájás. Ezért, ha súlyos fejfájásról van szó, vagy egyéb neurológiai kísérő tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni. Krónikus fejfájás neurológiailag is tisztázni kell, mivel ezeknek fenyegetőbb okai is lehetnek, például keringési rendellenességek.