Bevezetés
Keringési rendellenesség a agy különféle tünetekhez vezethet. A rendellenesség mértékétől függően a tünetek az enyhe látászavaroktól a szédülésig, sőt ütés. Mivel keringési rendellenességek hírmondó lehet a ütés, bizonyos tüneteket tisztázni kell.
Kockázati tényezők keringési rendellenességek általában dohányzás, túlsúly, mozgáshiány, kiegyensúlyozatlan diéta és különféle betegségek, mint pl cukorbetegség mellitus. Keringési rendellenességek a agy gyakran a szív-és érrendszer mint például pitvarfibrilláció vagy érrendszeri meszesedés (érelmeszesedésterületén a agy or nyak hajók. Egy elégséges vér az ellátás különösen fontos az érzékeny agy számára.
Bár az agy a teljes testtömegnek csak két százalékát teszi ki, az emberi test összes oxigén- és cukorbevitelének negyedét emészti fel. Ha az agy keringési rendellenesség miatt már nem kap elegendő oxigént, érzékszervi és észlelési rendellenességek lépnek fel. Ha krónikus folyamat megy végbe, és a keringési rendellenesség az évek során növekszik, az agy teljesítménye romolhat, ami érrendszert eredményezhet demencia. Az agy akut keringési rendellenessége viszont érzékszervi és észlelési rendellenességek támadásaihoz vezet, amelyek néhány perctől néhány óráig tartanak, és transzisztoriás ischaemiás rohamoknak (TIA) nevezik. Ezek a támadások gyakran a ütés, amelyet szintén az agy akut keringési rendellenessége okoz.
Tünetek
Az agy felépítése és működése nagyon összetett. Emiatt az agy keringési rendellenességei sokféle tünetet és panaszt okozhatnak. Bizonyos tünetek gyakran utalnak az érintett érre vagy az agy területére.
Például az egyik felének keringési rendellenessége esetén nagyagy, a tünetek a test másik felében jelennek meg. Érzékszervi zavarok és bénulások jelentkezhetnek, amelyek érezhetők az ujjakon, az arcon vagy a lábakon. Ezenkívül előfordulhatnak a tudat vagy az észlelés zavarai.
Látásromlás vagy látásvesztés, valamint szédülés, bizonytalanság járás közben, beszédzavarok, hányinger és a hányás az agy keringési rendellenességeinek lehetséges tünetei közé tartoznak. Krónikus keringési rendellenességekben viszont az emlékezet a funkció nagyobb valószínűséggel romlik, és az agy teljesítménye csökken. Erről részletes információt talál: Mely tünetek alapján lehet felismerni az agy vérkeringési zavarait?
Jelei a vér az agy keringési zavarai lehetnek többek között hirtelen fellépő szédülés, nyelvi zavarok, a koordináció zavara (a karok vagy a kéz „normális” elmozdulása vagy céltudatos mozgatása már nem lehetséges), zavarok, látászavarok és bénulások. A bénulás abban nyilvánulhat meg, hogy a lábak hirtelen utat engednek, a kar már nem képes felemelkedni, vagy bénulás a arcizmok az arc pedig aszimmetrikus és megváltozott. Összességében azonban el kell mondani, hogy az agy keringési rendellenességei által okozott tünetek nagyon változatosak lehetnek.
Az érzelmi rendellenesség például az érintési ingerek csökkent érzékelésére utal, és érzékenységi rendellenességnek vagy hypaesthesiának is nevezik. Az érzéki érzékelésnek azonban számos más formája létezik, mint például a hőmérséklet-érzékelés, fájdalom érzés és rezgésérzet. Ilyen érzelmi rendellenesség akkor fordulhat elő, amikor a vér az agy ellátása csökken, különösen akkor, ha a két belső nyaki artéria egyikének vagy a kisebbik egyikének keringési rendellenessége van hajók az ágazik ki belőle.
Az érzékszervi rendellenességnek azonban oka lehet perifériásabban is (azaz nem közvetlenül az agyban), például a gerincvelő vagy perifériás idegek. A következő cikk szintén érdekes lehet Ön számára: Stroke in the gerincvelő Az érzékszervi rendellenességnek azonban további perifériás oka is lehet (azaz nem közvetlenül az agyban), például a gerincvelő vagy perifériás idegek. A következő cikk érdekes lehet az Ön számára is: stroke a gerincvelőben Az agy keringési rendellenességei által okozott szédülést központinak nevezik szédülés mert az agyat a test egyik központjának tekintik.
Ezzel szemben van perifériás is szédülés, pl. amelyet a a belső fül.Az agy keringési rendellenességei nagyon sok helyen előfordulhatnak, és így sokféle tünetet válthatnak ki. A központi szédülést gyakran az agyi szárat ellátó két csigolya artéria (gerincartér) egyikének keringési rendellenessége okozza. Ezek a gerincoszlop területén futnak az agy irányában, és ott egyesülve alkotják a bazilarust ütőér.
A legtöbb esetben a csigolya szédülése nem az egyetlen tünete a keringési rendellenességnek a két artéria egyikének területén; vizuális, beszédi, összehangolás és érzékenységi rendellenességek. A test egy vagy több részének teljes bénulását pleginek (ókori görögül: ütés, bénulás) is nevezik. Gyakran vannak olyan bénulások is, amelyeket hiányosnak neveznek.
Itt például az érintett személy még mindig minimálisan mozoghat a karján. Előfordulhat azonban az is, hogy nincs több mozgás lehetséges, de mégis láthatja az izomcsoportok mozgását, vagyis az izom összehúzódását. Kétféle bénulás létezik.
Nyálkás bénulás esetén a mozgás már nem lehetséges, és például a kar ernyedten lóg. Spasztikus bénulás esetén azonban, ahol a mozgás szintén már nem lehetséges, megnő az izomtónus, vagyis az izomaktivitás. A kar ill láb merevnek tűnik, és csak más emberek (pl. kezelőorvos) mozgathatják erőszakkal.
A bekövetkező bénulás típusa a trauma helyétől függ. Az agy keringési rendellenessége, amely bénuláshoz vezet, általában spasztikus bénulást eredményez. A látási problémák tipikus neurológiai tünetek, amelyek az agy keringési rendellenessége után jelentkezhetnek.
A keringési rendellenességek különböző típusai különböző tünetekhez vezetnek. Például artériás okklúzió a retina hirtelen, egyoldalú vakság nélkül fájdalom, míg ún óriássejtes arteritis kétoldalú, erősen lüktető jellemzi fejfájás az időbeli régióban. Bizonyos betegségek és szokások, mint pl magas vérnyomás, dohányzás, érrendszer meszesedése (érelmeszesedés), cukorbetegség mellitus vagy lipid anyagcsere-rendellenességek szintén befolyásolhatják a retinát ütőér.
Keringési rendellenesség esetén a hátsó agykéreg részei fej, más néven „vizuális kéreg”, befolyásolható. Ez rövid látásvesztést, fekete villogást, látótér-meghibásodásokat, kettős látást és még sok más eredményezhet látászavarok. Sok esetben a korlátozások rövid idő után alábbhagynak.
Ezt „Amaurosis fugax” néven ismerjük. Rövid és hirtelen látásvesztést ír le, amelynek ritkán vannak hosszú távú következményei, de fontos figyelmeztető jel a neurológiai rendellenességekre. Különféle elméletek léteznek az okairól migrén, mivel egyelőre nem tisztázott, hogyan alakul ki a migrén.
Az agy keringési rendellenességeinek számos oka lehet annak magyarázata migrén. Például a fejfájás migrén lüktet és növekszik az egyes pulzusszámokkal, ami a vér problémájára utal hajók. Ráadásul maga az agy sem az fájdalom-érzékeny, míg az agyi erek fájdalomérzékeny idegrostokkal rendelkeznek.
Így más keringési rendellenességek, például stroke vagy az erek gyulladása is okozhat fejfájás hasonló a migrénhez. Az a feltételezés, hogy a migrénes roham az agy keringési rendellenességei okozzák, elsősorban bizonyos gyógyszerek jó hatékonysága támasztja alá. Az úgynevezett tripánok olyan gyógyszerek, amelyek befolyásolják az agyi erek véráramlását és sikeresen alkalmazzák a migrénes rohamok ellen.
Beszéd zavarok olyan tünetek, amelyek viszonylag gyakran fordulnak elő a stroke során, amelyet általában az agy keringési rendellenessége okoz. Gyakran megfigyelhető, hogy a beszédzavarok a terápiás kezelés után lassan alábbhagy. Ez gyakran előfordul a stroke vagy a parciális bénulás esetén is.
A beszédzavar az agy vérkeringésének csökkenése következtében akkor jelentkezik, amikor az agy azon területe érintett, amelyben a (egyszerűen fogalmazva) beszédet értik vagy tervezik. Ezeket a területeket Broca területnek és Wernicke területnek hívják. A beszédzavar jellege végső soron jelezheti, hogy a két terület melyik érintett.
Ennek azonban kevés jelentősége van a mindennapi klinikai gyakorlatban az agy keringési rendellenességeinek akut fázisában, mivel itt a fő cél, az érintett területtől függetlenül, a vérkeringés mielőbbi helyreállítása. az agy keringési rendellenességei nagyon különbözőek lehetnek. Többek között tisztázatlan beszédhez, szókeresési zavarokhoz, szótagok ismétléséhez, nem létező szavak (neologizmusok) kialakulásához és a beszéd teljes elvesztéséhez vezethet. Az agyi keringési rendellenességek akutan és krónikusan az agykéreg károsodásához vezethetnek, amelynek nagy szerepe van tanulás folyamatok, emlékek és emlékezet készség.
A feledékenység tipikusan alattomos tünet, amely progresszív keringési rendellenességet jelezhet az agyban. Gyakran csak lassan halad előre, ezért nehéz megkülönböztetni az általános feledékenységtől vagy az időskori feledékenységtől. Különösen az erek degenerációja, amely idős korban előrehalad és az agy véráramlásának romlásához vezet, kiválthatja a demencia (vaszkuláris demencia), amelyet kezdetben nehéz megkülönböztetni az idős kor feledékenységétől.
A feledékenységnek ez a formája azonban kezelhető és megállítható. Az ilyen típusú kockázati tényezők demencia főleg magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség mellitus és különféle szív betegségek. Általában a vaszkuláris dementia kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik.
Depresszió tipikus, de nem specifikus tünete lehet az agy vérellátásának krónikusan progresszív romlásának. Az agykéreg területeinek lassú károsodása miatt a vaszkuláris demencia klinikai képe lehet az egyik tünet. Tipikusak a nem specifikus tünetek, mint pl fáradtság, feledékenység, koncentrációs zavarok, depressziós hangulat és hajtóerő hiánya.
Ez enyhe depressziós hangulatnak nevezhető. Nem szabad azonban összekeverni az életkorral összefüggő tényezőkkel depresszió, mivel mindkét betegség hasonló betegcsoportokban fordulhat elő. A keringési rendellenességeket az erek szűkülete vagy elzáródása okozza.
Ennek számos oka lehet. Az agy keringési rendellenességeinek leggyakoribb oka az artériák meszesedése (érelmeszesedés). Ebben a folyamatban bizonyos anyagok lerakódnak az artéria falában.
Az idők során ezek a lerakódások vagy az úgynevezett plakkok egyre erősebben nőnek, és szűkítik az erek átmérőjét. Érrendszeri okklúzió (embólia) okozza a vérrög, egy darab szövet vagy egy légbuborék (levegő embólia), amelyet a véráram mentén hordoznak és blokkolják a véredény. Az agy területén, érrendszeri okklúzió stroke-nak is nevezik.
Az agy keringési zavarai ritkán fordulnak elő érgyulladás miatt (vaszkulitisz). Például különféle betegségek vagy akár bizonyos gyógyszerek vagy gyógyszerek az erek gyulladásához vezethetnek. Az agy krónikus elzáródási folyamatai úgynevezett vaszkuláris demenciához vezetnek.
Ezen felül egy kidudorodó a véredény (agyi aneurizma) az agyban keringési rendellenességekhez is vezethet. Egy ilyen aneurizma az agy területén magában hordozza a repedés veszélyét, ami súlyos vérzéshez vezethet a koponyaüregben, és veszélyesen megnövekszik az agy nyomása. Az erek veleszületett vagy szerzett rendellenességei szintén keringési rendellenességeket okozhatnak az agyban.
A stroke az agy funkcionális károsodását jelenti, amely az oxigén és más szubsztrátok elégtelen ellátása miatt következik be az idegsejtek számára. Ezt okozhatja a agyvérzés vagy egy vénás vagy artériás akut elzáródás véredény. Gyakori oka az ilyen a vérrög az úgynevezett szívritmuszavar pitvarfibrilláció.
Ebben feltétel, a szív koordinálatlanul (ritmusosan) ver, ami az a kialakulásához vezethet vérrög (trombus) a szív. Ezt aztán a szív pumpáló hatásával ki lehet öblíteni a véráramba, és onnan bejutva az agyat ellátó erekbe, és elzárva az egyiket. Ennek eredményeként az agy ezen szakaszának vérellátása leáll, és oxigénhiányhoz vezet.
Ezt iszkémiának hívják. Ezért ezt a fajta stroke-ot ischaemiás stroke-nak is nevezik. Ritkábban az agy vérzése felelős a szélütésért, ezt a fajta stroke-ot akkor vérzéses stroke-nak nevezik.
Lehetséges a stroke tünetei beszédzavarok, látásromlás, zsibbadás, zavartság érzése, fejfájás, összehangolás rendellenességek, érzékszervi rendellenességek, motoros rendellenességek, például bénulás és szédülés. A tünetek attól függően változnak, hogy az agyban hol lép fel a stroke. Agyvérzés a kisagypéldául egészen más tünetekkel jelentkezik. A TIA az orvosi terminológia rövidítése, és leírja az „átmeneti ischaemiás rohamot”.
Ez egy átmeneti rohamszerű keringési rendellenesség, amely a valódi stroke ugyanazokkal a tüneteivel jár. Ezek a tünetek, ellentétben a stroke tüneteivel, 24 órán belül teljesen visszaszorulnak. Az akut stádiumban nincs klinikai különbség a TIA és a stroke között, de a tünetek gyakran nagyon gyorsan eltűnnek (XNUMX-XNUMX óra múlva).
A TIA-k gyakran egy „igazi” stroke előhírnökei, ezért nagyon komolyan veszik őket. Miután a TIA megtörtént, a páciensnek általában élete végéig acetilszalicilsavat adnak, hogy gátolja a vérlemezkék aggregációját. A nyaki gerinc problémái által okozott tüneti keringési rendellenesség ritka. Mindazonáltal a nyaki gerinc problémái, amelyek olyan tünetekhez vezetnek, mint a feszültség, az érzékszervi zavarok, a bizsergés, a fejfájás és hasonló panaszok. Ennek legvalószínűbb oka azonban az idegkárosodás a rossz testtartás vagy a gerinc degeneratív változásai miatt.
