Laboratóriumi értékek
A legfontosabb laboratóriumi értékek a pajzsmirigy diagnosztikájában a tényleges pajzsmirigy hormonok fT3 és fT4, valamint a szabályozó hormon TSH. TSH termelik a agy és serkenti a pajzsmirigy hogy előállítsa annak hormonok (fT3 és fT4). A pajzsmirigy hormonokmásrészt gátló hatással vannak a agy és csökkenti a szekréciót TSH.
Ez létrehoz egy szabályozási ciklust, amelyben a hormonok folyamatosan fenntarthatók. Ha a mi pajzsmirigy most ellenőrizetlenül termel pajzsmirigy hormonok, A mi laboratóriumi értékek változás: az fT3 és az fT4 koncentrációja növekszik, mivel nagyobb mennyiségben termelődnek. Ezenkívül ezek a hormonok gátolják a TSH felszabadulását - következésképpen ez a laboratóriumi érték csökken. Így a klasszikus laboratóriumi csillagkép pajzsmirigy-túlműködés autonóm adenoma összefüggésében: Schilddrüsenu, ↑ fT3, ↑ fT4.
Ezek a tünetek autonóm adenomát jeleznek
Az autonóm adenoma kétféle módon nyilvánulhat meg. Egyrészt a pajzsmirigy átfogó érzéshez vezethet a torok. Ehhez társulhat lenyelés nehézségeket.
Másrészt és gyakran sokkal hangsúlyosabbak azok a tünetek, amelyeknek tulajdonítható pajzsmirigy-túlműködés. Ezek közé tartozik a túlzott izzadás, remegés és hajhullás. Szív szívdobogás és a szívritmuszavarokig botló szív léphet fel.
A meleg szobákat már nem tolerálják jól, a betegek nagyon ingerlékenyek és nyugtalanok, alvászavarosak és hangulatingadozás. Sok beteg beszámol hasmenésről és nem kívánt fogyás. Ezen tünetek közül számos együttes előfordulása nagyon jellemző pajzsmirigy-túlműködés, de a tünetek súlyossága egyénenként nagyon változhat. Ha ilyen tüneteket jelent a háziorvosának, a vér minta és egy ultrahang világosságot nyújthat.
Az autonóm adenoma terápiája
Az autonóm adenoma terápiájának számos kezelési lehetősége van. Először is meg kell jegyezni, hogy egyáltalán csak tüneti betegeket kell kezelni. Sok autonóm adenómában szenvedő beteg gyakran hosszú ideig teljesen tünetmentes, ezért nem igényel semmilyen terápiát.
Ha azonban olyan tünetek jelentkeznek, mint a szívdobogás vagy a nem szándékos fogyás, tanácsos a pajzsmirigy-túlműködést terápiával megfékezni. Általános szabály, hogy az első választás itt a tabletták bevétele. Az úgynevezett tirosztatikumok gátolják a jód felszívódását a pajzsmirigyben, és ezáltal csökkenti a pajzsmirigy hormonok.
Gyakori hatóanyagok a tiamazol, karbimazol vagy propiltiouracil. Ha a gyógyszeres terápia nem elegendő, vagy a beteg nem kívánja, akkor is fennáll a lehetősége radiojód-kezelés és a pajzsmirigy műtéti eltávolítása. Mindkét lehetőség közös, hogy általában a pajzsmirigy-pajzsmirigy túlélésének állandó gyógyulásához vezetnek a pajzsmirigy szövetének megsemmisítésével vagy eltávolításával.
Azonban gyakran nagyon kevés vagy egyáltalán nem marad egészséges pajzsmirigy-szövet, ezért a betegeknek szedniük kell pajzsmirigy hormonok tabletta formájában életük végéig. A terápia melyik formáját választják, szakemberrel egyenként mérlegelni kell. Radiojód-kezelés az autonóm adenoma gyakori kezelési lehetősége.
Itt kihasználjuk azt a tényt, hogy csak a pajzsmirigy halmozódhat fel jód testünkben, és a felesleges jód a vizelettel ürül. Ily módon a beteg radioaktív anyagot kap jód, amelyet a pajzsmirigy felszív és a pajzsmirigy sejtjeinek helyi pusztulását okozza. Ily módon az autonóm adenoma is eltávolítható.
Hogy a beteg igényli-e radiojód-kezelés gondosan mérlegelni kell egy szakemberrel. A terápia első választása gyakran az ún tirosztatikumok, amelyeket tablettákként szednek, és csökkentik a pajzsmirigyhormon termelést. A radiojód terápia csak akkor jöhet szóba, ha ez a terápia nem képes kellően elnyomni a hyperthyreosis tüneteit, vagy ha a beteg végső terápiás lehetőséget keres.
A sorozat összes cikke:
