Az alvási ritmus az alvási szakaszok ciklikus szekvenciája, amelyben a könnyű alvás fázisait a mély alvás szabályos fázisai követik, és az úgynevezett nem REM szakaszok közül mindegyiket egy-egy REM fázis zárja le, amelyben nagy részt az álmodozás megtörténik. Az alvási ritmuson keresztül a agy neurofiziológiai folyamatokat használ annak biztosítására, hogy az alvó ne ébredjen idő előtt, és hogy az alvás így hosszabb ideig folytatódhasson, amíg a gyógyulás állapota el nem éri. A természetes alvási ritmustól való legkisebb eltérés megfosztja az alvást nyugodtságától, és az érintett személyt nappali álmosságnak vagy energiahiánynak érezheti. Az alvási ritmus különféle zavarai akár konkrét alvászavarok mint például a narkolepszia vagy akár más betegségek, mint pl szív hiba.
Mi az alvási ritmus?
Az alvási ritmus révén a agy neurofiziológiai folyamatokat használ annak biztosítására, hogy az alvó ne ébredjen idő előtt, így az alvás tovább tarthat, amíg el nem éri a nyugalmi állapot. Az a ciklusos folyamat, amelyben az ember alvási szakaszai váltakoznak, alvási ritmusnak vagy alvási ciklusnak is nevezik. Az elalvás fázisa mellett az alvás különböző szakaszai magukban foglalják a könnyű alvási fázist, a két mély alvási fázist és a REM alvást, amely elsősorban az álom tevékenységére és az információ feldolgozására szolgál. A REM alvás kivételével az összes stádium nem REM alvásként is ismert. Amíg az emberek alszanak, a mély alvás fázisai váltakoznak a könnyű alvás egyes fázisaival, bizonyos időközönként. Az alvás mélységének ezt a változását a agy, amely biztosítja az alvási állapot ilyen jellegű fenntartását. Az elalvás fázisa után az alvási folyamat neurofiziológiai kontroll alatt áll. Az alvás vége felé az egyes alvási fázisok egyre rövidebb időközönként váltakoznak. Az alvási ritmus tehát a személyes alvásnak megfelelően változik kötet amíg az alvó felébred. Az alvási ritmus fogalmától meg kell különböztetni az alvás-ébrenlét ritmusát, amely megfelel az ébrenlét és az alvás napi ciklikus sorrendjének.
Funkció és feladat
Az alvás ciklusai és az alvási ritmus, amelyben az ember belép beléjük, biztosítja az alvást. Alvás közben a test szervei és sejtjei regenerálódnak, de a psziché is regenerálódik, a tapasztalatok és a megtanult dolgok feldolgozásra kerülnek. Ezen okok miatt az alvás létfontosságú az emberi lények számára, és e létfontosságú folyamat biztosítása érdekében a neurofiziológiai alvási ritmust alkalmazzák. Egy egészséges ember éjszakánként körülbelül négy-hét alvási ciklust él át, amelyek mindegyike körülbelül 70–110 percig tart. Ezt az alvási ritmust ultradian ritmusnak is nevezik. Az alvónak át kell mennie a nem REM N1, N2 és N3 szakaszokon, majd az N2 szakasz megismétlődik. Az N2 szakasz ismétlését rendszeresen REM fázis követi. Minél több ciklust tapasztal az alvó, annál inkább csökken ezeknek a ciklusoknak a mély alvási fázisa. A késői ciklusokban például az alvó rendszerint egyáltalán nem éri el a mély alvás fázisait, míg a REM-rész a reggeli órákban egyre nagyobb lesz. Így egy egészséges felnőtt az éjszaka körülbelül öt százalékát alszik az N1 szakaszban, legfeljebb 55 százalékot az N2 szakaszban és legfeljebb 25 százalékot az N3 szakaszban. A REM alvás a napi alvás akár 25 százalékát is kiteszi, az ébrenléti rész összesen körülbelül öt százalékot tesz ki. Az egyes szakaszok értékei összegyűjthetők a poliszomnográfia segítségével, és elősegítik az alvási profil létrehozását. Mindegyik alvási fázis a pulzusszám sebességével különbözik egymástól, lélegző és agyhullám-aktivitás. Ezért az alváslaboratóriumok felmérhetik, hogy a beteg melyik alvási fázisban van ellenőrzés ezek és hasonló paraméterek.
Betegségek és betegségek
Míg a szükséges alvás mennyisége személyenként változhat, az alvási szokások az alvási ritmus és a megfelelő alvási szakaszok tekintetében a személyes alvástól függetlenül változatlanok maradnak kötet. A természetes alvási ritmustól való jelentős és krónikus eltérések automatikusan kevésbé pihentetővé teszik az alvást. Így az érintettek másnap reggel gyakran nyugtalannak vagy kimerültnek érzik magukat, energiahiányosak és nem tudnak koncentrálni. Eközben az orvostudomány azt is feltételezi, hogy az alvási ritmus befolyásolja bizonyos étkezési szokásokat. A zavart alvási ritmusból fakadó különféle tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha a szakaszok sorrendjükben csak minimálisan változnak. Az alvási szakaszok százalékos arányától való erős eltérés bizonyos körülmények között betegségértékű lehet. Ugyanez vonatkozik az ébrenléti reakciók megszakítására, amelyek különösen alvási apnoe szindróma. Ebben a rendellenességben apró szünetek lélegző alvási szakaszban fordulnak elő, általában extrém kikapcsolódás a felső légút. Sok más számára alvászavarokazonban a túl korán kezdődő REM-alvás is jellemző például. A REM szakaszokat röviddel az elalvás után például alvás kezdeti REM időszakoknak is nevezik. Ezek a jelenségek jelezhetik az alvásorvosok narkolepsziáját, vagyis az alvási betegséget. Bizonyos esetekben azonban a korai REM alvás is bekövetkezik alvási apnoe szindróma. Az alvóorvos dönti el, hogy melyik alvászavar valójában jelen van az egész alvási profil elemzésével. A modern tanulmányok először dokumentálni tudták a kapcsolatot szív funkció és alvási ritmus. Például a krónikus betegek alvási ritmusa szív a kudarc jelentősen eltér az egészséges emberek alvási ritmusától. A szívműködési zavarok hatással lehetnek például csökkent REM alvási frakcióként vagy általában csökkent könnyű alvási frakcióként. Van összefüggés az alvási ritmus és alkohol fogyasztás. Például az alkoholisták ébrenléti fázisa állítólag jelentősen meghaladja az öt százalék természetes arányát.
