Fertőző a petevezeték gyulladása? | A petevezeték gyulladása

A petevezeték gyulladása fertőző?

A gyulladás lehetséges kórokozói között petevezeték például baktériumok a gyomor-bél traktusban, mások mások a kórokozók spektrumába tartoznak szexuális úton terjedő betegségek. Ide tartoznak különösen a gonococcusok, a kórokozók tripper (még: gonorrhoea), valamint a chlamydia. Ez utóbbi kettő főleg nemi aktus útján terjed.

Emiatt szexuális absztinenciát kell megfigyelni a petevezeték az újbóli fertőzés megelőzése érdekében az antibiotikum terápia ideje alatt. Ezenkívül a partnernek be kell mutatnia magát orvoshoz is annak érdekében, hogy mikrobiológiai kenetet vegyen fel, és ha az eredmény pozitív, akkor elkezdjen gyógyszeres terápiát is. A fertőzés megelőzése érdekében erősen ajánlott óvszer használata. Ezen túlmenően ki kell használni az ajánlott nőgyógyászati ​​ellenőrzéseket annak érdekében, hogy korai stádiumban diagnosztizálják az esetleges fertőzést.

Tünetek

A gyulladás tünetei petevezeték, vagy a petevezeték gyulladása és petefészkek, egészen más lehet. Például egy fertőzés súlyos tünetek nélkül jelentkezhet, vagy súlyoshoz társulhat fájdalom. A tünetek súlyosságának mértéke változó, ami néha azt jelenti, hogy a petevezeték gyulladását nem ismerik fel azonnal ilyenként.

A betegek gyakran azonban súlyos, hirtelen szenvednek fájdalom a has alsó részén mindkét oldalon, általános betegségérzéssel (fáradtság, fáradtság, gyengeség). A hasfal gyakran feszültség alatt áll, és rendkívül érzékeny az alsó has érintésére és nyomására. A hőmérséklet emelkedése, ill láz, kísérheti az alsó hasi fájdalom és az általános betegségérzet.

Kenő vérzés és a hüvelyből fokozott és kellemetlen szagú folyadék (fluor) is előfordulhat. Ezenkívül panaszok is lehetnek a nemi közösülés során, úgynevezett dyspareunia, a széklet viselkedésének szabálytalanságai, például hasmenés (hasmenés) vagy székrekedés (székrekedés), puffadás (meteorizmus) és fájdalom vizeléskor (dysuria). Függetlenül attól, hogy a petevezeték gyulladása csak enyhe vagy súlyos tüneteket okoz-e, a kezelés elengedhetetlen.

Ha a petevezetékek akut gyulladását nem kezelik megfelelően, az a petevezeték krónikus gyulladásává alakulhat ki. A krónikus stádiumot tompa alsó jellemzi hasi fájdalom, amely az egyik vagy mindkét oldalon előfordulhat, és ülve általában intenzitása növekszik. A tapadások az érintett betegek némelyikének kellemetlen érzést okozhatnak.

Különbséget tesznek a petevezetékek különböző gyulladásfolyamai között. Az akut, szubakut és krónikus szakaszok fel vannak osztva. Az akut, azaz hirtelen megjelenő tünetek egyoldalúak hasi fájdalom, amely jelezheti az érintett petevezetéket.

Attól függően, hogy mennyire kifejezett a gyulladás, és hogy a szomszédos szervek érintettek-e, az egész has is fájdalmas és kemény lehet, amelyet ezután akut has. Egyéb tünetek lehetnek láz, fáradtság és súlyos betegségérzet. A szubakut stádiumban a tünetek enyhébbek és nem specifikusabbak is.

A has alsó részén enyhe nyomásérzet jelentkezhet az érintett oldalon, és tapintás során fájdalom is jelentkezhet. Láz nem valószínű, hogy bekövetkezik. A petevezeték krónikus gyulladása szinte teljesen tünetmentes lehet, vagy a szubakut lefolyáshoz hasonlóan nem specifikus tünetekkel is járhat.

Ezek közé tartozik hátfájás, puffadás és a székrekedés. Fájdalom jelentkezhet nemi aktus közben is. Minden szakasz simán átválthat egy másikra. A petevezeték gyulladásának egyéb lehetséges jelei erősebbek vagy elhúzódó vérzések lehetnek az időszak során.

Megnövekedhet a hüvelyi váladékozás, amelynek állaga, színe és szaga is megváltozhat. A petevezeték gyulladásának első jelei a páciens kikérdezéséből származnak. Az érintett személyek panaszkodnak létezésükről alsó hasi fájdalom és általános betegségérzet.

Bizonyos esetekben más tünetek, például fájdalom urináláskor, hüvelyi váladékozást és hasmenést is leírnak a betegek. Ezt követi a fizikális vizsgálat a beteg. A betegek többségében kétoldalú nyomás fájdalom a has alsó részén kimutatható, ami a meglévő gyulladás első jele.

Az alhas vizsgálata során védekező feszültség is jelen lehet. A nőgyógyászati ​​vizsgálat (speculum vizsgálat) során az méhnyak és a hüvely területét megvizsgálhatjuk, és keneteket tehetünk a kórokozó kimutatására. A gyulladás előrehaladott stádiumában a petevezetékek és esetleg a petefészkek feszes, rugalmas tapintással nagyítható és tapintható.

Továbbá egy ultrahang a vizsgálat rendkívül hasznos a diagnózis felállításában. Hosszabb ideig fennálló gyulladás esetén a folyadék felhalmozódása látható a petevezeték lumenében, a petevezetékek megvastagodása és a szabad folyadék a szabad hasüregben. A segítségével vér mintában a gyulladás értékei megtalálhatók a vérben, amelyek a petevezeték vagy a függelékek meglévő gyulladását jelzik.

A tipikus gyulladásos paraméterek közé tartozik a fehér szín növekedése vér sejtek (leukociták), a C-reaktív fehérje (más néven CRP) növekedése és felgyorsult ülepedési sebesség, amelyet gyakran BSG-nek neveznek. Ha ezekből a vizsgálati módszerekből nem lehet tiszta képet kapni, akkor a hasról MRI-t készíthetünk, amely felfedheti az alsó has gyulladásának jeleit. Továbbá hasi vagy kismedencei endoszkópia (laparoszkópia vagy kismedencei) fontos információkat nyújthatnak, vagy a petevezeték gyulladásának bizonyítékául szolgálhatnak. A során endoszkópia, közvetlen kenetet vesznek a petevezetékekből, majd megvizsgálják a kórokozókat.