Akut has

Angolul: akut has, műtéti has

Szinonimák

akut hasi akut = hirtelen fellépő, rövid időtartamú, szemben krónikus; has = hasüreg, hasüreg Az akut has a hirtelen egyre súlyosabb betegségek hirtelen megjelenése. Rendszerint súlyos, hirtelen kezdődő hasi fájdalom. Megfelelő kezelés nélkül veszélyeztetik a beteg létfontosságú paramétereit.

Maga az akut has nem önmagában betegség, hanem a test reakciója olyan változásokra, amelyek létfontosságúak (életveszélyesek). Az akut has vészhelyzetet jelent. Az akut has azonban nem önálló klinikai kép, sokkal inkább a test reakciója olyan változásokra, amelyek akut életveszélyesnek tűnnek.

Az akut has oka nagyszámú esemény lehet. Ezek a vakbélgyulladás, üreges szervek (gasztrointesztinális traktus) perforációja, traumák (balesetek) utáni vérzésig. Gyulladások is lehetségesek.

Az a veszélyes dolog az akut hasban, hogy a hasüreg gyulladása és hashártya kialakulhat, ami nehezen kontrollálható és gyorsan oda vezet vér mérgezés szervi elégtelenséggel. A fő tünetek közé tartozik fájdalom, hányinger és a hányás. Az „akut has” diagnosztizálásakor a páciens által kínált tünetek mellett a képalkotás kiemelt fontosságú.

Ultrahang és a röntgen itt a legfontosabb eljárások közé tartozik. Például folyékony vagy levegő a hasban diagnosztizálható. Ha úgynevezett szabad folyadékot látunk, akkor az is lehet vér; az úgynevezett szabad levegő valószínűsíti az üreges szerv perforációját (átszúrását).

Az akut has megelőzésére nincsenek óvintézkedések. Kerülni kell az alapbetegséget. Az akut has legfontosabb tünete fájdalom.

Ha ez hirtelen és rendkívül súlyos, akkor perforációk esetén (repedés, pl gyomor repedés / végbélrepedés). Colicky esetén fájdalom amely hullámszerű hullámokban fut, akadály (pl. ileus = bélelzáródás) meg kellene fontolni. Továbbá a betegek szenvednek

• Láz
• Hányinger
• Hányás
• Hasmenés
• Székrekedés és
• Fájdalom,

Az „akut has” klinikai vészhelyzetet jelent, és az ok felismerésekor azonnali diagnózist és megfelelő terápiát igényel.

A felmerülő szövődmények szinte ugyanolyan változatosak, mint az akut has lehetséges okai. Ezért ezeket nagyon nehéz általános megfogalmazásban megfogalmazni. Alapvetően például a különböző hasi szervek gyulladása vakbélgyulladás vagy a bél gyulladása a perforációhoz vezethet.

Ez azt jelenti, hogy egy lyuk képződik az orgona falában. Ez a mérgező anyagok szökéséhez is vezethet baktériumok az oka hashártyagyulladás, a gyulladás hashártya or vér mérgezés. Egyéb klinikai képek, például a a hasnyálmirigy, hasnyálmirigy-gyulladás, szintén vezethet vérmérgezés (szepszis) vagy sokk a keringés meghibásodásával.

Bélelzáródás (ileus) más klinikai képek szövődményeként is előfordulhat, amelyek az akut hasi munka diagnózisához vezetnek. Ezek közé tartozik a epehólyag (akut kolecisztitisz), függelék (vakbélgyulladás), Vagy hashártyagyulladás. A szövődmények felsorolása nagyon hosszú, ezért nagyon fontos a gyors cselekvés és a korai szakaszban tisztázni az „akut has” okát.

Néhány szövődmény, például szepszis vagy sokkrövid időn belül életveszélyessé válhat. Alapvetően a különböző hasi szervek gyulladása, például vakbélgyulladás vagy a bél gyulladása a perforációhoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy egy lyuk képződik az orgona falában.

Ez a mérgező anyagok szökéséhez is vezethet baktériumok az oka hashártyagyulladás, a gyulladás hashártya or vérmérgezés. Egyéb klinikai képek, például a a hasnyálmirigy, hasnyálmirigy-gyulladás, szintén vezethet vérmérgezés (szepszis) vagy sokk a keringés meghibásodásával. Bélelzáródás (ileus) más klinikai képek szövődményeként is előfordulhat, ami az akut hasi munka diagnózisához vezet.

Ezek közé tartozik a epehólyag (akut kolecisztitisz), vakbél (vakbélgyulladás) vagy peritonitis. A szövődmények felsorolása nagyon hosszú, ezért nagyon fontos a gyors cselekvés és a korai szakaszban tisztázni az „akut has” okát. Egyes szövődmények, mint például a szepszis vagy a sokk, rövid időn belül életveszélyessé válhatnak.

Az akut has oka sokféle. Egy bizonyos áttekintés megtartása érdekében meg lehet különböztetni azokat a kóros változásokat, amelyek az intraperitoneális, retroperitoneális és extraperitoneális térben lokalizálódnak. A hashártya által lefedett szervek, például a gyomor, máj, lép és néhány más szerv intraperitoneálisan helyezkedik el.

A mögöttük lévő teret retroperitoneális térnek nevezzük. Az összes többi lokalizációt extraperitoneálisnak nevezzük, ami az intraperitoneális téren kívülre esik. Ezen kifejezések segítségével egy bizonyos szisztematikus megközelítés jöhet szóba az akut has okait illetően.

Ezenkívül bizonyos klinikai képek inkább egy fiatalabb, mások pedig egy idősebb betegre jellemzőek. A fiatalabb betegeknél az akut has fontos okai, amelyek az intraperitoneális térben helyezkednek el, az idősebb embereknél a vakbélgyulladás, mint az akut has oka általában kisebb szerepet játszik, mivel gyakoribb gyermekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél. Idősebb embereknél diverticulitis (a bélfal kiemelkedéseinek gyulladása) vagy egy mesentericus infarktus (a bélér heveny záródása) akut hasat okozhat.

Ezenkívül a következő okok jelentkezhetnek fiatalabb és idősebb embereknél is:

• Vakbélgyulladás (akut vakbélgyulladás, köznyelven apendicitis néven ismert),
• A (gyomor) enteritis (gyomor- és bélgyulladás),
• Kolecisztitisz (epehólyag-gyulladás)
• Nőknél kismedencei gyulladás (petevezeték, petefészek és a környező szövetek gyulladása)
• Ulcus ventriculi (gyomorfekély),
• Nyombélfekély,
• Fekélyperforáció (egy üreges szerv falának perforációja, amelyet fekély okoz),
• Fogvatartott sérv,
• Vérzés,
• Bélelzáródás (ileus),
• Traumák, amelyek bekövetkezhetnek balesetek esetén
• Nőgyógyászati ​​betegségek, például a méhüregen kívüli terhesség (méhen kívüli terhesség) vagy a petefészek torziója (a petefészek forgása)

Az akut has fontos okai, amelyek a retroperitoneális térben helyezkednek el, az extraperitonealisan elhelyezkedő akut hasi distressz okai Általánosan azt mondják, hogy az extraperitonealis okok „ál-akut hasat” okoznak, mert csak az akut has tüneteit szimulálják. Az okok itt bemutatott osztályozása mellett az okok a „kvadránséma” szerint is besorolhatók. Itt a has négy kvadránsra oszlik, így a következő régiókat kapjuk: A fájdalom lokalizációjától függően az orvos anatómiai ismeretei alapján feltételezheti a fájdalom területén lévő szervek kóros változását.

Összefoglalva elmondható, hogy az akut hasat az esetek több mint 90% -ában a következő betegségek egyike okozza:

• Hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás),
• Urológiai betegségek, például vese kólika, ureter kólika vagy hólyaghurut (hólyaggyulladás)
• A nyirokerek rendszeréből eredő betegségek
• Vagy betegségeket is a hajók, például mesenterialis infarktus vagy mesentericus ér trombózis. - A szív betegségei, például szívroham (itt elsősorban a hátsó fal infarktusa),
• A tüdő betegségei, például tüdőgyulladás,
• Mérgezések (mérgezés) és
• Metabolikus betegségek: Metabolikus betegségre példa lehet a magas diabéteszes ketoacidózis vércukor szint és a vér túlsavtartalma. Ennek oka a hiánya inzulin.

Ez a súlyos anyagcserezavar pseudoperitonitist okozhat, amelynek nevét a peritonitis tüneteinek hasonlóságáról kapta. - jobb felső has,

• Bal felső has,
• Jobb alsó has
• És a bal alsó has. - vakbélgyulladás (vakbélgyulladás),
• Az epehólyag akut gyulladása (kolecisztitisz),
• Akut hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis)
• A bélfal kiemelkedéseinek gyulladása (diverticulitis),
• A bélfal perforációja a gyomor vagy a nyombél fekélyén keresztül (fekélyperforáció),
• Bélelzáródás (ileus)
• És vese kólika.

Az ileus a béljárat zavara a bélelzáródás vagy a bél bénulása miatt. A tünetek az ileus okától függően változhatnak. Például a bél daganatai elzáródást okozhatnak.

A bél bénulását viszont okozhatja cukorbetegség mellitus vagy a hasüreg gyulladása, például vakbélgyulladás során. Általában az ileus a diffúzabb formája hasi fájdalom. Ezek olyan fájdalmak, amelyek az egész hasüregben eloszlanak, és nem koncentrálódnak egy adott területre.

Továbbá, hányás széklet alakulhat ki. Ezt „nyomorúságnak” nevezik. Széklet és szél is jelen lehet.

Röntgen és a ultrahang valamint a has sztetoszkóppal történő vizsgálata alkalmas gyors diagnosztikának. A bél mechanikus lezárása esetén általában vészhelyzeti műveletet hajtanak végre a bélpálya gyors helyreállítása érdekében. Ellenkező esetben fennáll a hasi infarktus, a vérmérgezés és más szövődmények veszélye.

Az akut has mindig vészhelyzet, amelyben a diagnózist a lehető leghamarabb fel kell állítani. Gyakran azonban ez már lehetséges néhány pontos kérdéssel a beteg számára, és bizonyos AIDS. Mindenekelőtt a beteginterjú (anamnézis) a meghatározó, ahol különösen a következő kérdésekkel kell foglalkozni:

• A fájdalom lokalizációja és a fájdalom sugárzása,
• A fájdalom intenzitása,
• Fájdalom (például tompa vagy kócos),
• A fájdalom kezdete
• A fájdalom lefolyása

A kócos fájdalom jelezheti epekő, egy bélelzáródás vagy akár a ureterális kő.

A folyamatosan növekvő fájdalom gyulladást jelez, például a vakbél (vakbélgyulladás), a epehólyag (kolecisztitisz), a bélfal kiemelkedései, ún diverticulitis vagy hasnyálmirigy (hasnyálmirigy-gyulladás). Ezenkívül kísérő tünetek, mint pl hányinger és a hányás, hasmenés vagy széklet visszatartás, étvágytalanság, láz szintén foglalkozni kell. Menstruáció nőknél is meg kell vitatni.

Ezenkívül meg kell kérdezni a nőket a szedett gyógyszerekről, a korábbi műtétekről és minden olyan epizódról, amelynek ugyanazok a tünetei már előfordultak. Ezután az orvos elvégzi a fizikális vizsgálat amelyben meg kell nézni a beteg hasát (ellenőrzés), hallgatni (auszkultáció), kopogtatni (ütőhangszerek) és tapintani (tapintás). Ezen kívül az általános feltétel a beteg állapotát is fel kell mérni, mert az olyan dolgok, mint a testtartás vagy a bőr színe, további nyomokat adhatnak az akut has okára is.

Végül egy digitális-rektális vizsgálat, azaz a végbél, az eljárás nélkülözhetetlen része. Ezt követően vért vesznek az érintett személytől, amelyet megvizsgálnak például megemelkedett gyulladásértékek (C-reaktív fehérje [CRP]) és fehérvérsejtek (leukociták). A beteginterjú és a klinikai vizsgálat mellett a képalkotó eljárások fontos információkat szolgáltathatnak a tünetek okáról is:

• Ultrahang: A legfontosabb képalkotó eljárás az ultrahang (szonográfia), mivel gyorsan elvégezhető és manapság szinte mindenhol elérhető.

Itt például gyorsan meghatározható, hogy van-e szabad folyadék a hasüregben. A szabad hasüregben megnövekedett folyadékfelhalmozódás az ascitesre utal, amelyet köznyelven hasi cseppként neveznek. Ezen felül a belső szervek, mint például a máj, ultrahang segítségével is pontosabban értékelhető.

Az ultrahanggal történő diagnózis azonban problematikus lehet elhízott betegeknél vagy azoknál a betegeknél, akiknél a gáz túlzottan felhalmozódik emésztőrendszer (meteorizmus). - A szokásos diagnosztika szintén egy Röntgen a mellkas és a has (hasi röntgen). - Csak a gyermekeknél hagyják el a hasi röntgenfelvételt a sugárterhelés csökkentése érdekében.

Amíg a hasat röntgenezik, a pácien álló vagy fekvő helyzetben van, az övétől függően feltétel. A hasi röntgenfelvétel során, amikor a beteg a bal oldalán fekszik, a hasüregben különösen nincs levegő, ami azt jelzi, hogy a belek vagy egy levegőt tartalmazó üreges szerv, például az epehólyag hólyag lyukas volt. Ezenkívül diagnosztizálható egy bélelzáródás (ileus) is.

A bélelzáródás diagnosztizálása különösen akkor sikeres, ha a beteg jobboldali helyzetben van. Ha valaki meg akarja állapítani, hogy a emésztőrendszer folyamatos vagy van-e perforáció, an Röntgen vízoldható kontrasztanyag beadása után vehető igénybe. Röntgenfelvétel a mellkas (mellkasröntgen) szintén fontos információkat nyújthat, ezért el kell végezni.

Például egy törés egy mélyen fekvő borda felszakadásához vezethet máj or lép. - Manapság a többszeletes számítógépes tomográfia (MS-CT) rövid vizsgálati idejével szintén fontos szerepet játszik. Hátrány itt a magasabb sugárterhelés.

• A hashártya mosása diagnosztikai eszközként a fent említett lehetőségek miatt háttérbe szorul. Egy másik ok az, hogy sok esetben előfordulhat, hogy bizonyos körülmények, például tapadások vagy terhesség. A hasi öblítés során a szúrás a hasüreg középső vonalában a köldök alatt végezzük.

Most testhőmérsékletű oldatot vezethetünk be a hasüregbe, amely végül visszafut a külső palackba. Itt értékelhető az öntözőfolyadék. Tiszta és színtelen legyen.

• Endoszkópia nagyon fontos a diagnózis és a terápia szempontjából. Nem csak az akut has okának meghatározására használható, hanem az októl függően közvetlenül is végezhető terápia. - Ha probléma merül fel a vér területén hajók, az orvos radiológiai képalkotást szervez (angiográfia) Ezeknek a.

Szükség esetén a probléma közvetlenül is orvosolható angiográfia. A fájdalom lokalizációjától függően különféle okok jöhetnek szóba. A besorolást kvadránsokban végezzük.

Például, ha a fájdalom (különösen) a jobb felső hasban a következő betegségek lehetségesek: Ha a bal felső has érintett, a következő betegségek válthatják ki: A jobb és bal alsó hasban a következő betegségek főleg

• A májat és / vagy az epehólyagot érintő betegségek Gallakövek Gallenblasentzündung Gestautealis máj
• Az epekövek
• Epehólyag-gyulladás
• Lerakódott máj
• Az epekövek
• Epehólyag-gyulladás
• Lerakódott máj
• A vesét érintő betegségek Vesekő A tatazis / gyulladt vesék, de a tüdő vagy a belek is érintettek lehetnek
• Vesekő
• Lerakódott / gyulladt vese
• De a tüdő vagy a belek is érintettek lehetnek
• Vesekő
• Lerakódott / gyulladt vese
• De a tüdő vagy a belek is érintettek lehetnek
• Itt is a máj, a tüdő és a belek
• Ezenkívül lép és hasnyálmirigy Almainfarktus, repedt lépMilz fájdalom Hasnyálmirigy-gyulladás
• Splenikus infarktus, repedt lép
• Splenikus fájdalom
• Hasnyálmirigy-gyulladás Bauchspeicheldrüsenentzu
• Splenikus infarktus, repedt lép
• Splenikus fájdalom
• Hasnyálmirigy-gyulladás ̈ndung
• Bélbetegségek és
• A vizsgált urogenitális rendszer betegségei

Az akut has okától függően a terápia is egy bizonyos irányba irányul. A cél az érintett szervrendszerek funkcionalitásának helyreállítása (a szervelégtelenség megelőzése) és a beteg túlélésének biztosítása. Lehetséges, hogy az életminőség csökkenésével kell számolni.

Általános intézkedések, például térfogat-pótlás (vér és / vagy folyadék) és a gyomorcső lehet először venni. Az oxigén beadása szintén az egyik azonnali intézkedés. Minden létfontosságú paraméter (vérnyomás, szív gyakoriságát és légzési gyakoriságát, a vér oxigéntartalmát) ellenőrizni kell, és esetleg fiziológiai csatornákba kell Rendszerint a műtétet akut has jelenlétében végzik. Az adminisztráció antibiotikumok szintén az egyik kezelési lehetőség.