Bevezetés
Hasi lélegző egy speciális légzési technika. Jellemző a hasi lélegző az, hogy a légzési munkát főleg a diafragma, ezért a hasi légzést diafragmatikus légzésnek is nevezik. Lélegző általában öntudatlanul zajlik; a hasi légzést viszont sokakban is aktívan használják elmélkedés technikák és légzési gyakorlatok. Felnőtteknél a hasi légzést általában nyugodt helyzetben használják - ez a légzési technika nagyon kevés energiát használ fel.
A hasi légzés részletesen
A hasi légzés működésének megértése érdekében először meg kell érteni a mellkasi üregekben lévő nyomásviszonyokat. A hasi légzés során a diafragma megfeszül, deformációt okozva egy felfelé görbültből egy lapos alakúra. Ez a mozgás negatív nyomást okoz a mellüregben, és így közvetett módon a tüdőben is.
Ezt kompenzálja belélegzés. Míg belélegzés a hasi légzésben aktívan megy végbe a diafragma, a kilégzés passzív módon történik. A rekeszizom ellazul, így kidudorodik a tüdő felé, és túlzott nyomás keletkezik.
Ezt kompenzálja a passzív kilégzés. A rekeszizom funkciója tehát alapvető szerepet játszik a hasi légzésben. A hangerő növekedése a belélegzés fázis és az ezzel járó nyomáscsökkenés kiválthatja az inhalációs szívást. Ezenkívül, amikor a rekeszizom megfeszül, a borda kissé széthúzva és a mellkas az a terület, ahol a tüdő található, még nagyobb lesz. Ez a téma érdekes lehet Ön számára is: Légzési izomzat
Megkülönböztetés a mellkasi légzéstől
A hasi légzés mellett mellkas a légzés is lehetséges légzési technika. Szemben mellkas a légzést, a hasi légzést gyakran „egészséges” légzésnek is nevezik, mert természetes módon alkalmazzák, amikor a test ellazult. A mellkasi légzés viszont lényegesen több energiát fogyaszt, mint a hasi légzés, és általában stresszesebb helyzetekben használják.
A hasi légzéssel ellentétben a mellkasi légzés csak a tüdő felső kétharmadát szellőzteti. A hasi légzéshez hasonlóan a mellkas légzéséhez meg kell nagyítani azt a mellkasüreget, amelyben a tüdő található, hogy negatív nyomást eredményezzen. Ezt a negatív nyomást azonban nem a rekeszizom feszültsége, hanem a test felső felében található izomcsoportok okozzák.
Különösen az úgynevezett bordaközi izmok játszanak fontos szerepet a mellkasi légzésben. Ahogy a neve is sugallja, a borda és biztosítja, hogy a bordák kifeszüljenek, ha megfeszülnek. Az így létrejövő negatív nyomás a levegő beszívódását okozza a térfogat növekedése következtében, ami a mellkasi légzés során történő belégzést jelenti. A kilégzés passzív módon működik, mint a hasi légzésnél. A légzőizmok ellazításával a mellkasüreg térfogata csökken, a túlzott nyomás miatt pedig a levegő távozik.
A sorozat összes cikke:
