Alvási apnoe: leírás
A horkolás gyakori jelenség, amely az életkorral fokozódik. Szinte minden második ember kiadja az éjszakai hangokat:
Alvás közben a száj- és torokizmok ellazulnak, a légutak beszűkülnek, az uvula és a lágy szájpadlás jellegzetes csapkodó hangja hallatszik – de ez általában nem jár rövid légzésleállással.
Az alvási apnoe eltérő: itt a horkoló légzése ismételten rövid időre leáll. Az "alvási apnoe" kifejezés a görögből származik: "A-pnea" jelentése "légzés nélkül".
Az alvási apnoe megzavarja az alvást, és biztosítja, hogy a betegek ne ébredjenek fel kipihenten reggel. Ez gyakran vonatkozik a szomszéd ágyban fekvő személyre is, akit zavar a különösen hangos és szabálytalan horkolás a légzési szünetekkel. Az alvási apnoe szindróma veszélyes, mert az alvás közbeni rövid légzési szünetek hosszabb ideig tartó, fenyegető légzésleállásokká válhatnak.
Az alvási apnoe, valamint a normál horkolás az alvással kapcsolatos légzési rendellenességek (SBAS) közé tartozik. Ezek a légzési zavarok kizárólag vagy elsősorban alvás közben jelentkeznek.
Alvási apnoe: gyakoriság
Ezenkívül az alvási apnoe gyakorisága az életkorral növekszik.
Az alvási apnoe formái
Az orvosok megkülönböztetik az obstruktív és a központi alvási apnoét:
Obstruktív alvási apnoe (OSAS).
Az obstruktív alvási apnoe szindróma az alvási apnoe leggyakoribb formája. Alvás közben a lágyszájpad izmai elernyednek. Ennek eredményeként az obstruktív alvási apnoéban szenvedőknél a belégzés során keletkező negatív nyomás hatására a légcső összeesik a felső légutak különböző pontjain. A levegő ekkor már nem tud szabadon áramlani – az alvó egy rövid ideig nem kap levegőt.
Ez a légzésleállás a vér oxigéntartalmának csökkenését okozza (hipoxémia), és oxigénhiány lép fel a szövetekben. Ez „ébredési reakciót” vált ki a szervezetben: hirtelen aktiválja a rekeszizom és a mellkas légzőizmait, a szív is növeli a teljesítményét, és megemelkedik a vérnyomás. Az alvó általában rövid időre felébred emiatt. Ezt az alvási apnoe okozta ébredést az orvosok „ébredésnek” nevezik. Amikor a légzés újraindul, ezt általában több mély lélegzetvétel követi.
Központi alvási apnoe
Az alvási apnoe második formája a központi alvási apnoe. Ezt a formát a központi idegrendszer (CNS) meghibásodása váltja ki. Itt a felső légutak nyitva maradnak, de a mellkas és a rekeszizom légző izmai nem mozognak kellőképpen. Ennek eredményeként az érintett személy túl keveset és nem elég mélyen lélegzik be. Az ebből eredő oxigénhiány riasztja az agyat, amely azonnal biztosítja a mély lélegzetet.
A központi alvási apnoe elsősorban az időseket érinti. Gyakran ártalmatlan, és általában nem is kell kezelni – kivéve, ha szívelégtelenséggel vagy idegrendszeri rendellenességekkel együtt lép fel. Ezután az érintetteknek orvoshoz kell fordulniuk.
Alvási apnoe: tünetek
Az alvási apnoe tipikus tünetei az alvás közbeni ismételt légzésleállások. A légzésleállások 10-120 másodpercig tartanak, és óránként több mint ötször fordulnak elő. Ezt túlzott légzés (hiperventiláció) és hangos és rendszertelen horkolás (amikor a beteg erőlködik, hogy levegőt vegyen) követi. A partnerek és rokonok a horkolás mellett gyakran észreveszik az éjszakai légzési szüneteket, miközben az érintett személy ezt nem veszi észre.
Az alvási apnoe következményei
Néhány alvási apnoéban szenvedő ember szorongástól vagy depressziótól is szenved. Egyes esetekben a légzési rendellenesség fejfájáshoz (különösen a reggeli órákban) és csökkent szexuális vágyhoz vezet. Férfiaknál merevedési zavar léphet fel.
Alvási apnoe gyermekeknél
A gyermekeket az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) is érintheti. A légzési rendellenességek szerepet játszhatnak a hirtelen csecsemőhalál szindrómában is, vélik a szakértők.
Az OSAS-ban szenvedő idősebb gyermekek gyakran lomhának és lomhának tűnnek. Az iskolában gyakran kitűnnek a gyengébb teljesítmény miatt.
Alvási apnoe: okok és kockázati tényezők
Számos tényező elősegíti az obstruktív alvási apnoe szindróma kialakulását. Ezek tartalmazzák:
- túlzott testtömeg-index (túlsúly)
- Életkor (az alvási apnoe gyakorisága az életkorral növekszik)
- Nem (a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket)
- Altatók vagy nyugtatók szedése (a szájpadlás izmai gyorsabban elernyednek, és elzárják a légutakat)
- Az arckoponya szerkezetének eltérései (cranifacialis jellemzők): Ilyen például a túl kicsi vagy hátraeső alsó állkapocs vagy a görbe orrsövény.
A központi alvási apnoe ritka, és a központi idegrendszer (CNS) rendellenességei miatt következik be. A neurológiai károsodások miatt a légzőizmok szabályozása rosszul működik.
Az egyik lehetséges ok a neuroborreliosis – a kullancsok által terjesztett Lyme-kór stádiuma. A szívelégtelenségben szenvedő betegek gyakran szenvednek központi (néha obstruktív) alvási apnoétől is. Hasonlóképpen, a központi alvási apnoe kialakulhat krónikus vesegyengeség (krónikus veseelégtelenség) eredményeként vagy röviddel a stroke után.
Alvási apnoe: vizsgálatok és diagnózis
Bárki, aki horkol (ezt gyakran partnere veszi észre, de maga nem a szenvedő), és alvás közbeni apnoéban szenved, forduljon fül-orr-gégész (ENT) orvosához. Az „alvási apnoe” diagnózisához vezető út több lépést igényel – nincs „egyetlen” alvási apnoe teszt.
Az orvos először megkérdezi Önt a kórtörténetéről (anamnéziséről), például:
- Vannak ismert már meglévő állapotai?
- Alvászavarokban szenved?
- Szed valamilyen gyógyszert (pl. altatót vagy nyugtatót)?
- Mi a helyzet az alkoholfogyasztásoddal?
- Szed valamilyen gyógyszert?
- Milyen alvási szokásaid vannak? (ha kell, a párod jobban tudja, ezért először őt kérdezd meg – különben a párod is eljöhet veled az orvoshoz).
Ezt fizikális vizsgálat követi. A fül-orr-gégész anatómiai eltéréseket keres a szájüregben és a nasopharynxben – például harapási rendellenességeket (az állkapcsok egymáshoz viszonyított helyzete), az orrsövény görbületét vagy az orr- és garatpolipokat. Az orrmelléküregek képalkotó technikákkal könnyen megjeleníthetők.
Az orvos a testtömeg-indexét (BMI) is meghatározza az Ön magassága és súlya alapján.
Néha az alvászavarok és az alvással összefüggő légzési problémák tisztázása poliszomnográfiát is igényel – alvás közbeni különböző paraméterek vizsgálatát és mérését. Ehhez általában egy-két éjszakát alváslaboratóriumban kell töltenie. Az orvosok elemzik az Ön alvási viselkedését, alvás közbeni légzését és egyéb alvászavarokra utaló tényezőket (alvási apnoe szűrés). Ebben segítenek a bőrre erősített elektródák, amelyek többek között rögzítik a légzés légáramlását, a pulzusszámot, a vér oxigéntartalmát, a mellkas mozgását. Álmossági tesztekre is szükség lehet. A Multiple Sleep Latency Test (MSLT) teszt során például a páciensnek naponta többször, kétórás időközönként rövid, körülbelül 20 perces alvást kell végeznie. A teszt rögzíti az elalvási hajlamot és a nappali álmosság mértékét.
Az alvással összefüggő légzési rendellenességekre vonatkozó jelenlegi orvosi irányelvek az otthoni eszközök használatát javasolják az alvási apnoe diagnosztizálásának elősegítésére.
Az okostelefonok és az okosórák is alkalmazzák ezt a technológiát, de általában nem hagyják jóvá orvosi eszközként.
Alvási apnoe: kezelés
Ha meg szeretné tudni, milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre az alvási apnoe kezelésére, olvassa el az Alvási apnoe – Kezelés című cikket.
Alvási apnoe: a betegség progressziója és prognózisa
Az obstruktív alvási apnoét mindenképpen kezelni kell, mert az egészségre, valamint a szakmai és magánéletre is kihat:
- A nappali álmosságban szenvedő betegek akár hétszer nagyobb eséllyel szenvednek közúti közlekedési baleseteket.
- Az alvási apnoe magas vérnyomással, szívelégtelenséggel (szívelégtelenséggel), koszorúér-betegséggel és szívritmuszavarokkal (pl. pitvarfibrilláció) társul.
- Valószínűleg összefüggésbe hozható pulmonális hipertóniával, diabetes mellitusszal, veseelégtelenséggel és érelmeszesedéssel is.
- Az obstruktív alvási apnoe szindróma általában fokozott mortalitáshoz kapcsolódik.
A demenciában szenvedőknél az alvási apnoe kezelése is fontos, mert az alvászavaros légzés tovább segíti a szellemi hanyatlást.
Az esetleges egészségügyi következményeken kívül a horkolás és az alvási apnoe is nem elhanyagolható terhet ró a párkapcsolatra.
