Csigolyaízület arthritis a gerinc kopási betegsége. Más néven facet szindróma, a feltétel befolyásolja az egyes csigolyákon elhelyezkedő ízületi folyamatokat („arcokat”), amelyeken keresztül a csigolyák összekapcsolódnak.
Mi a csigolya ízületi gyulladása?
Csigolyaízülettel arthritis, nem ritka a súlyos hátfájás fájdalom. Csigolyaízület arthritis a kis csigolya kopása jellemzi ízületek. Mivel az ízületi folyamatok idegszál végek, amelyek felemelkednek fájdalom ingereket és továbbítja a központi idegrendszer (fájdalom receptorok), hátfájás gerincízületi ízületi gyulladással fordulhat elő. Azonban nem minden csigolya ízületi gyulladás okoz fájdalmat. Habár facet szindróma a gerinc egészére is hatással lehet, sok esetben a feltétel az alsó ágyéki gerincben fordul elő. Mivel ez egy kopás betegség, a csigolya ízülete arthrosis különösen észrevehetővé válik, és különösen súlyos tünetekkel, idősebb korban. Csigolyaízület esetén is lehetséges arthrosis az intervertebrális lemezek degeneratív változásával vagy ún spondylolisthesis (spondylolisthesis), amelyben a csigolyák elmozdulnak egymás ellen. Csigolyaízületi ízületi gyulladás is vezet szűkítéséhez gerinccsatorna (gerincvelő csatorna).
Okok
Csigolyaízület osteoarthritis a gerinc kopási betegségét jelenti, amelyet az öregedési folyamat vált ki. Az intervertebrális lemezek, amelyekből készültek porcogó szálak és összekötik az egyes csigolyákat, az életkor előrehaladtával elveszítik a folyadékot, így magasságuk fokozatosan csökken. A csigolyák közötti távolság csökkenésével a csigolya szalagjai elvesznek erő, lehetővé téve az egyes csigolyák elmozdulását, és ezzel megváltoztatva a csigolya helyzetét ízületek. Az ebből eredő csigolyatúlterhelés ízületek gyorsított kopásához vezet porcogó, amely a csigolya ízületének alapja arthrosis. Különösen a gerinc túlterhelése munka közben (gyakori hajlítás és nehéz emelés) vagy sportolás járul hozzá a csigolyaízület artrózisához, csakúgy, mint elhízottság és bizonyos esetekben reumás betegség. Herniated lemezek is vezet a csigolyatestek, a csigolyaízület és az ínszalagok kölcsönhatásának megzavarására, amely végül kiválthatja a csigolya ízületi gyulladását.
Tipikus tünetek és tünetek
- Hátfájás, különösen a fizikai aktivitás során
- Spondylolisthesis (spondylolisthesis)
- A gerinc mozgáskorlátozása
- Szenzoros zavarok
Diagnózis és lefolyás
A csigolyaízület különféle tünetei osteoarthritis nem mindig egyértelműen a gerincbetegségnek tulajdonítható, de más betegségek jelei is lehetnek. A röntgensugarak azonban a csigolyaízületi folyamatok kóros változását is mutatják azoknál az embereknél, akik nem tapasztalják a betegség tüneteit. Az érzékeny tünetek gyakran csak akkor jelentkeznek, ha a törzs izmai nem eléggé fejlettek. A csigolya ízületi gyulladás esetén az ágyéki csigolyákban gyakran fájdalom jelentkezik, amely széles területen fordul elő, és nem lokálisan rendelhető hozzá. Gyakran fokozódik a fájdalom a nap folyamán és a fizikai megterhelés után. Ezenkívül a fájdalom fokozódik, amikor a felsőtest hátrafelé hajlik, míg a fájdalom enyhülése akkor figyelhető meg, amikor a beteg fekszik. A lábak, az alsó has, az ágyék vagy a fenék fájdalmának sugárzása szintén a csigolya ízületi gyulladásának jele lehet. Képalkotó technikák, mint például egy Röntgen vizsgálat, számítógépes tomográfia or mágneses rezonancia képalkotás felhasználható a csontos szerkezetek, valamint a gerinccsatorna és gerinc idegek, és a csigolya ízületi gyulladásának diagnosztizálására.
Szövődmények
Először is, a csigolya ízületi arthrosis által érintettek nagyon súlyos fájdalmaktól szenvednek a hát területén. Ez a fájdalom gyakran átterjed a test szomszédos régióira, így fájdalom jelentkezhet a medencében vagy nyak. Ez a fájdalom nemcsak mozgás közben jelentkezik, hanem gyakran nyugalomban is, ami alvási problémákkal is járhat. Hosszú távon ez megteheti vezet nak nek depresszió vagy az érintett személy ingerlékenysége. A mozgás és a mindennapi élet korlátai is előfordulhatnak a betegség miatt. A beteg életminőségét a betegség jelentősen rontja. Ezenkívül bénulás vagy érzékszervi zavarok is előfordulhatnak. Ha ezeket nem kezelik, akkor ezek tartósan is előfordulhatnak. A zsibbadás miatt egyes érintett emberek más emberek segítségétől is függenek mindennapi életükben, és sok tevékenységet nem tudnak önállóan elvégezni. A csigolya ízületi artrózisának kezelését általában különféle terápiákkal és gyakorlatokkal végzik, amelyek során a masszázsok is enyhíthetik a tüneteket. Komplikációk nem fordulnak elő. A páciens várható élettartamát a csigolyaízület artrózisa sem befolyásolja negatívan.
Mikor kell orvoshoz menni?
Orvosra van szükség, amint a mozgás zavara vagy a mobilitás szabálytalansága nyilvánvalóvá válik. Ha az érintett szenved hátfájás terület, ez a jele Egészség rendellenesség. Ha a kellemetlen érzés intenzív fizikai aktivitás után jelentkezik, elegendő pihenés és kikapcsolódás biztosítani kell. Ha néhány percen belül, órákon belül vagy egy nyugodt éjszakai alvás után jelentős enyhülést vagy tünetmentességet észlel, a legtöbb esetben orvosra nincs szükség. Ha azonban a korlátozások vagy a fájdalom továbbra is fennáll, vagy intenzitása növekszik, tisztázni kell az okot. Figyelmeztető jel és a betegség jellemzője a leírt tünetek fokozatos növekedése. Több hét vagy hónap alatt romlik az állapot Egészség, az indiszpozíció érzése vagy a fizikai teljesítmény csökkenése. Orvoshoz kell fordulni a diagnózis felállításához és a kezelési terv kidolgozásához. Szenzoros zavarokat vagy érzékenységi rendellenességeket is meg kell vizsgálni és kezelni kell. Ha a napi feladatok vagy a szokásos sporttevékenységek már nem végezhetők el, akkor ajánlott egy orvos segítsége és támogatása. Ha a meglévő tünetek sugároznak a csípőbe vagy láb területen cselekvésre van szükség. Orvoshoz kell fordulni a tartós károsodás vagy másodlagos betegségek megelőzése érdekében.
Kezelés és terápia
A csigolya ízületének kezelése osteoarthritis függ a tünetektől, különösen a fájdalom mértékétől, melyektől a beteg szenved. Mivel az ízületi degeneráció nem fordítható meg, a kezelés a fájdalom kezelésére és a gerincműködés helyreállítására összpontosít. A legenyhébb megfelelő kezelési eljárást alkalmazzák. A legtöbb csigolya ízületi artrózist ezért konzervatív módon, azaz műtét nélkül kezelik. A műtétet általában csak súlyos tünetek és zsibbadás esetén végzik. A konzervatív terápiák közé tartozik a fizioterápiás kezelés is intézkedések mint például a torna és masszázs. Fizioterápiás gyakorlatok a hát és a hasizmok hogy a gerinc a lehető legnagyobb mértékben megkönnyebbüljön és megerősödjön. hidroterápia, amiben víz panaszok kezelésére használják, elsősorban a hőmérséklet stimulálására, valamint a víz felhajtóerejére és nyomóereire támaszkodik. elektroterápia magában foglalja a finoman adagolt elektromos áram áthaladását a beteg testén. Pihenés gyakorlatok is hasznosak lehetnek. Mivel a testmozgás az egyik legfontosabb terápiás intézkedések csigolya ízületi arthrosis esetén rendszeres testmozgás, például kerékpározás, nordic walking vagy hátúszás különösen fontos, mivel ezek a tevékenységformák kíméletesek a háton és stabilizáló hatással vannak a gerincre. Akut, különösen súlyos panaszok esetén átmeneti fájdalomcsillapítók hasznosak. Egyes esetekben a fűző viselése segíthet a gerinc stabilizálásában, de a fűző állandó használata nagyobb valószínűséggel gyengíti az izmokat. A következő legerősebb lépés a fájdalomterápia a csigolya ízületi arthrosisának nevezzük az úgynevezett facet blokádot vagy facet ízület beszivárgást, amelyben a szúrás a fájdalmat kiváltó csigolya ízületének végbemegy és fájdalomcsillapítók befecskendezik az ízület területére. Kisebb műtéti beavatkozást végeznek rádiófrekvenciás elváltozásokban, amelyben a idegek a csigolya ízületén elhelyezkedő érzéketlenné teszik az alatt helyi érzéstelenítés. A műtét is alkalmazható a gerinccsatorna hogy nyomást vegyen le a idegek. Spondylodesis (a csigolyatestek blokkolása) a csigolyatestek merevítésére szolgál a gerinc stabilizálása érdekében. Ebben az eljárásban a csigolyatesteket csavarokkal szerelik fel, amelyek fémlemezek vagy rudak segítségével szilárdan kapcsolódnak egymáshoz, hogy megakadályozzák a csigolya ízületek fájdalmas mozgását csigolya ízületi gyulladás esetén.
Megelőzés
As intézkedések a csigolya ízületi arthrosisának megelőzésére, kompenzáló sportok, mint pl futás (különösen a nordic walking) és úszás, valamint a gerinc stabilizálását szolgáló torna alkalmas. De a már meglévő csigolya ízületi gyulladás esetén is a rendszeres testmozgás segíti az izmok megerősödését a gerinc körül és így megakadályozzák vagy legalább gátolják a csigolya ízületi gyulladás további progresszióját.
Utógondozás
A csigolyaízület osteoarthritisét a csigolyák kopása okozza. A kopás következtében a csontszövet lebomlik. A betegség progresszív, és leginkább az idősebb embereket érinti. Krónikus jellege miatt a csigolyaízület artrózisának nyomon követése szükséges. A panaszokat enyhíteni és a beteg életminőségét optimalizálni kell. Túlterhelés, egy már meglévő gerincdeformitás vagy reumatikus betegségek a kockázati tényezők. Az utókezelés során az ortopéd kezeli a már meglévő panaszokat. Ez enyhítheti vagy akár megelőzheti a csigolyaízület artrózisát. A kezelés korai megkezdése elengedhetetlen a kedvező eredmény eléréséhez. Az érintettnek biztosítania kell a gerinc megfelelő védelmét. fájdalomcsillapítók megfékezi a tüneteket, és a fizioterápiás gyakorlatok is hozzájárulnak a megkönnyebbüléshez. Rendszeres utókezeléssel csökkenthető a csigolyák kopása. A szakember a kezelést a betegség egyéni lefolyásához igazítja. Ha váratlan bénulás, zsibbadás vagy hasonló neurológiai tünetek jelentkeznek, azonnali orvoslátogatás szükséges. Súlyos esetekben az orvos fontolóra veszi a műtétet. Itt az ízületi gyulladás súlyosságától függően különböző megközelítések léteznek, például hővel járó idegszkleroterápia vagy mesterséges csigolyák behelyezése. A műtéti csigolyafúzió egy másik lehetőség. A nyomon követés során a gyógyulási folyamatot orvos ellenőrzi.
Mit tehetsz te magad
Súlyos tünetek esetén a csigolyaízület osteoarthritisének orvosi kezelése elengedhetetlen. Az ajánlásokon túl azonban a beteg tehet néhány dolgot fájdalmainak és mozgáskorlátozásainak enyhítésére, még akkor is, ha az életkorral összefüggő kopás nem visszafordítható. Egyrészt a beteg csökkentheti a túlsúlyt. Nem mindegy, melyik diéta úgy dönt, hogy követi, mert a tanulmányok azt mutatják, hogy minden étrend hasonlóan sikeres, ha valóban következetesen követik őket. Stimulációs áram terápia, Más néven elektroterápia vagy TENS terápia, szintén enyhítheti a fájdalmat, és nincs mellékhatása. Ebből a célból két-négy elektród van rögzítve a test fájdalmas területein, amelyeken keresztül a stimulációs áramot vezetik. Mivel csak 80–120 hercust használnak, csak enyhe bizsergés érződik rajta bőr, de ez elfedheti a fájdalmat. A test most felszabadul endorfinok, amelyek a fájdalom receptorokhoz kapcsolódnak. Rendszeres használatakor ez a mechanizmus enyhítheti a fájdalmat. Az ortomolekuláris orvoslás szintén magas napi enzimet javasol adag csigolya ízületi gyulladás esetén. Több hét alatt enzimterápia, gyulladás és a duzzanat tartósan csökkenhet, ami egyszerre enyhíti a fájdalmat és elősegíti a mobilitást. Masszázsok és kikapcsolódás a gyakorlatok a csigolya ízületi gyulladásának tüneteit is minimalizálhatják. Progresszív izomlazítás Jacobson szerint itt ajánlott, csakúgy, mint a Reiki, jóga és a Pilates.
