Az idegrost az ideg egy része. Az ideg több idegrostkötegből áll. Ezek az idegrostkötegek sok idegrostot tartalmaznak.
Mindegyik idegrostot úgynevezett endoneurium veszi körül, egyfajta védőköpeny az idegszálak körül. Az endoneurium áll kötőszöveti és rugalmas szálak és mivel a vér hajók átfut rajta, fontos feladata van a Schwann-sejtek és így az idegrostok táplálásában is. Idegszál-köteg kialakításához van egy úgynevezett perineurium.
Sok idegrostot befog és így egy idegrost-köteget tart össze. Sok idegrostköteget együtt úgynevezett epineurium vesz körül, és teljes egészében ideget képez. Általánosságban megkülönböztetik a velőt tartalmazó idegrostokat és a velő nélküli idegrostokat.
Az idegrost gyakran használt szinonimája a axon or neurit, ahol szigorúan csak az axon és a környező sejt membrán (az axolem) idegrostot képez. Az idegrostot arra használják, hogy információt továbbítsanak a sejttestről (soma) a véggombokig (telodendronok), amelyek ezután kapcsolatba lépnek egy új sejttesttel (soma) az információ továbbítása érdekében. Az idegrost az ún axon domb, amely hozzáadódik az a idegsejt. Innentől kezdve az idegrost elágazik a véggombokba.
A velőt tartalmazó idegrostok
A jelet tartalmazó (mielinált) idegrostokat az jellemzi, hogy a axon körülveszi a mielinhüvely. Gondolhat egy idegrostra, mint egyfajta kábelre és a mielinhüvely szigetelőréteg a kábel körül. A mielináció különbözik a központi részen idegrendszer (CNS) és a perifériás idegrendszer (PNS).
A központi idegrendszerben a mielinhüvely az úgynevezett oligodendrociták alkotják. A PNS-ben viszont Schwann-sejtek alkotják a szigetelő réteget. Ez a mielinhüvely azonban nem folyamatos, hanem ismétlődő rövid megszakításokkal rendelkezik, amelyekben az idegrost „meztelen”, és ezt a megszakítást RANVIER'SCHEN fűzőgyűrűnek nevezik.
Ez a gerjesztés gyorsabb átvitelét szolgálja. Az egyik a gerjesztés gyors formáját saltatorische gerjesztésnek nevezi. Itt a gerjesztés gyűrűről gyűrűre „ugrik”, és nem kell az idegrost teljes hosszában gerjesztenie. Az akciós potenciál ezután minden fűzőgyűrűben kialakul, és a fűzőgyűrűről a fűzőgyűrűre továbbadódik. Ez sokkal gyorsabb, mint a gerjesztés folyamatos terjedése, mint a nem jelöletlen idegrostok esetében.
