Bevezetés
A béta-blokkolókat különféle célokra használják szív betegségek és magas vérnyomás. A szív és a hajók, befolyásolhatják más testfunkciókat vagy szerveket is. A vényköteles a béta-blokkoló ezért olyan orvosnak kell elvégeznie, aki ismeri a készítmények helyes adagolását és hatásmechanizmusát, és ezért kiválaszthatja a megfelelő gyógyszert.
Hatásmechanizmus
A testben számos dokkolóhely található, amelyek érzékenyek bizonyos hírvivő anyagokra és hormonok. Ha egy hírvivő anyag kiköt ezen az állomáson, egy fiziológiai reakció indul. Az alfa-receptorok mellett vannak úgynevezett béta-receptorok is.
Testünk nagyon különböző szervrendszerein helyezkednek el. Főleg a szív. De ezek a receptorok megtalálhatók a hörgőkben is, a méh-ban zsírszövet és a vér hajók.
Fiziológiai oka az, hogy az e receptorhoz szánt hírvivő anyag az adrenalin. Ez egy olyan stresszhormon, amely felszabadul, és akkor kell fellépnie, amikor a test stressz vagy vészhelyzetben van, és a szokásosnál jobban kell teljesítenie. A növekedés vér nyomás, valamint a szívfrekvencia (pulzusszám-növekedés) teljesítménynövelő hatású.
Vészhelyzetekben az izomnak többre van szüksége vér percenként a fizikai terhelés miatt, amelyet csak növeléssel lehet biztosítani vérnyomás és a szívfrekvencia. A véráramlás növekedése mellett a test oxigénfogyasztása is megnő. Ezért szükséges, hogy a tüdő percenként több oxigént is felszívjon.
Ennek biztosítása érdekében a béta-receptorok a hörgőkben is találhatók. Amikor az adrenalin dokkol ezekre a receptorokra, a hörgők kitágulnak, és a tüdő több oxigént képes befogadni. A szívizom és a tüdő mellett a vérben béta-típusú receptorok is találhatók hajók.
Amikor az adrenalin dokkol, az érrendszer lumenje megváltozik, amelynek viszont keringést elősegítő hatása van. Mivel a béta receptorok a méh, az adrenalin ezekhez a receptorokhoz való kötődése gátolja összehúzódások. Ez lehetővé teszi a test számára, hogy felgyorsítsa vagy leállítsa a születési folyamatot a különböző hírvivő anyagok felszabadulásától függően.
A szemfolyadék kiáramlása és így az intraokuláris nyomás adrenalinnal és a szem területén található megfelelő receptorokkal is szabályozható. Ezek a receptorok a sima érizmokon is elhelyezkednek. Ha adrenalin kötődik hozzájuk, különösen a bélizmok területén, az emésztési folyamatok lecsökkennek.
Ennek háttere az, hogy stresszes helyzetekben általában nincs szükség étel felvételére, ezért emésztési folyamatoknak nem kell végbemenniük. A normális anyagcsere folyamatai ma már a gyógyszeres beavatkozás lehetőségét is kínálják. A béta receptorok elhelyezését és az adrenalin megfelelő hatását arra használják, hogy ellenkező reakció elérése érdekében gyógyszerekkel blokkolják a receptorokat.
Az úgynevezett béta-receptor blokkolók, amelyek különálló gyógyszercsoportot képviselnek, eléri, hogy ezek az abszorpció után a test megfelelő receptoraira kerüljenek és blokkolják őket. A bejövő adrenalin már nem tud dokkolni, ezért nem lehet fiziológiai hatása. A szívben ez azt jelenti, hogy a szívfrekvencia csökken.
Vérnyomás szintén csökken, bár az adrenalin elegendő mennyiségben szabadul fel. A szemnyomás csökken, és a bélizmok kis mértékben megakadályozzák az emésztési folyamatok csökkentését. Alatt terhesség, béta-blokkolók biztosítanák, hogy a összehúzódások fokozódnak, és a hörgőknél a béta-blokkolók megakadályozzák a tüdő kitágulását (lásd: Béta-blokkolók terhesség).
Ennek eredményeként az asztmásoknak nem szabad béta-blokkolókat adni, mivel ez elősegítheti a légszomjat. A béta-blokkolókat lassan kell beadni. A kívánt hatás elérése esetén a dózist a megfelelő tartományban kell hagyni.
Fontos, hogy ne végezzen hirtelen abbahagyást, mivel a test a blokád idején receptorait „érzékenyebbé” tette. Ez azt jelenti, hogy blokád hiányában a gyógyszer abbahagyása az adrenalin sokkal erősebb hatását eredményezné. Ez szívdobogást eredményezne (tachycardia), Vagy magas vérnyomás és veszélyes lehet.
A béta-receptorok nagy száma miatt a különböző szervrendszerekben a béta-blokkolók legnagyobb hátránya a viszonylag durva beállítási lehetőség. Így nagyjából azt lehet mondani, hogy a béta-blokkoló blokkol minden receptort, és megfelelő, akár nem szándékos hatásokhoz is vezet. Ma már vannak olyan szelektív béta-blokkolók is, amelyek főleg egy szervrendszer receptorait érintik, de soha nem zárható ki teljesen, hogy más szervek receptorai is érintettek.
A béta-blokkolók leggyakoribb mellékhatásai a fáradtság, fáradtság, depresszió, fejfájás és impotencia. Köhögés és légszomj is előfordulhat, de gyakoribb, amikor tüdő betegséget írnak elő. Szívünket az úgynevezett autonóm irányítja idegrendszer.
Van az aktiváló rész, az úgynevezett szimpatikus idegrendszer és a csillapító részt, a paraszimpatikus idegrendszer. A szimpatikus idegrendszer a stresszen keresztül hat a szívre hormonok adrenalin és noradrenalin, amelyek felszabadulnak például a fizikai aktivitás során, és így növelhetik a pulzusszámot, az erőt és vérnyomás. Ha azonban van szívbetegség, például szívelégtelenség, ritmuszavar vagy magas vérnyomás, hasznos lehet a szívteljesítmény emelésének csökkentése, hogy a szív jobban el tudja látni önmagát és gazdaságosabban működjön.
Itt jönnek be a béta-blokkolók, blokkolva a stressz dokkolóhelyeit, az úgynevezett béta-adrenoreceptorokat hormonok és ezáltal megakadályozza őket a hatásuk kiváltásában. Ennek eredményeként a szív lassabban ver, vagyis a pulzus csökken. Ez egyrészt biztosítja, hogy a szív most jobban ellátódjon oxigénnel.
Ez csak akkor történhet meg, ha a szív ellazul és újra feltöltődik a vér kiürítése után. Ez alatt az idő alatt az oxigén eljut a szívizmokba koszorúerek. Amikor a szívverés lelassul, ez a fázis, az úgynevezett szívelernyedés, hosszabb ideig tart, és megnő a szív oxigénellátása.
Szenvedő betegeknél szívritmus zavar, a lassabb szívverés elősegítheti a szív gerjesztésének természetes vezetését is. Másrészt a szív most kevesebb oxigént fogyaszt, mert a szív teljesítménye csökkent. Az orvosok szerint a szív gazdaságosabban, azaz hatékonyabban működik.
Ez különösen hasznos szívelégtelenségben szenvedő vagy visszatérő betegeknél mellkasi fájdalom (angina pectoris). Végül a béta-blokkolók csökkentik a vérnyomást. Ez nemcsak a szívet enyhíti, mivel már nem kell szivattyúznia a megnövekedett ellenállás ellen, hanem pozitív hatással van egész testünkre, mivel a megnövekedett vérnyomás kockázati tényező számos betegségben, mint pl. érelmeszesedés.
A béta-blokkolók mentális mellékhatásai Egészség már egy ideje tárgyalják. A vizsgálati helyzet ellentmondásos ebben a témában, és az orvosok látszólag nem értenek egyet. Azt mondják, hogy a béta-blokkolókat szedő betegeknél fokozott a fejlődés kockázata depresszió.
Ez ellentétben áll a két betegcsoportot alkotó vizsgálatokkal, ahol csak az egyik csoport kapott béta-blokkolót, míg a másik csoport hatóanyag nélküli tablettát (placebo). Itt bebizonyosodott, hogy nincs egyértelmű különbség a két tesztcsoport között, és ebben az esetben még kevesebb beteg szenved depresszió a béta-blokkolók csoportjában, mint az összehasonlító csoportban. Ennek megfelelően a béta-blokkolók pszichére gyakorolt hatását nem sikerült egyértelműen tisztázni.
