Az intraokuláris nyomás

Szinonima

Tonometria angol: intraokuláris nyomásmérés

Az intraokuláris nyomás meghatározása

Az intraokuláris nyomásméréssel különböző mechanizmusokat értünk meg a szem elülső szegmensében jelenlévő nyomás mérésére és meghatározására.

Az intraokuláris nyomás kialakulása

A szem, mint testünk szinte minden része, attól függ, hogy elegendő folyadékot kapunk-e. Egyrészt úgy, hogy ne legyen veszély kiszáradás, hanem azért is, mert a folyadék és a benne oldott anyagok biztosítják a test egyes részeinek tápanyagellátását, amelyeket egyébként a vér. A szem elülső kamrája a szem elülső részén helyezkedik el a szaruhártya és a a szem lencséje.

Ez a kamra tartalmaz egy folyadékot, amelyet bizonyos mennyiségben állítanak elő, és megfelelő mennyiségben engednek le. Ez az úgynevezett vizes humor, amely elegendő tápanyaggal látja el a szaruhártyát, és nyomáson keresztül formában tartja azt. A vizes humor képződik magában a szemben, a csilló testben, a középső szem bőrének gyűrű alakú szakaszában (amely nemcsak a vizes humor előállításáért felelős, hanem a lencse rögzítéséért és a szállás).

A csilló testből a vizes humor a szem elülső kamrájába áramlik, és onnan kis csatornákon keresztül jut a véráramba. Egészséges szemmel mindig annyi vizes humor keletkezik, amennyit visszaengednek a vér, ezért bírság van egyensúly termelés és kiáramlás között. A szem betegségei és a vizes humor keringésének zavarai esetén ez egyensúly zavart okozhat, és a vizes humor nyomásának csökkenése vagy növekedése bekövetkezhet, éppen ezért a szemet érintő betegségek jó indikátoraként alkalmazható.

A folyadék többé-kevésbé erős nyomást (intraokuláris nyomást) gyakorol az egész szemgolyóra és az üvegtestre, ami viszont továbbítja a nyomást a a szem hátsó része. A normál intraokuláris nyomás 15.5 Hgmm. Ez a szemen belüli nyomás azonban ingadozhat.

Az intraokuláris nyomás normál értékei 10 Hgmm és 21 Hgmm között vannak rögzítve. A vizes humort a csilló képezi hámszövet körülbelül 2.4 mm3 / perc mennyiségben, és a hátsó kamrába kerül. Mossa a lencsét, és végül az elülső kamrába áramlik.

A vizes humort ezután a trabecularis háló kiszűri a kamra szögében, és onnan átjut az úgynevezett Schlemm-csatornába. Onnan végül kis csatornákon át áramlik a kötőhártya és így a vér rendszer. A vizes humor előállítása nappali-éjszakai ritmusnak van kitéve, és éjszaka körülbelül 40% -kal csökken.

A vizes humor funkciói közé tartozik a lencse és a szaruhártya táplálása, a szemgolyó alakjának fenntartása a szem elülső részének megfelelő állandó görbületével (fontos a fénytörés szempontjából), és méregtelenítés a szem belsejének (szabad gyökök elfogása). Ezenkívül a vizes humor nyirokhelyettesítőként is szolgál, mivel a szemnek nincs saját nyirokfolyadékja. A megnövekedett intraokuláris nyomás oka kizárólag a trabekuláris háló kiáramlásának zavara, és soha nem a túlzott vizes humor képződése. Ennek oka általában a trabekuláris háló kóros változásai.