Rövid áttekintés
- Kezelés: mozgásterv gyakorlatok, fájdalomcsillapítás, manipuláció vagy mobilizálás manuálterápiás módszerekkel.
- Tünetek: Az érintett régiótól függően mozgás közbeni fájdalom, amely például a fejbe, a hasba és a mellkasba sugárzik; régiótól függően fejfájás, hányinger; tudományosan nem véglegesen tisztázott összefüggések
- Okok és kockázati tényezők: Tudományosan még nem igazolt csigolya-elzáródás, esetleg fájdalomingerek, például a csigolyaízületek helytelen terhelése miatt tartós izomgörcsöt okoznak.
- Diagnózis: Tünetek alapján fizikális vizsgálat; képalkotó eljárások, például röntgen vagy mágneses rezonancia képalkotás a porckorongsérv vagy daganatok kizárására.
- Prognózis: A csigolya-elzáródások gyakran maguktól megszűnnek; különféle módszerek jól segítenek; olyan súlyos okokat, mint a porckorongsérv vagy daganatok, ki kell zárni
- Megelőzés: a hát egészséges viselkedése, mint például bizonyos hordozási technikák, nehéz terhek felemelése térdről, rendszeres testmozgás, mozgáskompenzáció ülő tevékenység közben
Mi az a csigolya-elzáródás?
Az ízületi elzáródás egyéb elnevezései a szegmentális diszfunkció és a reverzibilis hipomobil ízületi diszfunkció: a „reverzibilis” átmeneti, a „hypomobile” mozgáskorlátozott, az „artikuláris” az ízület (articulatio) latin szóból származik, a „dysfunction” pedig meghibásodást jelent.
A csigolya elzáródása a gerinc különböző szakaszaiban fordul elő - a nyaki gerincben (nyaki gerinc elzáródása), a mellkasi gerincben (a mellkasi gerinc elzáródása) vagy az ágyéki gerincben (az ágyéki gerinc elzáródása). Speciális eset a sacroiliacalis ízület (sacroiliac joint, ISG) elzáródása.
A koncepció azon a feltételezésen alapul, hogy a csigolyablokádok gyakrabban fordulnak elő, főként ártalmatlanok és sok esetben maguktól is eltűnnek.
A csigolyablokk fogalma ellentmondásos, és tudományosan nem támasztják alá a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszerei.
Hogyan oldható meg a csigolyablokád?
Szükség esetén a szakember fájdalomcsillapítóval enyhíti a csigolya-elzáródás okozta fájdalmat. Ez is segít az izmok ellazításában – akárcsak például a hő vagy izomrelaxánsok (izomrelaxánsok) alkalmazása.
Csigolyazáródások megoldása manuális terápia segítségével
A manuális gyógyászat (kiropraktika) alapvetően két terápiás technikát javasol a csigolya elzáródása esetén – a mobilizációt és a manipulációt:
A mobilizáció során a terapeuta vagy az orvos ismételt lassú mozgásokat hajt végre az ízületen a korlátozott mozgásirányban, vontatás (hosszirányú vontatás) és/vagy csúszó mozgás formájában. Ily módon a korlátozott mozgástartományt fokozatosan bővíteni kell.
A manipuláció során egy rövid, gyors, célzott mozgásimpulzus a „szabad” (tehát nem a fájdalmasan korlátozott) mozgásirányban kell, hogy feloldja a csigolyazáródást. Néha recsegő hang hallható. A manipulációt csak speciálisan képzett orvos végezheti. Bizonyos helyzetekben nem megengedett (ellenjavallt), például gyulladásos folyamatok, súlyos csontritkulás vagy pszichés zavarok esetén.
A dugulások a manuális gyógyászat értelmében különböző gyakorlatokkal önállóan eltávolíthatók. Az ehhez szükséges gyakorlatokat azonban tapasztalt egészségügyi szakembernek kell megtanítania.
A manuális medicina (kiropraktika) módszerei az alternatív vagy komplementer gyógyászat területéhez tartoznak. Elsősorban a mozgásszervi rendellenességek gyógyítására szolgál kizárólag manuális, azaz „kézzel” gyakorolt módszerekkel. Ennek során a kiroterápia az osteopathia és a kiropraktika módszereire támaszkodik. A megfelelő képzéseket az állami orvosi szövetségek elismerik, és a képzett orvosok vizsga letétele után használhatják a manuális terápia vagy a kiropraktika kiegészítő címét. A manuális medicina módszerei azonban tudományos-tudományos orvosi szempontból ellentmondásosak, és nem tekinthetők bizonyítékokon alapuló orvoslásnak.
Mi a tünetek?
A mellkasi csigolyablokk gyakran helyi fájdalmat is okoz, amely néha kisugárzik (például a hasba). A mellkasi gerinc ilyen dugulásának fájdalma gyakran mozgás- vagy légzésfüggő. Olyan tünetek is társulnak hozzá, mint a hányinger, légzési nehézség vagy mellkasi fájdalom.
Az ágyéki gerinc elzáródása (lumbális gerinc elzáródás) sok esetben hirtelen fájdalomban is megnyilvánul. Néha ezek akutan jelentkeznek mozgás közben ("lumbágó"). Egyes esetekben a lábakba sugároznak.
Az elzáródás okozta fájdalom miatt a betegek gyakran kényszerhelyzetet (könnyítő testtartást) vesznek fel, ami viszont hosszú távon általában fájdalmas megerőltetést és feszültséget okoz.
Sok beteg arról számol be, hogy a csigolya elzáródása újra és újra előfordul.
Okai és kockázati tényezők
A csigolya-elzáródások mechanizmusa tudományosan még nem bizonyított véglegesen, és inkább empirikus értékeken alapul.
Korábban a csigolyák úgynevezett fazettás ízületeinek mechanikus befogását feltételezték a csigolyaelzáródás alapjául.
Ma azt feltételezik, hogy ezek az idegek fájdalomingert váltanak ki, például rángatózó mozgások vagy állandó helytelen terhelés. Ennek a fájdalomingernek a hatására a tapadó izmok reflexszerűen megfeszülnek. Az újabb elméletek szerint ez az izomgörcs a csigolya elzáródását képezi, és nem a csigolyaízületek elkapását, ahogy korábban feltételezték.
A szakértők feltételezik, hogy a csigolya elzáródásának a következő okai is vannak:
- Az ízületi felületek kóros elváltozásai, például túlterhelés, trauma, gyulladás, mozgáshiány vagy anyagcserezavarok miatt
- Az ízülethez kapcsolódó izomzat feszültsége vagy megrövidülése
- Fájdalmas ingerek (nociceptív afferensek) akut vagy ismételt helytelen terhelés esetén
- Fájdalmas ingerek a belső szervekből, amelyek fájdalmas izomkeményedéshez (kemény feszültséghez) vezetnek
A pszichoszomatikus interakció kapcsán a terapeuták megvitatják, hogy a pszichológiai problémák néha fizikailag is megnyilvánulnak-e, például csigolya-elzáródásban.
Vizsgálatok és diagnózis
Ha úgy érzi, hogy egy csigolya (például mellkasi csigolya) elzáródott, először keresse fel háziorvosát. Szükség esetén szakorvoshoz (például ortopédhez) irányítja.
Ezt az anamnézis megbeszélést fizikális vizsgálat követi. A vizsgálat során az orvos különböző szakaszokon ellenőrzi a gerinc mozgékonyságát.
A képalkotó eljárások (például röntgen vagy mágneses rezonancia képalkotás, MRI) elsősorban a hátfájás egyéb lehetséges okainak, például sérülések, gyulladások vagy daganatok kizárására szolgálnak. A porckorongsérv vagy a gyulladásos folyamatok, például a facet-szindróma szintén kifejezetten nem csigolya-elzáródás. Az orvos ennek megfelelően ebben az irányban is vizsgál.
A betegség lefolyása és prognózisa
A kézi kezelés segítségével feloldható egy hátsó dugulás. Néha azonban erre nincs is szükség, mert a csigolya-elzáródás sokszor néhány óra vagy nap után spontán megszűnik.
Megelőzés
A csigolya-elzáródás fogalma nem teljesen ismert. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az úgynevezett hát-egészséges magatartás nemcsak a csigolya-elzáródást segít megelőzni, hanem a mozgásszervi rendszer egyéb károsodásait is. Ez magában foglalja például a nehéz terhek megfelelő emelésének bizonyos technikáit, a rendszeres testmozgást, például a sportolást, és az ülő tevékenységből származó szüneteket.
