Az érrendszeri tónus, más néven érszűkület, ennek az eredménye összehúzódások a tunika média. Vagy ezeket összehúzódások a szimpatikus tónus növekedése váltja ki, vagy hormonálisan irányítják őket. A patológiás érszűkület tüneti, például az érelmeszesedéses plakkokban.
Mi az érszűkület?
A vaszkuláris szűkületet az orvosok a vér hajók a tunica média (érizmok) összehúzódása okozza. A vér hajók az emberi testben vannak felszerelve az úgynevezett vaszkuláris izomzattal. Ez a sima tunika média képes tonizálni a vér és a nyirok csatornák összehúzódásával. Reagál a hormonális és a neuronális ingerekre. Az érrendszeri hangot az orvosok a vér összeszűkülésének tekintik hajók amelyet a tunika közeg összehúzódása okoz. A véráramlást az érizomzat összehúzódása csökkenti, mivel ez csökkenti az erek lumenjét. Ez az izmok okozta és vérnyomás- az erek szűkületének szabályozását érszűkületnek is nevezzük. Pihenés a tunica médiumok értágulatának hívják, és ellentétben áll az érösszehúzódással. Az erek tágulnak az értágulat során, növelve a lumenüket. Így megnő a véráramlás. Az értágulat és az érszűkület szándékosan kiváltható különféle anyagokkal. Ha a tunika táptalajt összehúzódásra kell ösztönözni, akkor ezt például a igazgatás úgynevezett érszűkítők közül.
Funkció és feladat
A fiziológiás érszűkületet a szimpatikus idegsejtek ingerei váltják ki idegrendszer és hormonális ingerek által. Az erek keresztmetszetének csökkenése szintén csökkenti a véráramlást az erek megfelelő kapuzása mögött. Az ehhez szükséges sima tunica közeg összehúzódását az autonóm viszceromotoros idegrostok szabályozzák idegrendszer és vagy a szimpatikus hangnövekedés, vagy olyan hírvivő anyagok váltják ki, mint az AVP, az epinefrin és a tromboxán. Az érrendszeri tónus elsősorban a kisebb artériákat érinti, és szerepet játszik az endogén folyamatokban, például a szimpatikus közvetítésű hőszabályozásban. A hőszabályozási folyamatokat a hypothalamus és a szimpatikus hangnemétől függ idegrendszer. A magas toni a hőveszteséget jelzi hypothalamus. A melegvérű állatok testhőmérsékletét azonban viszonylag állandóan kell tartani a meleg tartományban, hogy ideális környezetet biztosítsanak az olyan tulajdonságokhoz, mint az idegvezetés. A hypothalamus ezért ellenszabályozási reakciót indít, amikor hőveszteség következik be. Ide tartozik például az érszűkület. A perifériás erekben magas a szimpatikus idegrendszer így a-adrenerg érszűkülethez vezet, amely fojtja a véráramlást a végtagokban. A testfelületen minél nagyobb a véráramlás, annál nagyobb hőveszteség következik be. Így a véráram termoregulációs korlátozásával a hőmérséklet megőrződik hideg vagy a hőveszteség egyébként küszöbön áll. Az érszűkületet azonban az is elindíthatja hormonok. Az erek bizonyos receptorokkal vannak felszerelve, például az úgynevezett α-receptorokkal noradrenalin. Hormonok mint például az angiotenzin, szerotonin vagy tromboxán A2, endotelin és noradrenalin kötődnek ezekhez a receptorokhoz. Állapotában sokkpéldául bizonyos hormonok biztosíthatja, hogy a nyitottból ne kerüljön túl sok vér sebek. Stresszhormonok és a sokk hormonok, például adrenalinpéldául közvetíti a simaizom-összehúzódást a szervekben az a1 adrenoreceptorokkal. Fiziológiailag nyitott sebek kezdetben bőségesen vérzik, hogy kiürítse a szennyeződéseket a szövetekből. Az érszűkítő hormonok felszabadulása azonban a sebek hogy egy idő után szinte egyáltalán ne vérezzen a nagyobb vérveszteség megakadályozása érdekében. Adrenalin ezért az orvostudományban használják például helyi érszűkületre a vérzés megállítására.
Betegségek és betegségek
Reverzibilis agyi érszűkület szindrómában az érszűkület mechanizmusát kóros jelenségek befolyásolják. A feltétel Call-Fleming szindrómának is nevezik, és kiváltja az agyi erek összehúzódását, ami okozhatja fejfájás és elősegíti agyvérzéseket. Epilepsziás rohamok is előfordulhatnak a betegség részeként. Minden korú beteg érintett. Az érrendszer helyzete szerepet játszik olyan jelenségekben is, mint például a Bayliss-effektus, amely az erek összehúzódási reakcióját írja le a helyi vér szabályozásában. keringés a szervek és szövetek állandó perfúziójának fenntartása érdekében. A Bayliss-hatás elsősorban a veséket, a gyomor-bél traktust érinti, ill agy. Amikor vérnyomás növekszik, az artériák fali dilatációja megváltozik a fent említett szervekben, bár ezt automatikusan kompenzálja a tunica közeg összehúzódása. Csak akkor, ha az intravaszkuláris nyomás csökken, megnyílik a vaszkuláris simaizom. Ily módon a szervi perfúzió állandó marad a fluktuációk alatt is vérnyomás. Ez a fajta keringési szabályozás független az autonóm beidegzéstől. Orvosi szempontból ez a hatás különösen az idegsérüléseknél játszik szerepet. Ha ilyen sérülések vannak, akkor a Bayliss-hatás fennmarad. Így, ha a hatás már nem figyelhető meg, nemcsak idegkárosodás jelentkezik. Az érszűkület az ateroszklerotikus plakkok tünete is, és az érelmeszesedés összefüggésében a endothelium, amelynek anyagai megakadályozzák a vérsejtek felhalmozódását a betegség során. Ezzel szemben a vese erek patológiás vaszkularizációja jelen van a hepatorenalis szindrómában, amely oliguriát okozhat veseelégtelenség betegeknél máj betegség. A vaszkularizáció a hipoxiás pulmonalis vazokonstrikcióban is szerepet játszik a szellőzés-tüdő perfúziós kapcsolata. Az összes alveoláris hypoxiás betegségben a hypoxiás pulmonalis vazokonstrikcióval kapcsolatos tünetek fordulnak elő, például tüdőgyulladás or krónikus obstruktív légúti betegség.
