Az érzékszervi rendellenességek vagy az érzékszervi rendellenességek, például zsibbadás vagy bizsergés az érzékelés és az észlelés rendellenességei. Ebben az esetben olyan ingerek, mint fájdalom, hőmérséklet vagy érintés másképp érzékelhető.
Mik az érzékszervi rendellenességek?
Ha az érzékszervi zavarok egy bizonyos idő elteltével nem csillapodnak, a pontos klinikai kép tisztázása érdekében elkerülhetetlen a diagnózis. A diagnózis érdekében átfogó vizsgálat szükséges a súlyos betegségek kizárása érdekében. Az érzékszervi rendellenességet tovább definiálják, mint a tapintási érzékelés megváltozását, amelynek káros hatása van. Az ujjhegyek és a lábujjak felületi érzékenysége elvész. Ez azonban érintheti a test más részeinek tapintását is. Az érzékszervi megnyilvánulás abban nyilvánulhat meg, hogy a korábban jó tapintásérzék működése sérült, és már nem olyan érzékeny, mint egykor volt. Ez az érzés teljes elvesztése is lehet a test érintett területén. A testet számos szenzor és receptor hatja át, amelyek az érzékszerveken keresztül érkező stimuláló ingereket továbbítják a agy. Különbséget tesznek a hőmérséklet és a fájdalomés mechanikai ingerek, például nyomás. Érzékszervi zavarok esetén a szubjektív érzéketlenségeket kellemetlen és zavarónak tartják, mivel a idegrendszer csillapított, hiányzó vagy fokozott formában. A leggyakoribb szenzoros rendellenességek közé tartozik a karok és lábak bizsergése, a különböző testrészek zsibbadása és fokozott fájdalom szenzáció. Másrészt az érzékszervi rendellenességek magukban foglalják a normális érzések, például az érintés érzékének elvesztését vagy csökkenését is. Ezenkívül a hőmérsékleti érzetek megzavaródhatnak, vagy az érintést kellemetlennek érezhetik. Az érintett személyek egyéni intenzitásbeli zavarokat tapasztalnak. Így az úgynevezett „formáció” érezhető a bőr tompa fájdalomra. A fájdalom zavarai változó intenzitással is érezhetők. Az érzékszervi zavarok a test különböző régióiban, például az arcban lehetnek.
Okok
Az érzékszervi zavarok okai változatosak lehetnek. Ideiglenes idegi irritáció, például a könyök ütése, valamint súlyos betegségek, mint pl sclerosis multiplex or angina. Neurológiai betegségek, idegkárosodás, toxinok, fertőzések, mechanikai ingerek és a mozgásszervi megbetegedések kiválthatják a rendellenességet. De mentális betegségek és vitamin a hiányosságokat is oknak tekintik. Így érzékszervi zavarok fordulnak elő alkohol a bántalmazás, valamint a agy. A legtöbb esetben az érzékszervi zavarokat a idegek. Balesetek után a kéz, a láb vagy a test más részeinek idegzsinórjai megszorulhatnak. Ennek eredményeként a idegek meghalnak, és már nem képesek továbbítani az érzékelésért felelős elektromos impulzusokat. A legismertebb példa erre kétoldali bénulás, amelyben a csípőtől kezdve bénulás következik be, és az érintett beteg ettől a ponttól kezdve már nem érez semmit. Wartenberg-szindrómában viszont csak a hüvelykujj bénult meg, mert a radiális ideg a kéz sérült. Az érzékszervi zavarokat kórokozó vagy a feltétel a test jelzi. Egyes egészségügyi állapotok miatt az érzés súlyosbodhat vagy teljesen eltűnik a test különböző részein. Ban ben ütés, a test teljes fele megbénulhat, így a páciens nincs ott érzésben. Lepra érzésvesztést is okozhat a bőr.
Ezzel a tünettel járó betegségek
- Angina pectoris
- Lyme-kór
- Tüdőembólia
- Artériás elzáródásos betegség
- Porckorongsérv
- Övsömör
- ütés
- Isiász (isiás fájdalom)
- Migrén
- A szklerózis multiplex
- Elmebaj
- Keringési rendellenességek
Szövődmények
A komplikáció megnevezésekor a tettes feltétel meg kellene fontolni. Orvosi szempontból a szövődmény a betegség másik tünete vagy egy gyógyszer nemkívánatos mellékhatása, amennyiben ez ellen alkalmazzák Egészség rendellenesség. A szövődmények tehát az áttekintés és közben is megjelenhetnek terápia. Az érzékszervi zavarok számos betegség lehetséges szövődményei, például sérüléseknél, cukorbetegeknél idegkárosodás, keringési rendellenességek és a végtagokon végzett súlyos műveletek után. Ezenkívül súlyos érzékszervi zavarok, például zsibbadás további komplikációkat okozhatnak, különösen akkor, ha az érzékelés elvesztése miatt nem észlelnek kisebb sérüléseket. Ilyen szövődmények általában idősebb vagy legyengült betegeknél jelentkeznek. Súlyosabb esetekben az érzékszervi zavarok súlyosbodhatnak. Az érzés elvesztését okozó betegségek életveszélyesek lehetnek, mint pl szív támadás. A súlyos szövődmények elkerülése érdekében alapos vizsgálatot kell elrendelni a gyanús jelek csírázása után. Szükség esetén a beteget fekvőbetegként kell megvizsgálni a súlyosbodások elhárítása során. Ott kialakítható a panaszok utáni járóbeteg-megközelítés. Az érzékszervi zavarok csak egy komplikáció a sok közül, különösen ortopédiai körülmények között. Egészséges étrendi bevitel, az elkerülés elhízottság és a nikotin, és rutin megelőző Egészség a vizsgálatok gyakran megakadályozhatják az érzékszervi zavarokat. Elég sok szerek károsak csontok és ezért óvatosan kell használni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az erősen kifejezett érzékszervi zavarokat, amelyek hirtelen, nyilvánvaló ok nélkül és hosszú időn keresztül jelentkeznek, mindig orvosnak kell tisztáznia. Orvoshoz is kell fordulni, ha érzékszervi zavarok fordulnak elő a karokban vagy lábakban történő leesés vagy ütés sérülése után, vagy rendszeres időközönként megismétlődnek. Ez különösen igaz azokra az emberekre, akiknek vaszkuláris vagy anyagcsere-betegségük van, mint pl cukorbetegség. A cukorbetegeknek mindig szorosan figyelniük kell a testfelszínen bekövetkező változásokat, és szükség esetén orvosukkal kell megbeszélni őket. Fájdalom, duzzanat és a bőr megváltozik perzisztens érzékenységi rendellenességek esetén is tisztázandó tünetek. Hirtelen zsibbadás érzése a test egyik felén (pl. Az arc, a kar vagy a fele) láb) jele lehet a ütés és sürgősségi orvosi ellátást igényelhet. Egyéb jelei a ütés tartalmaz fejfájás, hányinger, szédülés, beszéd- és látási problémák, valamint bénulás. Még akkor is, ha ezek a tünetek rövid idő után önmagában megszűnnek, mindig meg kell látogatni a sürgősségi helyiséget, vagy értesíteni kell a sürgősségi orvost.
Kezelés és terápia
Ha az érzékszervi zavarok egy bizonyos idő elteltével nem csillapodnak, a pontos klinikai kép tisztázása érdekében elkerülhetetlen a diagnózis. A diagnózis érdekében átfogó vizsgálatra van szükség a súlyos betegségek kizárásához. Amellett, hogy a vér teszt és fizikális vizsgálat, a pontos klinikai kép megszerzéséhez neurológiai vizsgálat is szükséges. Ha egy balesetet követően megakadályozzák az ujjak vagy lábujjak hegyében lévő érzést, akkor a legtöbb esetben nyilvánvaló, hogy egy idegnek meg kell sérülnie. Ha egyszerűen egy megcsípett idegről van szó, egy neurológus megpróbálhatja helyreállítani működését. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ideg lehet, hogy még nem halt meg. Miután egy ideg meghal, funkciója nem áll helyre. Ha azonban elhalt vagy akár szakadt idegről van szó, a diagnózis gyakran végleges. Ha egy másik betegség az érzékelés elvesztésével jár, először a betegség pontos jellegét kell tovább meghatározni annak eldöntése érdekében, hogy meg lehet-e fordítani. Ha az leprapéldául az érzékszervi zavar a helyes kezeléssel általában eltűnik. Ezzel szemben a stroke-oknál nehezebb, agy daganatok vagy a központi egyéb károsodásai idegrendszer. Az ebből eredő szenzoros zavar visszafejlődhet, ha a mögöttes feltétel kezelik, de lehet tartós is.
Kitekintés és előrejelzés
Szenzoros zavar esetén minden esetben azonnal orvoshoz kell fordulni. Ez a tünet súlyos állapot lehet, amelyet feltétlenül orvosnak kell kezelnie. Sok ember csak átmenetileg szenved érzési rendellenességektől, ebben az esetben ezt nem orvosnak kell kezelnie. Ha azonban az érzékszervi zavar tartós és viszonylag súlyos, orvoshoz kell fordulni. A legrosszabb esetben az érzékszervi zavar a stroke jele lehet. Itt az orvos bizonyos vizsgálatokat végezhet a stroke veszélyeinek kivizsgálására. Veszélyes helyzetekben a műtéti beavatkozás leküzdheti a zsibbadást. Az érzékszervi rendellenességeket általában a károsodás okozza idegek. A kezelés vagy műtéti, vagy gyógyszeres kezeléssel történik. A kezelés pontos formája azonban a zsibbadás okától függ. A legtöbb esetben azonban az érzékszervi zavarok további komplikációk nélkül kezelhetők.
Megelőzés
Még az enyhe érzékszervi zavar is oka annak, hogy azonnal orvoshoz forduljon. Jelezheti, hogy egy súlyosabb állapot terjed - de ha korán kezeljük, a zsibbadás vagy megállítható, vagy akár teljesen visszafordítható. Általában egészséges életmód és rendszeres ellenőrzések, például a vér számíthat, biztosíthatja, hogy a súlyos betegségek eleve ne törjenek ki. Hogy megvédje magát a megszorított vagy elszakadt ideg által okozott érzékszervi zavaroktól, minden veszélyes tevékenység során mindig alaposan be kell tartania a szükséges biztonsági előírásokat. Ez igaz mind a munkahelyen, mind pedig otthon.
Itt tudod megtenni magad
Az, hogy az érzékszervi zavarok kezelhetők-e otthon, vagy orvosi ellátás szükséges-e, nagyban függ annak okától. Ha az érzékszervi zavar csak időleges, és az idegek megszorulnak, kezelésre általában nincs szükség. Ebben az esetben a beteg úgy érzi, hogy a testrészek tipikusan elalszanak, ami néhány perc múlva eltűnik. Ez az érzés általában bizsergő érzéssel jár, és nem jelenti a Egészség-veszélyes állapot. Ha azonban az érzékszervi zavar hosszabb ideig fennáll és gyakran előfordul, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Itt az érzékszervi zavar egy újabb krónikus problémára utalhat, amely nem kezelhető hazai jogorvoslati. Nem ritka, hogy ezek a zavarok erednek sclerosis multiplex vagy szív- és érrendszeri rendellenességek. Ha az érzékszervi zavar a visszaélés után következik be alkohol és egyéb szerek, a betegnek feltétlenül abba kell hagynia ezeket az anyagokat, és szükség esetén át kell állnia a megvonáson. Ezekkel az anyagokkal való visszaélés súlyosan károsítja a test idegeit, ezért károsíthatja vezet érzészavarra. Ha az érzékszervi megbénulás bénulás vagy baleset után következik be, az önkezelés általában nem lehetséges.
