Sztereotaktikus eljárások
A sztereotaktikus (sztereo = térbeli, taxik = rend vagy orientáció) kifejezést különböző technikák leírására használják, amelyek magukban foglalják a Röntgen ellenőrzés. Ha több képet készít különböző irányokból, az orvos térben tájékozódhat, amikor a képet elvégzi biopszia és pontosan keresse meg a megállapításokat. Sztereotaktikus eljárásokat többnyire a biopszia csak abban az évben látható eredményekből mammográfia, pl. szembetűnő mikrokalcifikációk a mellben.
A különféle technikák ezután lényegében csak az alkalmazott tű és a vett szövetminta mennyiségében térnek el. Közben digitális mammográfia többnyire arra használják Röntgen ellenőrzés. Ellentétben a hagyományos mammográfia, a képek azonnal elérhetőek, és így a vizsgálat időtartama jelentősen csökken.
Sztereotaktikus lyukasztásos biopszia és finom tűszúrás
Mindkét eljárás megegyezik a fent leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a ultrahang helyébe egy mammográfiai eszköz lép. A biopszia valamivel kényelmetlenebb, mivel a páciensnek hosszabb ideig mozdulatlanul kell ülnie, miközben a mellet a mammográfiai eszközbe összenyomják a vizsgálat céljából. Ezenkívül számos kép által okozott sugárterhelés van, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a megállapításokat háromdimenziós térben lokalizálják. Még sztereotaktikus lyukasztásos biopsziával / finom tűvel is szúrás, a megbízhatóság az eredmények nagyon magasak, amikor a megállapításokat megteszik. A sztereotaktikus lyukasztásos biopsziához azonban csak kevés klinikán van technikai lehetőség.
Vákuumbiopszia (MIBB = minimálisan invazív emlőbiopszia)
Vákuumbiopszia (MIBB = minimálisan invazív emlőbiopszia) a hagyományos minimálisan invazív tűbiopsziák továbbfejlesztése. Ennek a módszernek egy másik neve a mammotóm vákuumbiopszia. Akkor alkalmazzák, ha a mammográfia legalább öt milliméter nagyságú megváltozott szövetet tár fel.
A vákuumbiopszia mind képalkotó technikákkal, mind mammográfiával, mind pedig ultrahang. A mammográfiával való kombináció gyakoribb, ezért tekintik sztereotaktikus eljárásnak. Az extrakció során a beteg általában rajta fekszik gyomor egy speciális vizsgálati asztalon egy nyílással, amelyben a mell úgy van elhelyezve, hogy a vizsgálat során ne mozdulhasson el vagy csúszhasson el.
Körülbelül három milliméter átmérőjű üreges tűt használnak a vákuumbiopsziához. Helyi érzéstelenítés után az üreges tűt 3-4 mm hosszú metszésen keresztül helyezik a mellbe. Negatív nyomás (vákuum) segítségével szívják a szöveteket az üreges tűbe, amely egy apró, nagysebességű kést tartalmaz, amely elválasztja a beszívott mintát a szövet többi részétől.
A szövetet ezután a tű közepén lévő nyílásba szállítják, amelyről csipesszel eltávolítható. A tű a szöveteltávolítás során a saját tengelyén foroghat, így a leletek több helyéről és a környező területről is lehet mintát venni. Ez növeli a megbízhatóság a diagnózis. Egyes klinikákon speciális eszközök vannak, amelyekben a vákuumbiopszia ülve is elvégezhető. Ezenkívül ezt a technikát alkalmazhatjuk a mintavétel után egy mikroklip beillesztésére, amely megjelöli a mintagyűjtés helyét a későbbi kontrollvizsgálatokhoz vagy műveletekhez.
