A tüdőbe beáramló levegő és a tüdőből származó levegő kiáramlás a kifejezés alá van csoportosítva szellőzés vagy levegőztetés. Szellőzés a tüdőben történő gázcserére használják, és az alveolusok molekulárisan szabadítják fel oxigén be a vér és főleg elnyeli szén a vérből származó dioxid. Az abszorbeált gáznemű szén a dioxid a légáramlással együtt kilélegződik a tüdőből és a környezetbe kerül.
Mi a szellőzés?
A tüdőbe áramló levegőt és a tüdőből áramló levegőt együttesen nevezzük szellőzés vagy levegőztetés. A szellőzés az a kifejezés, amely összefoglalja a levegő beáramlását a tüdőbe és a levegő kiáramlását a tüdőből. A szükséges gázcsere az alveolusokban történik, a légzsákok a tüdőben. Néhány a molekuláris oxigén a belélegzett anyagot felveszi és feloldja szén dioxidban gazdag vér az alveolusokat körülvevő kapillárisokban, míg néhány szén-dioxid a vérben oldva diffundál az alveolusokba és kilégzéssel kerül a környezetbe. Az alveolusok kicserélik a szén-dioxid, amelyet a sejtek már felhasználnak energiára, oxigén Az szén-dioxid a sejtek energiatermelési folyamata során keletkezik. Többlépcsős égési folyamatban szénhidrátokkatalitikusan vezérelt enzimek (sejtlégzés), a fő salakanyagok a következők víz és szén-dioxid. A légáramlás azon részét, amely közvetlenül belép az alveolusokba, alveoláris szellőzésnek nevezzük. A belélegzett levegő azon részét, amely nem vesz részt közvetlenül a gázcserében, mert kitölti a támogató szerveket, például a légcsövet és a hörgőket, holttér-szellőzésnek nevezzük. A holtterek szellőztetése az összérték alig egyharmadát teszi ki kötet normál lélegzetvételű belégzett levegő (levegő mennyiség).
Funkció és feladat
A szellőzés fő feladata, hogy molekuláris oxigént biztosítson a sejtlégzéshez, és a sejtlégzésből visszamaradt szén-dioxidot kivigye a testből. A szellőzés tehát egyértelműen támogatja a sejtlégzést. Ez nemcsak az alveoláris szellőzésre, hanem a holtterű szellőzésre is vonatkozik. Anatómiailag a holttér nemcsak a hörgőket és a légcsövet, hanem az orr- és garatüregeket is magában foglalja. A szellőzés részeként a holt tér fontos funkciókat lát el, mint például a szilárd részecskék (por) kiszűrése és bizonyos mértékben a patogén csíra a orr. A gázcserére szánt levegőt előzőleg testhőmérsékletre melegítik vagy lehűtik, a környezeti hőmérséklettől függően, és a belélegzett levegő telített víz 100% relatív páratartalom elérése érdekében. Az alveolusokba jutó levegő már optimálisan kondicionált, hogy a lehető legjobb gázcsere valósulhasson meg. A szellőzés másik feladata a teljes légzőrendszer szellőztetése. Alacsony fizikai aktivitás vagy ágyhoz kötött állapot esetén kevés a szellőzés igénye, így az érintett személyek általában nagyon sekélyen lélegeznek, és amikor az oldalukon fekszenek sekélyen lélegző, a tüdő nem minden sarkát és a holt teret szellőztetik. Ez kedvez a baktériumok felhalmozódásának és szaporodásának, így a szellőztetés már nem tudja teljes mértékben teljesíteni az elszívó funkcióját. Így a szellőzés védelmi funkciója korlátozott. A célzott légzőtorna enyhítést nyújthat ilyen esetekben. Ha a beteg ágyba szorul, célszerű időről időre változtatni a helyzetét a tüdő egyéb területeinek ismételt szellőztetése érdekében. Az önkéntelen szellőzést főleg a [[medulla oblongata [[. A medulla oblongata a középagy (mesencephalon) és a gerincvelő. A légzőközpont mellett más irányító központok is találhatók ott. Amellett, hogy a légzőközpont irányítja, a szellőztetést tudatosan, a légzés sebességével és a légzéssel is lehet irányítani kötet.
Betegségek és betegségek
A működő szellőzés elengedhetetlen az emberi túléléshez. Felfüggesztése lélegző néhány perc múlva az oxigénellátás hiánya (hipoxia) miatt súlyos problémákhoz vezet. Számos ismert szerves betegség létezik lélegző annak ellenére, hogy az idegi vezérlőközpont teljesen ép. A légzési nehézségek gyakori oka az bronchiális asztma, amelyet a .a túlreagálása vált ki immunrendszer bizonyos anyagokra, és szélsőséges esetekben lehet vezet görcsökre és fulladásra.Akut szív járó betegség szívelégtelenség is okozhat tüdőödéma val vel víz retenció a tüdőben, ami vezet csökkent szellőzés és akár légzési zavarok. Krónikus hörghurut or tüdőgyulladás, vannak légzési nehézségek, amelyeket maguk a beteg légzőszervek okoznak. Ha vér vérrögök (trombák) valahol a testben képződtek, és tovább vihetők a vérárammal, egy tüdővel embólia akkor fordulhat elő, amint a thrombus elhelyezkedik egy ütőér ellátja a tüdőt és blokkolja azt. Ha ez egy okklúzió Egy ütőér a nagy rész ellátása tüdő, a embólia gyorsan életveszélyessé válhat. A megváltozott és rendellenes szellőzést más szervek betegségei is okozhatják. Kóros vérszegénység, az oxigéntranszport károsodott, ami a súlyos szén-dioxid miatt légszomj tüneteit okozhatja koncentráció. Hasonló tünetek jelentkezhetnek súlyos esetben is hiperglikémia az I. típus miatt cukorbetegség. Jellemzően ez elmélyült légzéshez vezet szünet nélkül a vér savassága miatt, amelyet csókolózásnak is neveznek.száj lélegző. Stroke vagy agy gyulladás (agyvelőgyulladás), Vagy idegrendszer gyógyszerek, neurotoxinok vagy gyakran intenzív pszichés nyomás által okozott rendellenességek észrevehető légzési mintákat okozhatnak, beleértve a zihálást is. A megkapaszkodás gyakran figyelmeztető jelzés, amely a légzési elégtelenséget jelzi.
