Szorongásos betegségek általában pszichológiailag indukált szorongásos rendellenességekre, szerves szorongásos rendellenességekre és szerek okozta szorongásos rendellenességekre oszlanak. Míg organikus szorongási rendellenességek fizikai váltja ki feltétel mint például pajzsmirigy-túlműködés, az anyag által kiváltott szorongásos rendellenességeket bizonyos gyógyszerek vagy ill szerek.
Pszichológiailag indukált szorongási rendellenességek tovább osztható fóbiákra, pánikbetegségekre és generalizált szorongásos rendellenességekre.
Fóbiák
A fóbiákat kifejezett, kóros félelmekként definiálják egy olyan helyzetben, amely valójában nem fenyeget, vagy egyáltalán alig fenyeget. Ha egy bázisok a félelem kezdeti meghatározása a „célzott félelemről”, beszélhetünk kórosan túlzott félelemről is. A fóbia kifejezés azonban nem teljesen egyértelmű - vannak olyan fóbiák is, amelyek nem feltétlenül kórosak (például fagofóbia).
A közös osztályozásokban a fóbiák három csoportját különböztetik meg:
- Tériszony: eredetileg a széles helyektől való félelem. Időközben a kifejezés magában foglal minden olyan helyzetet, amelyben már előfordul egy „várakozási félelem”, mielőtt azok bekövetkeznének (ezért kerülik el ezt a helyzetet). Tériszony gyakran együtt fordul elő pánikrohamok. Általában az élet második évtizedében kezdődik, és főleg a nőket érinti.
- Szociális fóbiák: félelem kínos viselkedés útján kínos helyzet kiváltásától. Szociális fóbia általában serdülőkorban kezdődik, és gyakran súlyos önbizalomhiánnyal és az anyagokkal való visszaélésre való hajlam kíséri. Különböző formái társadalmi fóbia közé tartozik az arcpirosító fóbia, a gynecophobia (a nőtől való félelem), a beszédfóbia és a kudarctól való félelem.
- Specifikus fóbiák: tartós félelem egy adott tárgytól (például egy állattól) vagy egy adott helyzettől (például zivatar, orvoslátogatás). A specifikus fóbiában a szorongásos tüneteket már a kiváltó képzelet produkálja. Leggyakrabban ez a fóbia-forma kezdődik gyermekkor.
Specifikus fóbiák típusai
Specifikus fóbiák:
- A sötéttől való félelem (nem feltétlenül kóros).
- Repülési félelem (nem feltétlenül kóros)
- Idegengyűlölet (idegengyűlölet; a betegség értéke ellentmondásos).
- A magasságtól való félelem (akrofóbia; nem feltétlenül kóros).
- Claustrophobia (félelem a zárt vagy zárt terektől, amelyet gyakran köznyelven claustrophobia néven emlegetnek).
- Teljesítmény szorongás
- Vizsgálati szorongás (nem feltétlenül kóros)
- Nyelő félelem (fagofóbia; nem feltétlenül kóros).
- Iskolai fóbia, iskolai szorongás
- Fecskendő félelem vagy félelem orvos felkeresésétől
- Zoophobia (állatoktól való félelem, például pókok = arachnofóbia vagy kutyák = kynophobia).
A fóbiákra jellemző, hogy kiszámíthatóak, vagyis mindig előfordulnak bizonyos helyzetekben és oly módon, hogy a félelem sokkal erősebb, mint a kiváltó ok „megérdemli”.
Pánikbetegségek
A pánikbetegségeket ismételt súlyos szorongási rohamok jellemzik, amelyek vagy meghatározott helyzetekhez, vagy kiváltó tényezőkhöz kapcsolódnak (pánikbetegség val vel tériszony) vagy kiszámíthatatlanul és hirtelen fordulnak elő (pánikbetegség agorafóbia nélkül). A haldoklás vagy az irányítás elvesztésének és kifejezett testi tüneteknek erős gyümölcse kíséri őket. Gyakran a betegeket sürgősségi ellátással veszik fel a járóbeteg-rendelőbe, olyan fizikai gyanú gyanújával, mint pl. szív támadás.
A pánikbetegségek a következők:
- Haláltól való félelem (nem feltétlenül kóros).
- Szeparációs szorongás (nem feltétlenül kóros)
- Várakozó szorongás (a félelemtől vagy az ismeretlentől való félelem, mindkét esetben előfordul) pánikbetegség és fóbiák).
Generalizált szorongásos rendellenességek
Ebben szorongási zavar, jellemző, hogy a különböző mindennapi helyzetek belső feszültséggel, aggodalommal és félelemmel párosulnak; emellett vannak olyan fizikai panaszok is, mint a szívdobogás, izzadás és szorongás érzése, valamint olyan pszichológiai tünetek, mint az ugráltság, nyugtalanság, koncentráció és alvási problémák.
A diagnózis igazolásához a tüneteknek legalább hat hónapig fenn kell állniuk.
