A szintézis során az emberi szervezet maga létfontosságú anyagokat termel. Fontos szintézisek például a fehérjeszintézis és koleszterin szintézis. A megszakadt szintézisutaknak messzemenő következményei vannak, és különböző hiánytünetek, szervkárosodások és betegségek összefüggésében fordulhatnak elő.
Mi a szintézis?
Az orvostudományban a szintézis kifejezés a test sejtjeiben zajló biokémiai folyamatokra utal. A kémiai szintézis az atomok reakcióalapú összeszerelésére és molekulák nagyobb vegyületekké. Az orvostudományban például a szintézis kifejezés biokémiai folyamatokra utal a test sejtjeiben. Az emberi szervezetben jól ismert szintézisek például a fehérjeszintézis, a zsírsavszintézis, az ATP-szintáz és a hormonszintézisek. Ezen eljárások mindegyike megfelel egy kémiai reakciónak, amelyben viszonylag egyszerű és könnyen hozzáférhető kiindulási anyagokból viszonylag összetett, gyakran kevésbé könnyen elérhető végtermék származik. A bioszintézis kifejezés még konkrétabban utal a metabolikus reakciókra, amelyek kémiai vegyületeket építenek. Ezeket a folyamatokat az anabolizmus kifejezése alatt is összefoglaljuk. A mindennapi táplálékból származó idegen anyagokat lebontják és átalakítják a test saját anyagává. Például a testépítő elemek, mint pl aminosavak, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és hormonok or nukleinsavak képződnek. A szintézis ezen meghatározásaitól meg kell különböztetni az oszteoszintézist, amelyben a csont a csonttöredékekből áll össze.
Funkció és feladat
Öt létfontosságú anyagcsoportot ismer a test: a fehérjék, a szénhidrátok, a vitaminok, a ásványok és a zsírok. Ezen anyagok egy részét maga a szervezet szintetizálja többé-kevésbé egyszerű kiindulási anyagokból. A szintézisek tehát anabolikus anyagcsere folyamatok, és olyan anyagokat hoznak létre, amelyekre a testnek szüksége van a sejtek felépítéséhez, a test szerveinek stimulálásához, az anyagcsere folyamatokhoz vagy az energiaellátáshoz. A fehérjeszintézis az emberi szervezet egyik legfontosabb szintézisfolyamata. 50,000 100,000 és XNUMX XNUMX között van fehérjék az emberi testben. Létfontosságú funkciókat látnak el, sejteket építenek és javítják a hibákat. A fehérjék különböző vegyületek kombinációjából jönnek létre aminosavak az ún riboszómák. A fehérjeszintézis során a szervezet ezeket felsorakoztatja aminosavak húrokon, és összekapcsolja őket, mintha láncszemek lennének. A kapott láncokat polipeptideknek nevezzük. A vörös pigment vér sejteket, az idegimpulzusok továbbítására használt neurotranszmittereket, valamint az RNS és a DNS építőköveit szintetizálják savak. Amino savak így részt vesznek például a pajzsmirigyhormon szintézisében tiroxin. Ezt a hormont, beleértve származékait is, a tirozin aminosavból állítják elő. Enzimek szintetizálódnak polipeptidláncokból és bizonyos esetekben több fehérjeforrásból is. Katalizátorként működnek a szervezetben, és így felgyorsítják például a biokémiai reakciókat. Továbbá enzimek, egyes szintézisek kiindulási vegyületeket igényelnek, mint pl vitaminok. Ezek vitaminok nélkülözhetetlen anyagok. Az emberi szervezet nem tudja magát szintetizálni. Ezért vitaminokat kell bevenni a diéta. Egyes étkezési vitaminok azonban csak a ténylegesen felhasználható vitaminok prekurzorai, amelyek a szervezetben többé-kevésbé bonyolult folyamatokban alakulnak át, mielőtt tovább hasznosítják őket. Ásványok sem szintetizálható. A szervetlen anyagok a testben ömlesztve vagy tömegesen vannak jelen nyomelemek és a vitaminokhoz hasonlóan étellel is felszívódnak. Ugyanolyan létfontosságú zsírsavakmásrészt a szervezet szintetizálhatja ételből. Szénhidrát a kiindulási anyag ebben a folyamatban.
Betegségek és betegségek
Számtalan betegség eredményezheti a különböző reakcióutak zavart szintézisét. Például a rendellenességek befolyásolhatják hemoglobin szintézis. A koncentráció vörösből vér a pigment csökken egy szintetikus rendellenesség következtében, amelyet hipokrómnak értenek vérszegénység. Az egyik oka ennek a formának vérszegénység kóros lehet vasaló terjesztés, mivel kétértékű vasaló molekulák szükségesek a szintézishez. Az eritrociták szintézise szintén megzavaródhat, például a nem kielégítő mennyiségű vitamin B12. Ezért mindkét esetben alultápláltság felelős a szintézis zavaráért.Mivel az emberi szervezet hatalmas mennyiségű szintézise zajlik le kifejezetten a máj sejtek, májbetegségek vagy károsodások szintén a kiváltó szintézis folyamatok kiváltó okai. A máj beavatkozik a legtöbb létfontosságú anyagcsere útba, és ezért részt vesz a legtöbb szintézisben is. A glikogénszintézis mellett a plazmafehérjék szintézise, a koagulációs faktorok és apolipoproteinek itt zajlik. A nem esszenciális amino bioszintézise savak főleg a sejtekben is előfordul máj. Ugyanez vonatkozik a karbamid és az anyagok kreatin és glutation. Ezenkívül a máj részt vesz a zsírsavak, zsírok és lipoproteinek, valamint szintetizál foszfolipidek és a koleszterin. Végül a komplement faktorok, az akut fázisú fehérjék és a inzulin növekedési faktorok is végbemennek ebben a szervben. Ezenkívül az eritropoietinek, a trombopoietinek és az angiotenzinogének a májban termelődnek. Ezért, ha ezen szintézisek egyike zavart szenved, vagy ha az összes említett szintézis útvonal is zavart, ennek oka lehet súlyos májkárosodás. Ilyen májkárosodás a alkohol visszaélés, kábítószerrel vagy gyógyszerrel való visszaélés, valamint egyéb mérgezések és különféle betegségek révén. Természetesen más szervek is részt vesznek a szintézisekben. Például, vese károsodása megnyilvánulhat a kalcitriol szintézis. Ugyanolyan jól, de zavart kalcitriol a szintézis a vitaminhiány. Ennek megfelelően a károsodott szintézisutak okai és hatásai különbözőek.
