1: 250,000 XNUMX előfordulással, spondylodiscitis ritka gyulladásos fertőzése a csigolyák a szomszédos csigolyatesteket bevonva. A férfiakat gyakrabban érinti spondylodiscitis mint a nők, átlagos aránya 3: 1, és a csúcskor általában 50 és 70 év közötti.
Mi a spondylodiscitis?
Spondylodiscitis a ritka név gyulladás az csigolyák tér és a szomszédos csigolyatestek, leggyakrabban bakteriális fertőzés miatt. A betegség az oszteomyelitidek (csont vagy csontvelő gyulladások). A spondylodiscitist gyakran kezdeti, nem specifikus tünetek jellemzik, ezért sok esetben a betegséget csak két-hat hónap elteltével diagnosztizálják. Általában megkülönböztetik az endogén és az exogén spondylodiscitist a kiváltó októl függően. Az endogén spondylodiscitis esetében a fertőzés kiváltó helye a gerinces test, ahonnan a kórokozók kolonizál egy vagy több csigolyatestet hematogén terjedéssel (a véráramon keresztül), gyakran befolyásolva a ventrális gerincszegmenseket. Ezzel szemben az exogén spondylodiscitis oka az injekciók közelében gerinces test vagy sebészeti beavatkozások, többek között.
Okok
A legtöbb esetben a spondylodiscitis a csigolyák by baktériumok, gombák, vagy ritka esetekben paraziták, bár a bakteriális kolonizáció leggyakrabban jelen van. A leggyakoribb baktérium kórokozók faliórái Staphylococcus aureus (30-80%) és Escherichia coli. Ezenkívül a spondylodiscitis gyulladásos reumás betegségekkel, például rheumatoiddal társul arthritis or spondylitis ankylopoetica, kémiai noxae-nak való kitettség, például enzimatikus kemonukleolízis során, és ritka esetekben ágyéki korong műtét mellett (0.1 és 3% között). A kórokozók endogén vagy exogén módon megfertőzi a csigolyaközi lemezt, és átterjed a szomszédos csigolyatestekre, ahol destruktív folyamatokat okoznak a csontszövetben. Az endogén spondylodiscitist sok esetben az okozza tuberkulózis, amely később a csontvázban vagy a gerincben is megnyilvánul (tuberkulózis spondylodiscitis).
Tünetek, panaszok és jelek
Spondylodiscitis, vagy gyulladás az intervertebrális lemezek közül, nagyon különböző tünetekkel és lefolyásokkal jelentkezik. A tünetek szempontjából meghatározó a tünetek helye és oka gyulladás. Így a teljesen nem feltűnő tanfolyamok mellett léteznek a betegség életveszélyes szeptikus lefolyásai is. Kezdetben általában alig vannak tünetek, így a spondylodiscitis általában elsőre észrevétlen marad. Ezt követheti egy fázis, amelyben gyorsan romlik fájdalom alakul ki. A fájdalom általában az érintett területre lokális. Ezek olyan nyomás- vagy csapkodó fájdalmak, amelyek fokozódnak az erőfeszítéssel. Fájdalom a nyaki gerincben gyakran sugárzik a nyak és a karok. Ha az ágyéki gerincben gyulladás lép fel, a fájdalom gyakran a lábakba sugárzik. A gerinc mobilitása erősen korlátozott. Ha a gyulladás kiterjed, a fájdalom már nem lokalizálódik, hanem az egész hátat érinti. A spondylodiscitis leggyakoribb formáját bakteriális fertőzés okozza. A bakteriális spondylodiscitis összefüggésében a tipikus fájdalom mellett van még láz, fáradtság és a végtagok fájdalma, vagyis az általános fertőzés jelei. Ritka esetekben spondylodiscitis esetén neurológiai hiányosságok, bénulás és az ideggyökerek súlyos irritációja is lehetséges. A ideggyökér az irritációk súlyosbítják a test általános fájdalomhelyzetét. Ezek a fájdalmat még élesebben érzik a test más területein a tényleges fájdalomforráson kívül.
Diagnózis és lefolyás
A spondylodiscitis jelenlétének gyanúja olyan jellegzetes klinikai tünetekből ered, mint a kopogás, a sarokcsepp és a kompressziós fájdalom, kevés nyomásfájdalommal, vagy anélkül, hogy enyhítenék a testtartást, és a felemelés során és a hajlás során (előre hajlítva). A diagnózist képalkotó technikák igazolják (Röntgen, CT, MRI), amelyek lehetővé teszik a gerincváltozások és a gyulladásos folyamatok értékelését is. Ezenkívül a szérum gyulladásos markerei (beleértve a CRP-t, leukociták) és az eritrocita ülepedési sebessége (ESR) megemelkedett, különösen akut lefolyások esetén. A megkülönböztető diagnózis a spondylodiscitis gyulladását meg kell különböztetni az erózistól csontritkulás, daganattal kapcsolatos pusztulás, spondylarthritis ankylopoetica és Scheuermann-kórtöbbek között. Ha nem kezelik, a spondylodiscitis súlyos tünetekkel és létfontosságú fenyegetéssel járhat (kb. 70 százalék). Ha nem kezelik, a spondylodiscitis is vezet mozdulatlanságig, pszeudartrózis, deformitás és a krónikus fájdalom szindróma. A spondylodiscitis prognózisa a betegség súlyosságától függ. Így sok esetben, főleg a csigolyatestek fokozatos pusztulásával, a terápiás panaszok (beleértve a motoros hiányokat, hipesztéziákat) is megfigyelhetők.
Szövődmények
A spondylodiscitis elsősorban súlyos fájdalmat okoz az érintett személynél. A legtöbb esetben ezek nyomásfájdalom formájában jelentkeznek. Előfordulhatnak azonban nyugalmi fájdalom formájában is, negatívan befolyásolva az érintett alvását. A betegek szenvedhetnek alvászavaroktól, és így valószínűleg depresszió vagy más pszichológiai zavarok. Hasonlóképpen a spondylodiscitis is okozhat láz és általános fáradtság és kimerültség a betegben. Egyes betegek szenvednek fogyásban és éjszakai izzadásban szenvedhetnek. A páciens életminőségét őszintén korlátozza és csökkenti a spondylodiscitis. Ennek a betegségnek a kezelése általában komplikációk nélkül zajlik. A gyógyszerek segítségével a kellemetlen érzés nagyon korlátozható, és a fertőzés enyhíthető. Azonban, fájdalomcsillapítók nem szabad hosszú ideig szedni, mivel károsíthatják a gyomor. Súlyos esetekben a spondylodiscitis is vezet nak nek vér mérgezés, amely az érintett halálát okozhatja. A sikeres kezelés azonban nem korlátozza vagy csökkenti a beteg várható élettartamát.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Orvosra van szükség, ha mozgáskorlátozások, végtagfájdalom vagy bénulás jelei vannak. Fájdalom, érzékenységi zavarok, láz<p></p> fáradtság vannak-e egyéb panaszok, amelyeket meg kell vizsgálni és kezelni kell. Az általános rossz közérzet, a fizikai, valamint a szellemi teljesítmény és az ingerlékenység csökkenése a spondylodiscitis jele. A diagnózis felállításához orvoshoz kell fordulni. Ezt követően egyéni kezelési tervet készítenek a meglévő panaszok alapján. Ha fájdalom jelentkezik, fájdalomcsillapító gyógyszert semmilyen körülmények között nem szabad saját felelősségére bevenni. A kockázatok és a mellékhatások elkerülése érdekében előzetesen orvoshoz kell fordulni. Ha az érintett területre történő könnyű koppintás vagy nyomás a kellemetlenség jelentős növekedéséhez vezet, további vizsgálatokra van szükség az ok tisztázása érdekében. A járás bizonytalansága, a balesetek fokozott kockázata és a mozgás elkerülése betegségre utal. Ha viselkedési rendellenességek vagy érzelmi rendellenességek is előfordulnak, a megfigyeléseket orvosával kell megbeszélni. Mivel a spondylodiscitis képes vezet nak nek vér mérgezés súlyos esetekben potenciális veszélyt jelenthet az életre. Bármilyen belső hőérzetet vagy a meglévő rendellenességek terjedését a lehető leghamarabb be kell mutatni az orvosnak. Az izzadás vagy az alvászavarok ugyanúgy a betegség gyakori tünetei hangulatingadozás vagy ájulás. Célszerű azonnal orvoshoz fordulni.
Kezelés és terápia
Gyógyászati intézkedések a spondylodiscitis esetében elsősorban az elegendő mozgásképtelenség (beleértve az ortézist és / vagy ágynyugalmat) és a specifikusan érintett gerincszegmens kímélete, valamint antibiotikum, gombaellenes vagy parazitaellenes terápia. A bakteriális spondylodiscitis kezelésének alapja a specifikus kórokozó kimutatása, amely elvégezhető vér kultúra vagy (intraoperatív) biopsziaés az rezisztogram vagy az antibiotogram. Kifejezett akut spondylodiscitis esetén széles spektrumú antibiotikum terápia még az ellenogram rendelkezésre állása előtt meg lehet kezdeni, bár ennek figyelembe kell vennie a legvalószínűbb kórokozókat (Staphylococcus aureus, Escherichia coli). Ebben az esetben, antibiotikumok intravénásan vagy parenterálisan (a bél megkerülésével) alkalmazzák az első két-négy hétben. Ha a gyulladás paraméterei normalizálódtak és a beteg általános feltétel javult, általában át lehet állni orálisra igazgatás. Nagy kockázatú csoportokban a antibiotikum terápia ajánlott. Ha a spondylodiscitist mikotikus vagy parazita fertőzés okozza, akkor analóg módon gombaellenes vagy parazitaellenes terápiát alkalmaznak. Ezzel párhuzamosan a fájdalom tüneteit fájdalomcsillapítókkal kell kezelni (fájdalomcsillapítók). Ha vérmérgezés, neurológiai hiányosságok, instabilitás és / vagy lehetséges deformitások észlelhetők az érintett gerincszegmensekben, vagy ha a konzervatív intézkedések sikertelen marad, a spondylodiscitist okozó fertőzés fókuszának eltávolítására irányuló műtéti beavatkozás (debridement) és az érintett gerincszegmens stabilizálása (span interposition) jelezhető.
Megelőzés
A spondylodiscitis megfelelő terápiával megelőzhető fertőző betegségek. Cukorbetegség mellitusz, veseelégtelenség, elhízottság, daganatok, tuberkulózis, a szisztémás betegségek, a kábítószerrel való visszaélés, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a HIV hajlamosító tényezőknek tekinthető, és ezeket korai szakaszban és következetesen kell kezelni a spondylodiscitis megelőzése érdekében.
Követés
Mivel a spondylodiscitis önmagában nem gyógyulhat meg, az érintettnek elsősorban korán kell orvoshoz fordulnia, hogy megakadályozza más panaszok és szövődmények előfordulását. Sok esetben utógondozás intézkedések jelentősen korlátozottak, vagy nem is állnak az érintettek rendelkezésére. A legtöbb esetben a spondylodiscitis különféle gyógyszerek alkalmazását igényli a tünetek korlátozására és teljes enyhítésére. Az érintett személynek mindig figyelnie kell a helyes adagolásra és a rendszeres bevitelre is a tünetek megfelelő ellensúlyozása érdekében. Ha bizonytalanság vagy kérdés merül fel, először mindig orvoshoz kell fordulni. Súlyos mellékhatások esetén az orvossal is konzultálni kell. Amikor vesz antibiotikumok, meg kell jegyezni, hogy ezeket nem szabad együtt venni alkohol, hogy ne rontsa a hatást. Ezenkívül az orvos rendszeres ellenőrzése a sikeres kezelés után is nagyon fontos. A spondylodiscitis általában nem csökkenti az érintett személy várható élettartamát.
Mit tehetsz te magad
Az akut fázis gyakran meghaladja a 8 hetes időszakot, függetlenül attól, hogy konzervatív vagy műtéti kezelést igényelnek-e. Ez idő alatt meg kell tartani az abszolút ágynyugalmat. A páciensnek ezért meg kell tanulnia a lehető leghamarabb használni a stabilizáló törzsortózist annak érdekében, hogy autonóm módon változtathasson az ágyban. Ezenkívül meg kell tanulni az ágynemű használatát és az oldalsó helyzetben történő étkezést, mert a hosszan tartó ülés és a hajlított testtartás abszolút ellenjavallt. A gerinc megkönnyebbüléséhez szükséges párnákat a lábak alatt, rendszeres időközönként, fekvő helyzetben kell behúzni. Ezen túlmenően, a napi ellenőrzés a bőr a nyomáspontok és a decubitalis fekélyek kialakulása a beteg vagy az ápolószemélyzet részéről kötelező. Az akut fázis után a legtöbb embernél állandó alkalmazkodás kezdődik a megváltozott fiziológiai mozgásokhoz és korlátozásokhoz. Ebből a célból az optimálisra kell törekedni fájdalom kezelése gyógyszerrel, fizikoterápia és fizikai intézkedések. Szükség esetén szükség van a munkahely átalakítására, például az íróasztal állva ülő asztalra cserélésével. A súly beállításán kívül a fájdalom és a fázishoz igazított testedzésre kell összpontosítani a hát és a has izomépítését. A mindennapi élet hátulbarát újratervezése például azt jelenti, hogy 5 kg-nál nagyobb terhelést nem szabad felemelni, nem szabad cipőt viselni sarkú cipővel és nem szabad emelt fejtámlával ellátott matracot választani.
