A görcsösség diagnózisa Spaszticitás

A görcsösség diagnózisa

A gyanú diagnózisa görcsösség elsősorban a következőkre korlátozódik: fizikális vizsgálat. A tesztek főleg a beteg mobilitására és izomfeszültségére vonatkoznak (más néven izomtónusra). A vizsgáló megvizsgálja a tónust, megkérve a beteget, hogy teljesen lazítsa meg végtagjait.

Ezután az orvos mozgatja a ízületek passzívan, figyelve a mozgalommal szemben álló ellenállásra. Míg a passzív mozgásnak könnyűnek kell lennie egy egészséges ember számára, ugyanez a mozgás nehezebb egy szenvedő beteg számára görcsösség. Az ízület merevnek érzi a mozgékonyságát, és az orvosnak valódi erőt kell alkalmaznia a passzív mozgás végrehajtásához.

Ha a görcsösség súlyos, még egy laikus is egy pillanat alatt láthatja a testhez feszített vagy nyomott görcsös végtagokat. Ez az úgynevezett tónusnövekedés (vagy az izomzat hypertonusa) a növekedésben is megmutatkozik reflex. Mivel az extrapiramidális rendszer gátló jellegével hatástalan, erőteljesebb izomválasz lép fel reflex mint egészséges embereknél.

Primitív reflex, úgynevezett piramis pálya jelek is kiválthatók, amelyeket az extrapiramidális rendszer általában elnyom. Ezek primitívek vagy korán gyermekkor a reflexek általában csak egy bizonyos életkorig terjedő csecsemőknél válthatók ki. Példaként említhetjük a megragadó reflexet - amikor a tenyerét megérintjük, a páciens keze ugyanúgy becsukódik, mint a csecsemőknél - és a Babinski-reflexet, mint a mozgásszervi rendellenesség klasszikus jeleit. A Babinski reflexben a nagylábujjat úgy emelik meg, hogy a talpát a saroktól a lábujjakig simogatja.

A görcsösség tünetei

A spasztikusság tüneteinek intenzitása betegenként változhat. A károsodás mértékétől függően több vagy kevesebb izmot érint. A klinikai kép a nehezen észrevehető mozgáskorlátozásoktól a teljes testi fogyatékosságig terjed.

A spasztikus bénulás helye alapján fel lehet osztani. A következő formákat szokták megfigyelni: A végtagok mozgékonyságának korlátozása mellett más izom által kontrollált folyamatok is befolyásolhatók. Ezek tartalmazzák beszédzavarok (dysarthria) és nyelési rendellenességek (dysphagia).

A beteg már nem képes verbálisan kifejezni magát, mert a beszéd előállításához használt izmok funkciója korlátozott. Az ilyen részvétel hatalmas szenvedést jelent az érintettek számára. A szemizmokat a bénulás is befolyásolhatja.

Mivel a két szem mozgása már nincs összehangolva, kettős látás lép fel. További tünetek a diagnosztikailag alkalmazott piramis útvonal jelei, valamint a megnövekedett izomreflexek. A testi fogyatékosság mellett a pszichiátriai tünetek is kialakulhatnak. Mivel a görcsösség a súlyos betegség tünete, szorongás, agresszió és depresszió megeshet.

Esetenként spasztikus bénulás okoz fájdalom a rendkívüli izomfeszültség miatt, amelyet kezelni kell a szenvedés enyhítésére.

  • Monospaszticitás: a végtagot a görcsösség befolyásolja;
  • Paraszpasztikus: egy testszint mindkét végtagja, pl. Mindkét lába, spasztikusan megbénul;
  • Hemispasticitás: a test egyik fele görcsös;
  • Tetraspasticitás: minden végtag lebénul, és változóan az izmok mellkas és a nyak szintén érintett lehet.

Az izomzat túlzott ellenőrizetlen aktiválása miatt erős feszültség és görcsök gyakran előfordulnak. Ezek a test különböző részein előfordulhatnak, és gyakran súlyosak is fájdalom.

Ha a csontváz izomzatát, vagyis a test mozgásához szükséges izmokat érinti, ez a ízületek. A spasztikusság ugyanis gyakran olyan fájdalmas helyzetbe hozza őket, amelyeket az érintett személy nem tud könnyen felszabadítani. Spasztikus köhögés a légutak görcsölése, különösen a hörgők, ami a tüdő visszatérő spasztikus összehúzódásához vezet.

Ez súlyoshoz vezet köhögés az érintett személyben. A hallható sípoló és ziháló légzés különösen észrevehető. A legtöbb esetben a spasztikus köhögés fertőzés okozza, ami tüdőgyulladás.

Azonban, belélegzés egy idegen test, vagyis az aspiráció szintén a légutak görcsös görcséhez vezethet. Ez utóbbi ok kezelésében ezért elsődleges szempont az idegen test eltávolítása a tüdőből. Fertőzés esetén gyorsan kell kezelni, az azt kiváltó kórokozótól függően.

Ezenkívül köhögéscsillapító gyógyszereket kell szedni. Spasztikus agyi bénulás - a paresis egyik formája (azaz izombénulás vagy lazítás), amelyet a agy (= „Agyi”). Az agy károsodás gyakran már az újszülöttnél jelentkezik rendellenességek, a születéskori szövődmény, a közbeni fertőzés miatt terhesség vagy agyi vérzés.

Ennek eredményeként a karok és lábak izomzatának különféle rendellenességei fordulnak elő, gyakran súlyos izomgyengeséggel együtt. Ez túlságosan hangsúlyos reflexekhez és bizonytalansághoz vezet az állásban és a járásban. Hosszú távon ez sokak görbületéhez vezet ízületek és a kapcsolódó súlyos fájdalom.

Spasztikus agyi bénulás is vezethet scoliosis. Továbbá, spasztikus agyi bénulás egyéb tünetek kísérhetik. Ide tartozik az intelligencia csökkenése és a rendellenes viselkedés, például az ellenőrizetlen szomorúság vagy a harag. A terápiás lehetőségek közé tartozik a fizioterápia, a különféle ízületi műveletek és a Botox.