Mi a tetra spaszticitás? | Spaszticitás

Mi a tetra spaszticitás?

Tetraspacifikáció egy olyan görcsösség amely mindkét karon és mindkét lábon, azaz mind a négy végtagon jelen van. Ennek oka az úgynevezett piramis traktus károsodása. Ez egy idegzsinór, amely információt és parancsokat visz a mozgásokról a agy keresztül gerincvelő az izmokhoz.

Ha a piramis traktus megsérül, a mozgás végrehajtására szolgáló parancsok továbbítása is zavart. Mivel az összes végtagot a tetra érinti görcsösség, a kár helye a idegek a karizmok számára. A lehetséges károsodás a gerincvelő a nyak terület vagy a agy szár (az agy olyan területe, amely a gerincvelő és amelyen keresztül a piramis traktus áthalad). A piramiscsatorna károsodása az úgynevezett izom növekedéséhez vezet reflex, azaz a reflex amelyeket például a bicepsz izom vált ki, és rángatáson keresztül a bicepsz izomzatában is láthatók. Ezenkívül fokozott az izomzat ellenfeszültsége, ha megpróbálják passzívan mozgatni, vagyis az érintett segítsége nélkül.

A görcsösség terápiája

Kezeléskor vagy megoldáskor görcsösségkezdettől fogva egyértelműnek kell lennie, hogy abszolút gyógyulásra nem lehet számítani. A különféle intézkedések csak csökkenthetik a panaszokat, de ez általában hatalmas megkönnyebbülést jelent a betegek számára. A mobilitás javítható és fájdalom az izmokban vagy ízületek enyhítik a gyógytorna különféle technikáival és más mozgáskoncepciókkal (Bobath, vízterápia, terápiás lovaglás). A gyógyszeres kezelés is megfontolható támogatásként.

A spasztikus bénulás kezelésében nincs recept a sikerre, de kívánatos a különböző tudományterületek kölcsönhatása. Minden betegnek meg kell kapnia a saját, személyre szabott kezelési programját, mivel a spaszticitás rendkívül változékony klinikai kép, különösen változó mértékben. A meglévő görcsös bénulás mozgásának javítására vagy a görcsösség enyhítésére tervezett gyakorlatok többsége fizioterápiából (fizioterápia) származik.

A fizioterápiában például az érintett végtagokat a terapeuta passzívan mozgatja mobilitásuk fenntartása érdekében. A beteg által végzett gyakorlatok főként az erő felépítésére irányulnak - nemcsak a spasztikus izmokat edzik, hanem az egészséges izomcsoportokat is. Az izmok teljes felépítésével lehetővé válnak a görcsös izomfeszültség elleni mozgások.

Fontos segítség itt a vízterápia. A vízben sok mozgás hajtható végre nagy izomerő nélkül. Továbbá, úszás erősíti a hátat, a karot és láb izmokat.

A tágabb értelemben vett másik gyakorlat a terápiás lovaglás. Itt a spasztikusságban szenvedő beteg lovagol, amelynek azonban különleges tulajdonságokkal kell rendelkeznie (nem túl nagy; nem túl sok temperamentum). A ló izomlazító melegsége és a lovaglás közbeni természetes mozgás révén, amely hasonló a járás közbeni mozgáshoz, megismerhetők (újra) a mozgásminták, a egyensúly edzhető és az izmok megfeszülhetnek.

A Bobath koncepció a centrális bénulásban szenvedő betegek rehabilitációjának (képességek helyreállításának a betegség előtti helyreállítása) koncepciója agy vagy gerincvelő). Azon a feltételezésen alapul, hogy a idegrendszer képes átadni az agy sérült területeinek funkcióit egészséges területekre, és ezáltal helyreállítani a fizikai funkciókat. Ennek a Bobath-koncepciónak a keretében a görcsösség által érintett végtagokat vagy test felét különösen ösztönzik és integrálják a napi rutinba.

Az agy így szembesül a bénult testrészek által generált ingerekkel. Mind az érzékenységet, mind a mozgást naponta edzik és beépítik minden mozgássorozatba, így az érintett végtagok folyamatosan kihívást jelentenek. Például a hemiplegiában szenvedő betegnek nem szabad feküdnie az ágyban, hanem lehetőség szerint természetes helyzetben kell ülnie az asztalnál, amikor a helyzet megfelelő.

Összességében a Bobath koncepció célja a spaszticitás csökkentése, az érintett végtagok helyzetérzetének növelése (proprioception), enyhítsen fájdalom és minél normálisabb napi rutinnal térjen vissza a beteg életminőségére. Mivel a koncepció rendkívül összetett, különösen az elején, szoros együttműködést igényel a beteg, a gondozó és a hozzátartozók között. A spasztikus bénulás gyógyszerterápiája bonyolult.

Bár vannak különféle görcsoldó (görcsoldó) gyógyszerek, amelyek csökkentik az izomtónust, hatással vannak a test összes izmára. Ennek eredményeként a beteg teljes izomzata ellazul. A túladagolás súlyos mellékhatásokat is okozhat, például légzési leállást, ami negatívan befolyásolja a mellékhatások és az előnyök arányát.

Egy másik lehetőség a botulinum toxin, a Botox ismert felhasználása kozmetikai sebészet. A botox egy idegméreg, amelyet itt erősen hígított formában használnak. Az ideg egy injekcióval immobilizálódik, ami megakadályozza az ingerek továbbadását és a spasztikusan görcsös izomcsoportok ellazulását okozza.

Az úgynevezett intrathecalis baklofen terápiában a baklofen gyógyszert folyamatosan injektálják a gerinccsatorna (a víz az idegben) egy gyógyszerpumpa segítségével. A baklofen egy izomlazító gyógyszer (izomlazító), és ebben az adagolási formában a gyógyszeres kezelés legerősebb formája. Csak súlyos spasztikus bénulás esetén alkalmazzák, például SM-ben (sclerosis multiplex). A Botox® a spaszticitás kezelésének számos terápiás lehetőségének egyike.

Különböző mennyiségeket lehet fecskendővel intramuszkulárisan beadni, azaz közvetlenül az izmokba. A botulinum toxint (a Botox® rövidítése a botulinum toxin A rövidítése) a görcsösség kezelésére használják. Gátolja a acetilkolin.

Acetilkolin egy olyan neurotranszmitter, azaz olyan anyag, amely közvetíti az információ továbbítását az idegsejtek között. Ha ez hiányzik, a spaszticitás csökken. Magnézium a spaszticitás enyhe formájában hatékony lehet.

Magnézium az elektrolit antagonistája kalcium, ami szükséges egy izom összehúzódásához. Eszerint, magnézium vezet a kikapcsolódás egy izom. Ezért egy egyszerű vízben oldott magnézium tabletta gyakran segít enyhe görcsökben, amelyek például a borjaknál jelentkeznek edzés után.

Ez egyensúlyba hozza az elektrolitot egyensúly a testben és hozza a magnéziumot és kalcium egyensúly harmóniává. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magnézium csak a görcsöt támogatja, és nem tudja meggyógyítani. Sajnos a spasztikusság a legtöbb esetben nem gyógyítható meg teljesen.

A tünetek azonban jelentősen csökkenthetők, ha a betegséget korán észlelik és megfelelő terápiát biztosítanak. Fontos például a testgyakorlás, azaz a fizioterápia vagy a foglalkozási terápia folyamatos elvégzése, hogy megakadályozzuk az izomrángások és görcsök előrehaladását, és ezáltal csökkentsük a görcsöt.