A sebesség az egyik alapvető motorjellemző. Bizonyos sportágakban ez a meghatározó összetevő.
Mi a gyorsaság?
A sebesség az alapvető motortulajdonságokhoz tartozik. Bizonyos sportágakban ez a meghatározó összetevő. A sporttudományban a sebesség a motor alapvető tulajdonságai közé tartozik erő, kitartás, összehangolás és mozgékonyságot. 2 komponensre osztható, a hatásra és a reakció sebességére. A differenciálás a sebességhez erő, amely az erő egy aspektusát írja le, és amelyet időnként hasonlóan definiálnak, az ellenállás mértéke adja. Ennek megfelelően a cselekvési sebességet úgy írják le, mint azt a képességet, hogy a mozgássorozatokat alacsony ellenállás mellett, a lehető legnagyobb sebességgel hajtsák végre. A reakciósebességet az jellemzi, hogy az egyén a lehető leggyorsabban reagálhat egy ingerre mozgás közben. A maximális sebességgel végrehajtott mozgások csak rövid ideig lehetségesek. Ugyanis a szükséges energiát biztosító üzletek kapacitása csak kicsi. Semmilyen más fizikai teljesítmény-összetevő nincs genetikailag meghatározva, mint a sebesség. Intenzív edzéssel csak 15% -20% javítható. Az öröklődő képességek mellett a csúcsteljesítmény különböző biológiai és fiziológiai előfeltételektől és technikailag helyes végrehajtástól függ, ami viszont jó összehangolás készség.
Funkció és feladat
A mindennapi életben a sebesség játszik szerepet a menekülésben és a védekező reakciókban. A védőhöz képest reflex, ezek a cselekvések tudatos szekvenciái, amelyek egy veszélyes helyzet észlelése után indulnak el. A helyi reakciók csak a reakció sebességét befolyásolják. Erre példa a kéz hátrahúzása ill láb amikor a kutya meg akar harapni. Emellett cselekvési sebességre is szükség van, ha egy nagy állat egy bizonyos távolságból támad. A menekülés mint védő válasz csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legnagyobb sebességgel történik. Számos sportágban a sebesség a mozgás részleges aspektusaként szerepel, másokat teljesen ez jellemez. A jobb megkülönböztetés érdekében a sebesség ebben az összefüggésben 2 szempontra oszlik. Az aciklikus mozgások sebessége egyetlen mozgásra utal. Ilyen egyetlen cselekvés például a tálalás tenisz, a röplabda összetörése vagy a kézilabdában végzett ugrás. Közvetlenül a ütés, a gyorsaság művelet befejeződött, majd egy másik formájú tevékenység követi feszültségpéldául a stabil helyzet rövid távú feltételezésével történő leszállás. A ciklikus mozgások sebességét ugyanazok az ismétlődő mozgássorozatok maximális sebességgel történő teljesítése jellemzi. Minden atlétikai sprint tevékenység ebbe a kategóriába tartozik; atlétikában, valamint ben úszás vagy a pálya kerékpározás. Az ilyen sebességi követelmények végrehajtása időben korlátozott, mivel az izomsejtekben tárolt energia (ATP emlékezet és a KP memória) csak néhány másodpercig elegendő. Jól képzett sportolók legfeljebb 40 másodpercig teljesíthetik ezt a sebességi teljesítményt, ami nagyjából megfelel az atlétika 400 méteres sprintjének. Ezt követően nem lehet annyi energiát leadni időegységenként. A mozgási sebességet ezért csökkenteni kell, és a sportoló a sebesség tartományába csúszik kitartás. Számos sportág magában foglalja az aciklikus és a ciklikus sebesség egy részét. Az a sebesség, amelyet egy sportoló el tud érni, miközben függ az ép ideg-izomrendszertől és az edzettségtől feltétel, nagyrészt az izom rostösszetétele határozza meg. Vannak gyors rángató rostok (FT izomrostok) és lassú rángató rostok (ST izomrostok), amelyek genetikailag meghatározott arányban vannak jelen az izomban, és az edzés csak kismértékben befolyásolható. Minél nagyobb az FT szálak arányos mennyisége, annál jobbak a feltételek a csúcssebesség teljesítményéhez.
Betegségek és betegségek
A mozgások lehető legnagyobb sebességgel történő elvégzésének képessége közvetlenül kapcsolódik az izomzat integritásához és idegrendszer. Még a kis rendellenességek is megakadályozzák a csúcsteljesítményt. A legkisebb sérülések, például az izomfeszültségek fényes, akut fájdalom minden egyes összehúzódással, amely nem teszi lehetővé a gyors mozgások folytatását. Nagyobb sérülésekkel, mint pl izom rost vagy kötegkönnyeket, hanem az is homorú-domború lencse elváltozások és szalagszakadások, ugyanaz a probléma merül fel, de gyakran fokozatosan súlyosabb. A mozgások akkor csak lassan lehetségesek, ha egyáltalán. Még a mikrohullámok is felelősek izomláz korlátozza a mozgás sebességét. Kopás, például csípő és térd jelei arthrosis károsítják láb sebességet különféle módokon. Egyrészt az izomzat a betegség folyamán lebomlik, és a teljesítmény csökken. Másrészt olyan mozgáskorlátozások lépnek fel, amelyek csökkentik a lábak mozgási amplitúdóját, ami a mozgás sebességének csökkenéséhez vezet ugyanazon mozgási frekvencián. Az izmok csak akkor képesek maximális sebességgel teljesíteni, ha rövid idő alatt elegendő energiát kapnak. Metabolikus betegségek, mint pl cukorbetegség pontosan rontják ezt a folyamatot. A szőlőcukor az izomsejtekbe akadályozott. Ennek eredményeként az ATP-készleteket a fizikai aktivitás után már nem lehet elég gyorsan feltölteni, a sebesség-teljesítmény pedig már nem, vagy csak rövidebb ideig lehetséges. Az izmoknak idegi ingerekre van szükségük aktivitásuk vezérléséhez. Ha ezek hiányoznak, vagy csak csillapodnak, akkor nincs vagy csak csökken a kontrakció. Ennek negatív hatása van minden feltételes képességre, beleértve a sebességet is. A idegek károsodhat olyan sérülések vagy betegségek következtében, amelyek befolyásolják a vezetőképességet vagy az impulzusok keletkezését a központban idegrendszer. Mindkét esetben ez az izomműködés jelentős csökkenésével jár. Perifériás elváltozások, amelyeket sérülés vagy az idegrostok szigetelő rétegének lebomlása okoz, mint a polyneuropathia, az izomfunkció teljes vagy hiányos elvesztését okozhatja. A legjobb esetben a maradék funkciók még mindig jelen vannak, de a gyors csúcsteljesítmény már nem lehetséges. A agy mint például sclerosis multiplex, ütés, vagy más ataxiás betegségek elsősorban érintik összehangolás, de ennek ellenére károsítják a motor többi alapvető tulajdonságát is.
