Aki fizikailag túlzásba esett, vagy a sportban túlzásba vitte, tudja: Másnap az izmok megcsípnek, főleg bizonyos mozdulatokkal. Megduzzadnak, megkeményednek és érzékenyek a nyomásra, és Ön merevnek érzi magát. Az izmok megszokatlan vagy nagy igénybevétele izomfájdalmat okoz - a túlterhelés jele.
Hogyan alakul ki a fájó izom?
Korábban feltételezték, hogy ennek köszönhető túlsavasodás az izomban. Ma azonban a sportorvosok tudják, hogy főleg az izom mikrostruktúráinak sok apró sérüléséről van szó. Ezek a sérülések okozzák gyulladás és apró duzzanatok, amelyek viszont vezet a jól ismert fájdalom.
Ezenkívül az izomfeszültség a túlzott használat után megnő, és hozzájárul az izomfájdalom kialakulásához is. Normális esetben a mikrokárosodások teljesen gyógyulnak, és az izomban bekövetkező változások visszafejlődnek.
Nincs bizonyíték arra, hogy a gyakori izomfájdalom sérülést okozna. Izomfájdalom esetén azonban kerülni kell a terhelést. Ha az izom ebben a fázisban stresszt szenved, fennáll annak a veszélye, hogy nagyobb izmokat megerőltet, sőt elszakíthat. Ezekben a fázisokban a gyakori törzsek irritációt okozhatnak más területeken is, például az inak behelyezésénél.
Egyes sportok különösen „izomfájdalmasak”, például extrém sportok futás és fékező mozdulatok, például tök.
Amikor az izom fáj - egy elavult tézis
Az energiatermeléshez az izomnak aerobja van ( oxigén) és anaerob (oxigén nélküli) metabolikus utak állnak rendelkezésre. Szénhidrát a zsírok pedig üzemanyagként szolgálnak. Az aerob úton ezek az üzemanyagok vizet és szén-dioxidot (CO
2
), amelyeket a tüdőn keresztül kilélegeznek. Oxigén szükséges ehhez. Ez az út közepes megterhelés, például gyaloglás során használható fel.
Nagy erőfeszítések során a testnek több energiára van szüksége, amelyet gyorsan rendelkezésre kell bocsátani. Oxigén a transzport túladózik és az anaerob metabolikus útvonalhoz folyamodik. A végtermék az laktát (só tejsav). Minél intenzívebb az izommunka, annál több laktát alakult. Ban ben feszültség helyzetek, az laktát nak nek víz és a szén a dioxid lassabban halad, mint a laktát képződése az izomsejtekben. Az eredmény az izom túlsavasodása.
Korábban tévesen feltételezték, hogy ez az oka az izomfájdalom kialakulásának. A hiperacid hipotézist két fő okból utasították el:
- Az izomfájdalom késik a testmozgástól. Ekkorra a laktát régóta lebomlott.
- Az izomfájdalom általában csak magas fokon jelentkezik feszültség egy képzetlen test. A laktát azonban képzett sportolókban is képződik.
