A poriomania az impulzuskontroll rendellenességét jelenti, amelyet alaptalan kényszer jellemez futás el. A futás idefelé mindig társul legalább részleges amnézia. A poriomaniának különféle okai lehetnek.
Mi a poriomania?
A poriomania nem önálló betegség, hanem egy mentális rendellenesség tünete. Kényszeres és kontrollálatlan módon nyilvánul meg futás távol teljes vagy részleges amnézia. A poromaniát először 1888-ban Jean-Martin Charcot francia neurológus írta le. Megvizsgálott egy 37 éves levélhordozót, aki háromszor kóborolt és ez idő alatt semmire sem emlékezett. Ennek a viselkedésnek az okát feltételezték, hogy status epilepticus. A poriomania dromomania vagy fúga néven is ismert, és az impulzusszabályozási rendellenesség egyik speciális formája. Az impulzuskontroll elvesztése esetén bizonyos viselkedéseket már nem lehet kontrollált módon végrehajtani. A cselekvések egyszerűen úgy zajlanak le, hogy az érintettnek esélye sincs befolyásolni őket tetszése szerint. A poriomania is a disszociatív rendellenességekhez tartozik. A pszichológiában a disszociáció a tudat, az észlelés, a emlékezet, motoros funkció és identitás. A páciens számára megszűnik a kapcsolat a működő motoros funkció és a cselekvés oka között. Valójában minden ember különleges körülmények között megy keresztül ezen a szakaszon. Ezek a rendellenességek azonban a pszichológiai rendellenességek csoportjaiban fordulnak elő. A poriomania mellett a disszociatív rendellenességek közé tartoznak többek között az olyan viselkedésmódok, mint a szerencsejáték, étkezés, vásárlás, maszturbálás vagy akár önsérülés, amelyet a megfelelő betegek ellenőrizhetetlenül hajtanak végre.
Okok
A poriomaniának számos oka van. Több pszichés rendellenesség tüneteként fordul elő. Például poriomania figyelhető meg depresszió, neurózis, skizofrénia, téveszmék, epilepszia, mentális retardációvagy demencia, az impulzuskontroll zavar egyéb formái között. Ez a jelenség különösen jól ismert Alzheimer-kór betegség. Miért menekülnek ezek reflex még nem érthető egyértelműen. Bizonyos magyarázási kísérletek során ezt a viselkedést tudattalan védekezési mechanizmusnak tekintik a konfliktusok vagy a felelősség elkerülése érdekében. Nagyon nehéz élethelyzetekben ezért még az egészséges embereknél is kialakulhat olyan affektus, amely többek között a menekülésben nyilvánul meg. A mentális betegségek összefüggésében azonban sokkal gyakrabban fordulnak elő ilyen spontán kontrollálatlan cselekedetek. Ebben az esetben a betegség miatt elvész az egyes cselekedetek ellenőrzése. A Jean-Martin Charcot által leírt levélhordozó esetében az epilepticus állapot az ellenőrzés elvesztéséhez vezethetett. A status epilepticust sok kicsi, egymást követő epilepsziás roham jellemzi, anélkül, hogy a beteg teljes tudatosságot nyerne közben. Annak ellenére azonban amnézia, a motorfunkciók ebben az állapotban aktívak maradnak. Ugyanez vonatkozik más mentális rendellenességekre is.
Tünetek, panaszok és jelek
A poriomania, amint említettük, váratlan és hirtelen elmeneküléssel nyilvánul meg. Ez lehet otthonról vagy munkahelyről. Ennek során a páciens elfelejti saját múltjának egészét vagy egy részét. Lehet, hogy a saját identitása elveszett. Lehet, hogy a szenvedő ettől eltérő identitást vett fel. A poriomania mind a disszociatív identitászavar összefüggésében, mind attól függetlenül jelentkezik. A tünetek vezet a magán-, a szakmai és a szociális területen bekövetkezett jelentős károsodásokra. Míg egyes esetekben a poriomania a fő tünet, más esetekben a többi tünet mellett inkább háttérbe szorul. Gyakran az érintett egyének a poriomania alatt észrevétlenek, amíg nem kérdezik őket identitásukról. Kirándulásaik térben és időben egyaránt lehetnek rövidek és hosszabbak. Így néhány érintett egyén hónapokra vagy évekre eltűnik, és ez idő alatt új identitást is felvesz. Ezután olyan jól integrálódhatnak új környezetükbe, hogy a mentális rendellenességet már nem ismerik fel. Különböző egyéb állapotokban, például demencia, nyilvánvalóan nem lehetséges egy új identitás elfogadása, mert nincs semmiféle önirányítási lehetőség.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A poriomania tipikus jellemzői alapján diagnosztizálható. A legfontosabb jellemző az amnéziával összefüggésben hirtelen elszaladás, amely kihat a saját identitására. A legtöbb esetben már létezik mentális rendellenesség. Ha a tünetek egyébként pszichológiailag egészséges embereknél jelentkeznek, akkor ez egy átmeneti jelenség lehet, amelyet egy adott stresszes élethelyzet okoz. Természetesen ebben az összefüggésben a színlelt poriomania nem zárható ki egy új identitás felvétele érdekében.
Szövődmények
A poriomaniában várható komplikációk nemcsak orvosi, hanem társadalmi vagy jogi problémák is. Feltéve, hogy az akut rohamok csak rövid ideig tartanak, a lehetséges következmények általában kezelhetőek maradnak. A betegek azonban gyakran képtelenek önállóan szakmát folytatni vagy életüket kezelni. A hónapokig vagy évekig tartó rohamokban szenvedő betegek jelentős jogi komplikációkkal szembesülhetnek. Különösen, amikor az emberek egyszerűen eltűnnek egy év alatt, fennáll annak a veszélye, hogy halottnak és örökösnek nyilvánítják őket. Az áldozatok ezután rendszeresen elveszítik vagyonukat, és csak hosszas jogi csaták után, ha egyáltalán megtérítik őket, visszaszerzik azokat. Időseknél a poriomania gyakran kíséri Alzheimer-kór betegség. A mentálisan zavart idősek gyakran megsebesítik magukat, miközben kóborolnak, vagy közben közlekedési balesetet okoznak. Ezek az egyének gyakran veszélyt jelentenek magukra és másokra, bár ritkán agresszívak. Alzheimer-kór a betegek szökésben vannak, és általában szintén nem képesek gondoskodni magukról és fizikai szükségleteikről. Nem esznek és nem isznak, ezért gyorsan kiszáradnak. Szigorú hypothermia életveszélyes is lehet, ha a betegeket nem találják meg azonnal és a szabadban töltik az éjszakát.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A poriomaniát mindig orvosnak kell kezelnie. Általános szabály, hogy ez a betegség nem gyógyítja meg önmagát, és gyakran súlyos pszichológiai kellemetlenségeket okoz, amelyek negatívan befolyásolják a beteg életét. Az orvossal konzultálni kell, ha a beteg menekülési kényszerben szenved. Ebben az esetben a menekülés lehet munkahelyi, iskolai vagy akár otthoni. A szenvedők gyakran nem tudják megjegyezni a nevüket és más identitást vállalni. Ha ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az érintett rokonainak vagy barátainak rá kell venniük az érintettet arra, hogy kezelést kérjen. A poriomania kezelését általában pszichológus biztosítja. Hogy gyógyulás következik be, azt nem lehet megjósolni.
Kezelés és terápia
A poriomania kezelésében annak oka döntő. Ha ez a tünete a kontextusban demencia, skizofréniavagy epilepszia, az alapbetegség kezelése elsőbbséget élvez. Eseteiben enyhe kognitív károsodás, neurózis, depresszió, vagy serdülő pubertás, kognitív viselkedésterápia felhasználhatók. Ezen belül terápia, kerülni kell a menekülési impulzust. Az impulzusszabályozási rendellenességet ebben kezeljük terápia a figyelem tudatos irányításával. Az érintettnek meg kell tanulnia a valóságon alapuló és célorientált önkontrollt is. A. Sikere terápia az ellenőrzés elvesztésének súlyosságától és a páciens képességétől függ a célirányos cselekvés megalapozásában.
Megelőzés
A poriomania megelőzése érdekében fontos a korán felmerülő belső konfliktusok feldolgozása. Ezt csak stabil családi, társadalmi és társadalmi körülmények között lehet megtenni. Továbbá az egészséges életmód kiegyensúlyozott diéta és rengeteg testmozgás is segíthet megelőzni a súlyos mentális betegségek és a szenilis demencia.
Követés
Felépülés mentális betegségek hosszadalmas. A legtöbb esetben a tünetek a terápia után is gyengülnek. Az érintett személy ennek ellenére megtanulta integrálni a betegséget mindennapjaiba. A gyógyítási siker stabilizálása érdekében be kell ütemezni az utógondozást. Ez pszichoterápiás ill viselkedésterápia beállítás. Mindkét megközelítés kombinációja szintén gyakori. Utógondozás viselkedésterápia poriomania esetén ajánlott. Az előtérben a páciens impulzusszabályozása van. A menekülés kóros késztetése általában nem képvisel önálló klinikai képet. A mánia depresszió, skizofrén rendellenesség vagy téveszmék. A nyomon követés során az ok már ismert a terápiából. Meg kell akadályozni a tünetek megismétlődését. Az érintett személy az éberséget és az önkontrollt megtanulja az utógondozás során. Tudatában kell lennie annak, hogy mely helyzetek okozzák a repülést reflex. A mindennapi életben pontosan meg kell ismernie ezeket a kiváltó okokat, és kerülnie kell őket. A terapeutával végzett megfelelő gyakorlatok segítenek ebben. A betegnek mindig magánál kell tartania a szakember címét. Ha a repülési reflex váratlanul elindul, és a beteg elvesztette tájékozódását, telefonon elérheti a terapeutát, vagy közvetlenül meglátogathatja. Az orvos válságintervenciót biztosít, és megnyugtatja a szenvedőt. A taxit el kell rendelni, hogy biztonságban vigyék haza.
Mit tehetsz te magad
A poriomania súlyos mentális rendellenesség, amelyet elsősorban gyógyszeres kezeléssel és terápiával kell kezelni. Az érintett egyének támogatják a kezelést azáltal, hogy szedik viselkedésterápia intézkedések. A figyelem tudatos irányításával hosszú távon csökkenthetők a rohamok és ezáltal javul az életminőség. Továbbá, intézkedések a roham kockázat nélküli túlélése érdekében meg kell tenni. Először is, roham esetén mindig sürgősségi gyógyszert kell hordozni és bevenni. Ezen túlmenően a szenvedőknek mindig hordaniuk kell egy mobiltelefont és egy feljegyzést, amely tájékoztatja az első válaszadókat a betegségről feltétel. További intézkedések súlyosságától függ feltétel és hogy a mögöttes pszichológiai tüneteket már megfelelően kezelték-e. Például első roham esetén mindig sürgősségi orvost kell hívni. A krónikus betegségek kórházi kezelést igényelhetnek. Ehhez kiegyensúlyozott és egészséges életmód szükséges diéta és elegendő testmozgás a további mentális panaszok kialakulásának megakadályozására. Az átfogó kezelés megakadályozza a súlyos következményeket, mint pl depresszió vagy időskori demencia.
