Szinonimák
Memóriavesztés, „áramszünet”
Meghatározás
Az amnézia többnyire átmeneti zavara emlékezet az időbeli tájékozódáshoz vagy a tartalmi memóriához. Az amnézia olyan tünet, amely különféle kiváltó rendellenességek vagy tényezők esetén fordulhat elő, és ettől meg kell különböztetni demencia, Ahol a emlékezet rendellenesség lassan halad és tartós.
Okok
Sok zavaró hatás a agy tudatzavarhoz vezethet és emlékezet, amely megfigyelhető például mérgek hatásán keresztül, alkohol, drogok (pl. nyugtatók), de drogok formájában is. Ezenkívül mindenféle erőszakos (mechanikai, elektromos) hatás az agy memóriahiányokhoz vezetnek, ami diagnosztikailag is úttörő a sokk mint a legenyhébb formája koponya-agyi trauma. A agy, Mint például a epilepszia, ütés vagy a különböző okok gyulladásai, valamint migrén amnéziához is vezethet.
Végül vannak olyan pszichiátriai betegségek, mint a személyiségzavarok, a disszociatív rendellenességek és a hipnózis, amelyek szintén eszméletvesztéshez vagy memóriavesztéshez vezethetnek. Ha az agy sérülése következik be az erő alkalmazása balesetben, akkor ezt a koponya-agyi trauma. Ezt okozhatja a fej.
A tudattalan időtartama miatt a súlyosság különböző fokai különböztethetők meg. A leggyengébb formája koponya-agyi trauma egy olyan sokk. Ebben az esetben a beteg csak rövid ideig (legfeljebb 10 percig) van eszméletlen.
Tipikus tünet az retrográd amnézia. A beteg nem emlékszik a baleset pontos menetére. A kísérő tünetek hányinger és a hányás.
A memória elvesztését a jövőbeni eseményekre, az úgynevezett anterográd amnézia, nem valószínű, hogy enyhe agysérülések esetén fordul elő. Az amnézia ezen formája súlyosabb agyi sérüléseknél fordulhat elő, amikor az idegsejteket vérzés vagy ödéma szorítja össze. Ha a baleset visszafordíthatatlan károsodást okozott az idegsejtekben, az amnézia továbbra is fennáll.
A memória edzés segíthet az agy más területeinek aktiválásában a funkcióvesztés ellensúlyozására. Az amnéziát stressz is kiválthatja. Egyrészt disszociatív amnéziához vezethet.
Az amnézia ezen formája szelektív memóriahiányokhoz vezet az önéletrajzi emlékekkel kapcsolatban. A szakértők a disszociatív amnéziát a psziché egyfajta védő funkciójának tekintik, hogy elkerüljék a stresszes események ismételt kezelését. De a stressz fontos szerepet játszik a kiváltó tényezőként is átmeneti globális amnézia.
Különösen gyakran fordul elő, amikor fizikai és pszichológiai stresszhelyzetek megelőzték. Mintha az agy rövid szünetet tartana. Legkésőbb 24 óra elteltével a memóriahiány ismét megszűnik, és a páciens emlékezési képessége már nincs korlátozva.
A túlzott alkoholfogyasztás után úgynevezett áramszünet léphet fel ébredés után. Az érintett személy memóriahiánya akár több óra is lehet. Ez átmeneti amnézia, vagyis az emlékezet az idő múlásával helyreáll.
Nagyon különbözik attól, hogy az amnézia milyen mennyiségű alkoholt vált ki. A krónikus alkoholfogyasztás Korsakow-szindróma kialakulásához vezethet a B1-vitamin hiánya miatt. Ennek a betegségnek a fő tünete az amnézia.
Ez néha globális formában létezik, vagyis a megtapasztalt események és az új tartalom már nem szerezhető be. Gyakran azonban jól emlékeznek a régi memória tartalmára. A betegek azonban nem emlékezhetnek az újonnan tapasztalt eseményekre.
A betegek öntudatlanul fantáziatartalommal töltik ki ezeket a memóriahelyeket. Ezt az orvosi terminológiában konfabulációnak nevezik, és ez a Korsakow-szindróma tipikus tünete. Memóriavesztés vagy memóriazavarok a ütés gyakoriak.
A típus és a kiterjedés attól függ, hogy az agy melyik területe érintett és mennyire károsodott. A betegeknél a ütés az agy bal agyféltekéjében gyakran vannak problémák a szemantikus memóriával. Az érintettek nem emlékeznek jól a tényekre.
A személyes élmények emléke nem zavart. Ez gyakrabban fordul elő stroke után az agy jobb agyféltekéjében; itt lokalizálódik az epizodikus memória. Ezek a zavarok gyakran csak átmeneti jellegűek, vagy legalábbis részben eltűnnek.
Ha azonban a stroke miatt az idegsejtek nagy területeken pusztultak el, az amnézia állandó. Az epilepsziás rohamokat nagyon gyakran amnézia kíséri. Az amnézia típusa és mértéke betegenként nagyon eltérő lehet.
A legtöbb esetben az amnézia után egy epilepsziás roham csak ideiglenes és gyorsan visszahúzódik. Az időbeli lebeny ritka formájában epilepszia, az amnézia az egyetlen tünet. Itt a visszatérő memóriazavarok minden egyéb kísérő tünet nélkül jelentkeznek.
Az epileptogén fókuszt a hippocampus. Itt az EEG rendellenességeket is feltárhat. A legfontosabb megkülönböztető diagnózis is átmeneti globális amnézia.
A műtéti beavatkozások után a memóriazavarokat gyakran észlelik a műtét után. Ezek rövid ideig tartanak, és általában közvetlenül a műtét előtt vagy után történésekre utalnak. Ez általában azokhoz a gyógyszerekhez is kapcsolódik, amelyek kiváltására a betegnek adják be érzéstelenítés.
Ezért a memóriahiány még kívánatos, elvégre sok beteg részlegesen traumatikusnak éli meg ezeket az eseményeket. Idegsebészeti műtétek után a koponya, az amnézia túlmutathat a közvetlen posztoperatív szakaszon is. Idősebb betegeknél is gyakran megfigyelhető, hogy a memóriazavarok hosszú ideig fennállnak a műtét után.
Nem világos, hogy ezt tekinthetjük-e az előhívásának az előhívására demencia. Az ébredés utáni amnézia gyakran álmossággal jár. Ebben az állapotban az érintett személy dezorientált az idő és a hely szempontjából az ébredés után.
Ehhez pszichomotoros lassulás is társul. Általában ez az állapot legfeljebb 15 percig tart. Ennek az idõnek az emléke töredékes. Erre jellemző alvászavar az, hogy mély alvásból következik be. Ébredéssel kiváltható, de spontán ébredés közben is előfordul.
