Csont meszesedés, csontvesztés, csont törékenység, csont meszesedés, kalcium, kalcium, csigolyatörés
Meghatározás
csontritkulás, más néven csontvesztés, a csontrendszer olyan betegsége, amelyben a csontanyagok és szerkezetek elvesznek vagy nagymértékben lecsökkennek. A csonttömeg ezen csökkenése miatt a csont szövetszerkezete romlik, és elveszíti stabilitását és rugalmasságát. Ennek eredményeként a csontok hajlamosabbá válni a törésekre; szélsőséges esetekben a törés akár esés nélkül is előfordulhat.
A megnövekedett kockázat miatt törés, a csont összeomolhat (szinterelődik). Ez különösen látható a csigolyatestek területén látható változások révén. Az egyik példa az úgynevezett „özvegyi púp”, amely különösen az idősebb nőknél tapasztalható, és bizonyos körülmények között a mobilitás súlyos korlátozásához vezethet.
GyógyszerekKalciumKalcium: Megfelelő mennyiségű kalcium kalcium elengedhetetlen az egészséges csontok. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy egy ember átlaggal rendelkezik diéta az ajánlott napi adag felét csak kalcium kalcium. Az alulkínálat általában megszüntethető a kalcium-gazdag táplálkozás.
A megnövekedett kalciumigény a terhesség, a szoptatási időszak, hanem közben is a menopauza. Mivel ez kiegészül az általában amúgy is határértékű kalciumellátással, ezt az erős igényt kalciumkészítményekkel kell fedezni. Az ajánlott kalcium adag legalább 1000 mg kalcium naponta.
D-vitamin: Alulkínálat vitaminok mindig hiánytünetekhez vezet. Mivel D-vitamin szabályozza a kalcium felszívódását az ételtől, és napsugárzás hatására képződik a szervezetben, a D-vitamin hiány általában téli hónapokban fordul elő, vagy ha a szabadban töltött idő túl alacsony. Ha valaki erősíti a kínálatot D-vitamin a D-vitamin készítményekkel a megadott módon meg kell fontolni, hogy ezeket csak kis napsütés mellett és kis adagban szabad ellátni.
Ennek értelme van például ágyas betegeknél. Az ajánlott adag ekkor napi 800 IE (nemzetközi egység) D-vitamin. A biszfoszfonátok: Az oszteoblasztok olyan sejtek, amelyek csontépítő vagy csontromboló funkciókat látnak el.
Az adminisztráció biszfoszfonátok gátolja a csontot lebontó oszteoblasztok aktivitását, de a csontot építő oszteoblasztok aktivitása aktív marad. Következésképpen a biszfoszfonátok a csonttömeg növekedését eredményezi. A teherhordó szerkezet (trabekuláris szerkezet) érintetlen marad, így az újonnan kialakult csonttömeg megfelel a természetes csontanyagnak.
Egy ilyen folyamat csak akkor lehet sikeres, ha a biszfonátokat, például a Fosamax-ot hosszabb ideig (? = 3 év) megszakítás nélkül adják be. Hogy a kezelést meddig kell folytatni, minden esetben az orvos dönti el. A biszfonátok csoportjából az egyik gyógyszer a Fosamax, az alendronát hatóanyaggal.
A Fosamaxot tabletta formájában hetente egyszer vagy 70 mg-ot vagy napi 10 mg-ot kell bevenni. Ösztrogén: Számos tanulmány kimutatta, hogy az ösztrogén beadása csökkentheti a csontvesztés kockázatát posztmenopauzás nőknél. A hatékonyság érdekében azonban az ilyen készítményeket legalább öt évig kell szedni. Ezen a ponton meg kell említeni, hogy hormonkészítmények növelheti a rák, Különösen emlőrák.
A menopauza tüneteit azonban csökkenti az ösztrogén beadása. A szelektív ösztrogén receptor modulátorok (SERM) ugyanúgy hatással vannak a csont szerkezetére, mint a ösztrogének. Úgy gondolják, hogy védő funkcióval is rendelkeznek a szív és a forgalom.
A negatív oldalon, ellentétben a hormonok, A SERM-ek valószínűleg nincsenek pozitív hatással a tipikus „menopauzális tünetekre”. A kalcitonin: A kalcitoninek ellensúlyozzák a csontreszorpciót, úgymond anti-resorptívak, és van egy további fájdalomenyhítő (= fájdalomcsillapító) hatás. Sajnos ezek sem mentesek a mellékhatásoktól.
Egyes esetekben a bőr kivörösödése és / vagy hányinger val vel hányás előfordulhat. Fluorid: Az úgynevezett biszfoszfonátokkal ellentétben a fluoridok serkentik azoknak az oszteoblasztoknak az aktivitását, amelyek felelősek a csontképződésért (= osteoanabolikus hatékonyság). Az adagolás itt nagyon fontos: a túl nagy adag csökkenti a csont minőségét és stabilitását. Fluoridok beadásával az újonnan képződött csontanyag már nem felel meg a természetes anyagnak.
Fontos megemlíteni, hogy a fluoridokat mindig kalciummal kombinálva kell adni, hogy az újonnan kialakult csont újra kellően mineralizálódhasson. Ennek a terápiának a mellékhatása a csont és ízületi fájdalom, amely a kezelés megszakításakor általában gyorsan eltűnik. A fluorterápiát nem szabad két-három évnél hosszabb ideig megszakítás nélkül végezni. Rezgésképzés: Időközben bebizonyosodott, hogy a rendszeres vibrációs edzés javulhat csontritkulás.
