Rövid áttekintés
- Veseelégtelenség – Meghatározás: Veseelégtelenségben (vesegyengeség, veseelégtelenség) a vesék csak korlátozottan vagy egyáltalán nem képesek kiválasztani a vizeletből származó anyagokat – azaz olyan anyagokat (például karbamidot), amelyeknek folyamatosan a vizelettel kell ürülniük, mert ellenkező esetben fennáll a egészségkárosodás.
- Betegségformák: akut veseelégtelenség (hirtelen fellépő, potenciálisan reverzibilis) és krónikus veseelégtelenség (fokozatos megjelenés, általában progresszív, nem reverzibilis, de szükség esetén lassítható).
- Okok: Hirtelen fellépő veseelégtelenség esetén, pl. balesetek, égési sérülések, gyulladások, fertőzések, szívelégtelenség, daganatok, vesekő, gyógyszerek szedése esetén. Krónikus vesegyengeség esetén pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, veseciszták, gyulladások, gyógyszerek.
- Kezelés: A veseelégtelenség okától és súlyosságától függően. A kiváltó ok és a fennálló kockázati tényezők (pl. magas vérnyomás) kezelése, a folyadék-, sav-bázis és elektrolit egyensúly szabályozása, a vesekárosító gyógyszerek kerülése, szükség esetén dialízis vagy vesetranszplantáció. Ezen kívül étrendi ajánlások.
Mi a veseelégtelenség?
Veseelégtelenségben (vesegyengeség, veseelégtelenség) a vesék már nem, vagy csak korlátozottan tudják ellátni fő funkciójukat. Ez a vér folyamatos szűréséből és tisztításából áll, vagyis a felesleges víz, ásványi anyagok és anyagcseretermékek kiszűréséből és vizelettel történő ürítéséből.
Mi történik veseelégtelenségben?
Amikor a vesék már nem tudják (kellően) szűrni a vért, a vizeletből származó anyagok felhalmozódnak a szervezetben. Ezek az anyagcsere végtermékei, amelyeknek a vizelettel együtt kell ürülniük, mint például a karbamid, a húgysav és a kreatinin.
Emellett a víz és az ásványi anyagok is felhalmozódnak a szervezetben veseelégtelenség esetén. Ez többek között szöveti duzzanatot (ödémát) és szívritmuszavarokat (a túl sok kálium miatt) okozhat. További következményként veseelégtelenségben metabolikus acidózis (metabolikusan „savas” vér) alakulhat ki.
Veseelégtelenség - akut vagy krónikus
Az orvosok akkor beszélnek akut veseelégtelenségről, amikor a vesefunkció akutan, azaz rövid időn belül romlik. Ez a funkcióvesztés potenciálisan visszafordítható. Erről bővebben az Akut veseelégtelenség című cikkben olvashat.
Krónikus veseelégtelenségben a vesefunkció fokozatosan és tartósan romlik. A vesekárosodás ezen formájáról további információt a Krónikus veseelégtelenség című cikkben talál.
A veseelégtelenség gyógyítható?
Ha a „veseelégtelenség” helyesen a krónikus veseelégtelenség végstádiumára utal, akkor a válasz nem (a beteg vesék tekintetében). A vesekárosodás itt olyan kiterjedt, hogy a betegek életben maradása dialízisre („vérmosás”) vagy új vesére (vesetranszplantációra) van utalva.
A krónikus veseelégtelenség korai szakaszában sem gyógyítható abban az értelemben, hogy a már elpusztult veseszövet visszanyeri funkcionális kapacitását. Korai és megfelelő kezeléssel azonban a betegség még csak nem is jut a végső stádiumba (vagy legalábbis csak nagyon lassan).
Az akut veseelégtelenség viszont gyógyulhat: Ha gyorsan kezelik, a veseműködés általában teljesen helyreáll. A betegek kis része azonban krónikus veseelégtelenségben szenved. Kezelés nélkül a veseelégtelenség általában végzetes.
Átfogó válasz erre a kérdésre nem lehetséges. Alapvetően:
Súlyos vesekárosodás esetén a dialízis életmentő lehet. A krónikus dializált betegek várható élettartama azonban jelentősen lecsökken (az azonos korú normál populációhoz képest).
A helyzet különösen kritikus, ha olyan kísérő betegségek is jelen vannak, mint a cukorbetegség vagy a szívelégtelenség. Más tényezők, például a beteg életkora is befolyásolják, hogy veseelégtelenség esetén milyen mértékben csökken a várható élettartam.
A prognózis jobbnak tűnik, ha a súlyos vesebetegségben szenvedő betegek donor vesét kapnak: veseátültetés után lényegesen magasabb a várható élettartamuk, mint a dializált betegeknél.
A krónikus veseelégtelenségben szenvedők várható élettartamáról itt olvashat bővebben.
Hogyan alakul ki a veseelégtelenség?
Az akut veseelégtelenség különösen az idős és gyenge embereknél gyakran abból adódik, hogy túl keveset isznak, így a szervezet kiszárad (kiszáradás). Bizonyos gyógyszerek, fertőzések, nem fertőző vesegyulladás, daganatok vagy szívelégtelenség is kiválthat hirtelen veseelégtelenséget.
Itt tudhat meg többet az akut veseelégtelenség okairól.
A krónikus veseelégtelenséget nagyon gyakran cukorbetegség okozza. A tartósan emelkedett vércukorszint károsítja a vesetesteket (glomerulusokat), azaz a vese szűrőegységeit. A vesekárosodás ezen formáját „diabetikus nefropátiának” nevezik.
A régóta fennálló magas vérnyomás gyakran krónikusan károsítja a vesét is. További lehetséges okok közé tartozik a vesegyulladás és a cisztás vesebetegség (általában számos, folyadékkal teli üreg (ciszta) veleszületett kialakulása a vesékben).
Veseelégtelenség: tünetek
Az akut veseelégtelenség gyakran csak nem specifikus tünetekkel jár, mint például a gyors fáradékonyság. A legszembetűnőbb tünet a vizelet mennyiségének csökkenése is lehet. Ez azonban nem mindig történik meg. Egyes érintett személyek túlzott mennyiségű vizeletet is ürítenek (poliuria).
A krónikus vesegyengeség kezdetben nem mutat tüneteket. Csak a vesekárosodás előrehaladtával jelennek meg fokozatosan a betegség jelei, például gyengeség, viszketés, piszkossárga bőrszín (café-au-lait bőrszín) és a kilélegzett levegő, bőr és verejték vizeletszerű szaga (urémiás fetor).
Ha a vesék túl kevés vizet választanak ki, az általában felhalmozódik a szövetekben. Ennek eredménye például a vízvisszatartás (ödéma) a lábakban. A „túlhidratáltság” azonban a tüdőt is érintheti (tüdőödéma).
A veseelégtelenség jeleiről bővebben a Veseelégtelenség – tünetek című cikkben olvashat.
Veseelégtelenség: diagnózis
A diagnózis az orvos és a beteg közötti részletes megbeszéléssel kezdődik, hogy összegyűjtsék a kórtörténetet. Az orvos többek között azt kérdezi, hogy milyen panaszai vannak a betegnek, és mióta állnak fenn. Érdeklődik az alapbetegségekről (például a magas vérnyomásról) és a beteg által szedett gyógyszerekről is.
Az anamnézis interjút fizikális vizsgálat, valamint vér- és vizeletvizsgálat követi. A veseelégtelenség szempontjából releváns vérértékek közé tartozik a kreatinin, a karbamid és a kreatinin-clearance. Ezek a veseértékek jelzik az orvosnak, hogy a veseműködés mennyire károsodott.
Tájékoztató a megnövekedett fehérjemennyiség kimutatása a vizeletben (proteinuria). Gyakran veseelégtelenséget jelez, de más okai is lehetnek.
Az akut veseelégtelenség vizsgálatáról és diagnosztizálásáról itt tájékozódhat. Ha többet szeretne tudni a krónikus veseelégtelenség értékeléséről, kérjük, olvassa el itt.
Veseelégtelenség: szakaszok
Az akut veseelégtelenség a betegség lefolyása során többek között négy szakaszra osztható: A károsodási fázissal (kezdeti fázis) kezdődik, amely óráktól napokig tart, és a felépülési fázissal ér véget. Ez utóbbi során többé-kevésbé helyreáll a veseműködés, ami akár két évig is eltarthat. Ezenkívül az akut veseelégtelenség három szakaszra oszlik, a veseértékek mértékétől és a vizelet mennyiségétől függően.
Az akut veseelégtelenség stádiumairól és progressziós fázisairól itt tudhat meg többet.
A krónikus veseelégtelenség különböző súlyossági fokairól a Veseelégtelenség – szakaszai című cikkben olvashat bővebben.
Veseelégtelenség: Kezelés
A veseelégtelenség kezelése az állapot okától és súlyosságától függ.
A veseelégtelenség bármely formája esetén az orvosok felügyelik és szabályozzák a sav-bázis és az elektrolit egyensúlyt (elektrolitok = vérsók). Erre a célra gyógyszert írhatnak fel. Néha szükség van úgynevezett diuretikumokra („víztablettákra”), hogy az érintettek továbbra is elegendő vizeletürítést végezhessenek, és eltávolítsák a „toxinokat”.
Fontos továbbá, hogy veseelégtelenség esetén kerüljük a vesekárosodást okozó gyógyszereket, vagy csak óvatosan, csökkentett adagban alkalmazzuk. Például a jól ismert fájdalomcsillapító és lázcsillapító ibuprofén nem szedhető súlyos veseelégtelenségben.
A legjobb, ha a gyógyszereket csak orvosával folytatott konzultációt követően szedi.
Az akut veseelégtelenség kezeléséről itt olvashat bővebben. A krónikus veseelégtelenség kezeléséről itt olvashat.
Veseelégtelenség: Táplálkozás
A veseelégtelenségben szenvedő betegek maguk is tehetnek valamit a veseterhelés enyhítése és általános állapotuk javítása érdekében. Például fontos, hogy figyelemmel kísérje saját fehérje- és kalóriabevitelét. A károsodott veseműködés fokozott fehérjelebomláshoz és zsíranyagcsere zavarokhoz vezethet.
A krónikus veseelégtelenségben szenvedőknek mértékkel kell fogyasztaniuk olyan élelmiszereket, amelyek sok foszfátot tartalmaznak, akár természetesen, akár adalékanyagként. Ide tartoznak a diófélék, belsőségek, teljes kiőrlésű kenyér, tej, ömlesztett sajt és bizonyos típusú kolbász.
Különleges ajánlások vonatkoznak a dializált veseelégtelenségben szenvedő betegekre is.
Erről a témáról bővebben a Táplálkozás veseelégtelenségben című cikkben olvashat.
