Krónikus arcüreggyulladás | A maxilláris sinus sinusitise

Krónikus arcüreggyulladás

A krónikus formája orrmelléküreg gyulladás olyan betegség, amely két-három hónapnál tovább tart. Gyulladásos folyamatok a mellkas felső végtagja, amelyek rövid időn belül többször is előfordulnak, szintén ennek a betegségnek a krónikus formájához tartoznak. A legtöbb esetben krónikus orrmelléküreg gyulladás közvetlenül akut betegségből ered.

Ez akkor fordulhat elő, ha az akut gyulladás nem gyógyul meg, vagy nem gyógyul eléggé. Ellenállás a antibiotikumok krónikus maxilláris kialakulásához is vezethet orrmelléküreg gyulladás. A maxilláris sinusok mellett különösen az ethmoid sejteket érintheti a krónikus sinusitis.

További lehetséges okai az allergia, a görbület orrsövény, orr polipok vagy a foggyökér gyulladása. A fertőző betegség krónikus lefolyásának tünetei közé tartozik a hosszú távú veszteség szag (anosmia), erős, vékony orrváladék (rhinorrhoea), váladék be a torok, erős nyomásérzetek a fej (különösen a orrmelléküregek és a pálya) és fejfájás. A sinusitis leggyakrabban leírt tünetei közé tartoznak a közepes vagy súlyos fejfájás és tompa lüktető nyomásérzet a fej terület (különösen az arcon és a szemüregek alatt).

Megfigyelhető, hogy az észlelt fájdalom jelentősen romlik, amikor megpróbálja meghajlítani a fej felé mellkas. Orrmelléküreg-gyulladás esetén a fájdalom általában a legtisztábban az arcok területén érezhető. Ezenkívül néhány beteg súlyos panaszokra panaszkodik fogfájás, ami annak a ténynek köszönhető, hogy sok emberben a molárisok gyökerei felső állkapocs nyúljon a mellkas felső végtagja. Általában a mellkas felső végtagja súlyos rhinitis kíséri, amelyben az orrlyukakból gennyes, sárgászöld váladék folyik.

Ez a normális orr elzáródását is eredményezi lélegző. Ha a gyulladásos folyamatok nagyon súlyosak, a szervezet reagál magas láz és a kimerültség általános érzése. Ezenkívül átmeneti látászavarok jelentkezhetnek a szemüreg területén lévő nyomás miatt.

A pofák súlyos duzzanata és / vagy a rágófogak gyulladásának kialakulása felső állkapocs a maxilláris sinus gyulladása során is lehetségesek. Sok ember, aki szenved a influenza-szerű fertőzés észleli az egyidejű előfordulását fogfájás. Ebben az összefüggésben észrevehető, hogy a megfázáshoz társuló fogfájás általában kizárólag a felső állkapocs.

A fogak alsó állkapocs az esetek többségében nem érinti. Az orrmelléküreg-gyulladás és a fogfájás egyidejű előfordulásának oka a felső állkapocsban a szoros anatómiai szomszédsági kapcsolat szájüreg és a maxilláris sinus. Ezenkívül mind a maxilláris sinust, mind a felső fogak gyökereit általában egy közös idegág biztosítja.

Gyulladásos folyamatok a orrmelléküregek (például a maxilláris sinusban) fájdalmas ingert fejt ki, amely ezen idegszálakon keresztül folytatódik a fogakig. A fogfájás második magyarázata a influenza-szerű fertőzések az a tény, hogy a váladékban gyakran felhalmozódnak a orrmelléküregek. Ennek eredményeként a sinus területén a nyomás jelentősen megnő, és az érintett személy fogfájástól szenved.

Általában nem szükséges a fogorvoshoz fordulni, ha fogfájás és felső légutak fertőzések egyszerre fordulnak elő. A legtöbb beteg számára az asztali sóval vagy mentával történő inhalációk hozzájárulnak a váladék áramlásának növeléséhez, és ezáltal hatékonyan enyhítik a fogfájást. Súlyos esetekben fájdalomcsillapítók mint például paracetamol® vagy Ibuprofen lehet venni.

Ha azonban a tünetek több napig nem csillapodnak, vagy a láz fordul elő, orvoshoz kell fordulni, hogy szükség esetén megkezdhessék az antibiotikum-terápiát. Ellenkező esetben, ha nem adnak megfelelő kezelést, fennáll annak a veszélye, hogy a fogfájással járó akut arcüreg-gyulladás krónikus formává fejlődik.

  • Köhögés
  • Szipog
  • Torokfájás és fejfájás

A sinusitis előfordulásának sokféle oka lehet.

Emiatt sok beteg szenved orrmelléküreg-gyulladásban anélkül, hogy egyidejűleg jelentené a kísérő tüneteket, például a megfázást vagy a könnyes szemeket. Ezekben az esetekben bakteriális kórokozók, amelyek például a csontos maxilláris sinusba jutottak a szájüreg, lehet az oka. A hideg nélküli orrmelléküreg-gyulladás kialakulásának különös kockázata az őrlőfogak eltávolítása a felső állcsontból.

Nagyszámú felnőttnél megfigyelhető, hogy a felső állkapocs hátsó fogai szorosan kapcsolódnak a maxilláris sinushoz. Néhány betegnél a fogak gyökerei közvetlenül a maxilláris sinusba is kiterjednek. Ha a maxilláris sinus egy szükséges miatt megnyílik foghúzás (fog eltávolítás), közvetlen kapcsolat a szájüreg létrehozva.

A bakteriális kórokozók, ha nem alkalmaznak megfelelő lezárási módszert, egyszerűen vándorolhatnak a sinusba, és rhinitis nélkül kiválthatják a maxilláris sinus gyulladását. Ez azonban a mindennapi klinikai gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő, mivel a maxilláris sinus megnyílása ma már jól kezelhető a gumik és az antibiotikum célzott bevitele. Az orrmelléküreg-gyulladás diagnosztizálásának legfontosabb lépése egy részletes orvos-beteg konzultáció (anamnézis), amelynek során az érintett személynek a lehető legátfogóbban le kell írnia az összes tünetet a fogorvos számára.

Ebben az összefüggésben a közelmúltban végzett fogászati ​​kezelések (pl. Foghúzások vagy gyökérkezelések) meghatározó szerepet játszanak. Ha az érintett beteg nem sokkal a tünetek megjelenése előtt ilyen fogászati ​​kezelésen esett át, a sinusitis jelenlétének valószínűsége különösen nagy. Az ezt követő fizikális vizsgálat, az állkapocs mindkét felét megérinti. Ily módon a diagnózis általában a. előfordulásával igazolható fájdalom ingerek az állkapocs érintett felén.

Mivel a gyulladásos folyamatok során a sinus területén specifikus gyulladásos mediátorok mutathatók ki, a vér teszt a sinusitis diagnosztizálására is használható. Például orrmelléküreg-gyulladás jelenlétében a fehérek száma vér sejtek és az úgynevezett C-reaktív fehérje (CRP) jelentősen megnő. Ha ezek után a lépések után sem lehet megbízható diagnózist felállítani, orrszarvvizsgálatot javasolunk.

Ebben a vizsgálati módszerben az orrjárat kiszélesedik orrszóró vagy hajlékony cső alkalmazásával. Ezután beépített fényforrással és kamerával (orr-endoszkóppal) rendelkező készülék behelyezhető a készülék belsejébe orr. Ezen eljárás során az orvos különösen értékeli a feltétel a bélelő nyálkahártyák közül orr.

Ezenkívül fel lehet mérni a meglévő orrváladékokat és ellenőrizni lehet, hogy vannak-e gennyes maradványok. Azonban sokkal könnyebb egy ultrahang or Röntgen vizsgálat. (A mindennapi klinikai gyakorlatban a diagnózis a ultrahang előnyösebb, mint egy Röntgen, mivel nem teszi ki a beteget sugárzásnak).

Ily módon meglehetősen egyszerű vizualizálni a váladék és a gyulladás felhalmozódását a maxilláris sinusban. A maxilláris sinusitis krónikus formái esetén a komputertomográfia (vagy röviden CT) is hasznos lehet a viszonylag magas sugárterhelés ellenére. A maxilláris sinus gyulladásai a falszerkezetek megvastagodásával és a folyadék felhalmozódásával meglehetősen könnyen kimutathatók.

Alapvetően a sinusitis kezelése nem különbözik az a megfázás. Az érintett betegeknek néhány napig ágyban kell maradniuk, és sok folyadékot kell fogyasztaniuk, különösen vizet és teát. Ezenkívül meleg fürdők és / vagy forró vizes palackok segítenek a betegség első napjaiban.

Ezenkívül a sós orrspray vagy az orrcsepp segíthet csökkenteni a duzzanatot. A sóoldatok előnye a kereskedelmi forgalomba hozott orrspray-kkel szemben az orrnyálkahártyákra gyakorolt ​​szelídebb hatás. Ennek ellenére a sóspray-ket nem szabad egy hétnél tovább használni.

Az érintett betegeknek kerülniük kell az orrmelléküreg területének lehűlését a betegség alatt, mert egyes tanulmányokban kiderült, hogy a hűtés meglehetősen akadályozó és kedvezőtlen hatást gyakorol a gyógyulási folyamatra. A hő viszont segít pozitívan befolyásolni a betegség lefolyását és felgyorsítja a gyulladásos folyamatok gyógyulását. Továbbá, fájdalomcsillapítók kell venni a fájdalom enyhítésére.

A legtöbb esetben a kezelőorvos antibiotikumot ír fel egy baktérium által kiváltott arcüreggyulladásra. Ezt az antibiotikumot a tünetek és panaszok megszűnése után is teljesen be kell venni, az orvos utasítása szerint. Sebészeti kezelésre lehet szükség olyan gyulladások esetén, amelyeket anatómiai okok (a görbület görbülete) elősegítenek orrsövény), Vagy polipok. Egyenesítése a orrsövény vagy eltávolítása polipok elegendő lehet a megismétlődés kockázatának minimalizálásához. A váladék lehető legjobb elvezetése ugyanis minimalizálja a paranasalis sinuson belüli gyulladásos folyamatok kialakulásának valószínűségét.