A híd (a pons) a ventrálisan kiálló szakasz agytörzs. A középagy és a medulla között fekszik.
Mi a híd?
A híd (a latin „pons” -ból) egy szakasz az emberben agy. Együtt kisagy, a pons része a hátsó agy (metencephalon). Még a felületes vizsgálat is agy feltárja a hidat, mint meglehetősen különálló emelt keresztirányú dudort. A középagy (mesencephalon) és a medulla (myelencephalon) között helyezkedik el, és mindkettővel együtt a központi idegrendszer ez alkotja a agytörzs az agy.
Anatómia és felépítés
A híd elülső részre - az alapra (lat .: Pars basilaris pontis) - és egy hátsó részre - a híd sapkájára (lat .: Pars dorsalis pontis) van osztva. Az alján két hosszanti domborulat van. Mindkét oldalon áthalad az úgynevezett piramis traktus (a mozgásszabályozási rendszer fő része, tractus pyramidalis). A középső barázdában (lat. Sulcus basilaris) az artéria basilaris fut, ami fontos beáramlás a vér az agyhoz. Az agy keresztmetszetében mindkét fél jól látható összekötő vonala (raphe) található, amelyet idegrostok sokasága keresztez. A trapéz alakú test (lat .: Corpus trapezoideum) a pontinális alap keresztirányú rostjai mögött helyezkedik el. A hallási útvonal állomását képezi (a hallórendszer központi idegi része). Hátul, koponya idegek VII (arcideg) és VIII (lat .: vestibulocochleáris ideg, vestibularis ideg) lépjen be az agy felszínébe a híd farokélénél a kisagy. A VI koponyaideg (lat .: abducens ideg, felelős másokkal) idegek a szemgolyó mozgásához) kilép a hídról a sulcus bulbopontinus-ban a lefelé tartó híd alján. A trigeminus ideg (nagyon erőteljes V koponyaideg, „hármas ideg”, tapintási érzéseket közvetít az arcban és az illatérzékelésben) oldalirányban lép ki vagy lép be a hídnál. A rhomboid fossa (lat .: Fossa rhomboidea) padlójának egy része képezi a híd sapka és így a 4. kamra (agyi folyadékkal töltött üreg) hátsó záródását. A középső kisagy kocsányán (lat .: pedunculus cerebelli medius) keresztül a kapcsolat a kisagy mindkét oldalon létrejön.
Funkció és feladatok
A pons képezi az átjárót minden olyan traktushoz, amely összeköti a középső területeit idegrendszer előtte és mögött helyezkedik el, mind az agyterületek között, mind pedig a gerincvelő. A pons fehérállománya ezen hosszanti szálak (latinul: fibrae pontis longitudinales) mellett a keresztirányú rostok (latinul: fibrae pontis transversae) erős traktusait tartalmazza. Ezek összekötik a hidat a kisagyval. A metencephalon két részét összekötő traktusok úgynevezett hídmagokból (lat .: nuclei pontis) származnak, amelyeket kapcsolási állomásnak tekintenek. Ezeken keresztül elsősorban az agykérgi területek nagyagy kéreg kapcsolódik a kisagyhoz (általában keresztbe). A híd magjai (az agykéreg és a kontralaterális agykéreg vetületeinek közvetítői) erősen kibontakoznak. Beágyazva a pontine képződésébe reticularis (kiterjedt, diffúz neuronhálózat a agytörzs), több motor eredetű magja idegek az agy (pl. nucleus motorius nervi trigemini, nucleus nervi abducentis és nucleus motorius nervi facialis), többek között a híd sapkában fekszik. A pons az ország szabályozási központjának számít keringés és a légzés. Ez biztosítja a hallás funkcióját is íz.
Betegségek
A híd tipikus betegségei közé tartozik a központi pontine mielinolízis (ZPM), a Millard-Gubler-szindróma (úgynevezett híd-szindróma) és a daganatok. A központi pontine mielinolízis neurológiai betegség. Ez magában foglalja a hüvelyekben lévő idegrostok burkolatának károsodását. Ezt a betegséget akkor okozzák, ha rendellenesen alacsony nátrium szintje (hiponatrémia) a szervezetben túl gyorsan korrigálódik. Az extrapontin mielinolízis a ZPM egy olyan formája, amelyben a demyelinizáció a kisagyban, a kamrák közelében, a Alapi idegsejtek, a rudakban és a belső kapszulában. A ZPM mindkét formája ozmotikus demielinizáló betegségnek számít, amely egyidejűleg is előfordulhat. Alacsony sótartalmú étrend magas szintű alkoholfogyasztással kombinálva (egeg, in alultápláltság és a étvágytalanság), olyan gyógyszerek mellékhatásai, mint pl diuretikumok or karbamazepin), hormonális rendellenességek (pl. Schwartz-Bartter-szindróma, központi sópazarló szindróma), ún.víz mérgezés ”(pl. hibás infúziós terápia or fulladás - balesetek), és alkoholizmus kiválthatja a hyponatremiát és ezáltal a ZPM-et. A Millard-Gubler-szindróma egy úgynevezett híd-szindróma, amelyben keringési zavarok lépnek fel a híd lábának (pars basilaris pontis) területén (pl. ütés). Továbbá előfordulhatnak úgynevezett laterális és paramedián híd szindrómák. Vannak híd lombkorona szindrómák is. Oldalsó híd szindrómák általában abból erednek okklúzió az arteriae circumferentes breves és az egyik oldalon károsítja az oldalsó pedunculus cerebellaris medius (híd karját). Az oldalsó híd szindrómák tünetei közé tartozik a mozgás és az érzékelés zavara. A paramedián híd szindrómák - más néven híd láb szindrómák - a következőkből származnak okklúzió a bazilar ágai közül ütőér és olyan tünetekkel járhat, mint a spasztikus hemiplegia. Hídsapkás szindrómákban halláskárosodás, tekintetbénulás, érzékszervi bénulás vagy kisagyi ataxia (a mozgásminták megzavarása) jelentkeznek a koponyaideghiány miatt. A pons területén lévő daganat lehet vezet az agytörzs károsodásához. Az ilyen daganat jelei lehetnek a szem hunyorítása, a arcideg (az arc egyik felének lelógó), tekintetirányzavarok, szabálytalanok lélegző, az önkéntes motoros tevékenység elvesztése (a szem és a szem kivételével) szemhéj mozdulatok), vagy mindkét kar és mindkét láb bénulása (teljes kétoldali bénulás). A hallásérzet is károsodhat; továbbá előfordulhatnak tudatzavarok.
