egyeztetés a különböző kontroll, érzékelés és motoros elemek kölcsönhatásaként értendő. Fontos a rendezett emberi mozgási folyamat szempontjából.
Mi a koordináció?
egyeztetés a különböző kontroll, érzékelés és motoros elemek kölcsönhatásaként értendő. Fontos a rendezett emberi mozgássorozat szempontjából. A mozgás- és mozgástudományok osztályozzák a mozgást összehangolás mint az emberi mozgás céltudatos és rendezett áramlását szolgáló motoros, kontroll és észlelési elemek kölcsönhatásának folyamata és eredménye. Így a koordináció a különböző részterületek közötti kölcsönhatás. A sportban a mozgáskoordinációt tekintik a idegrendszer és izomzat. Az érzelmi és kognitív folyamatokkal együtt a mozgáskoordináció az emberi mozgásképesség egyik fontos tényezője.
Funkció és feladat
Az emberi mozgás koordinációját kibernetikus kontroll hurok szintekkel magyarázzák. Ebben az összefüggésben az embert olyan rendszernek tekintik, amelyen keresztül érzékeli és feldolgozza a környezet külső ingereit. Ilyen módon az adott mozgalom átalakításáról van szó. Ily módon az emberi lény képes mozgását a kívánt irányba irányítani izmainak beidegzése és visszacsatolása révén. Az első szabályozási hurok szintjét a durva koordináció fázisának nevezzük. Itt a mozgáskoordináció tudatos kontrollként megy végbe. Alárendelt szakaszok, mint például a Alapi idegsejtek or kisagy nem vesznek részt. Mivel a mozgások végrehajtása az első vezérlő hurok szintjén bruttó motorikus, ebben a szakaszban alig lehet korrekciókat végrehajtani. Csak az akusztikus és vizuális ingerek adnak visszajelzést az emberek számára, ami elsősorban a sportolókra igaz. Például a tenisz A játékos tudja, hogyan kell végrehajtani egy adogatást, de nem érzékeli az esetleges helytelen testtartásokat, mert nem kap belső visszajelzést. A második vezérlőhurok szintje subkortikális központokon keresztüli vezérlést foglal magában. Bizonyos mozgások egyre gyakoribb végrehajtásával egyre biztonságosabbá válnak. Ebben a folyamatban mozgalmi programok alakulnak ki a kisagy. Mivel a visszacsatolás a kinesztetikus analizátoron keresztül történik, a mozgások vezérlésére sor kerülhet. A kontroll ezen tudattalan formáért a supraspinalis és a subcorticalis központok felelősek. Ezenkívül a mozgás ezen végrehajtása során az emberi tudat más, a figyelem szempontjából fontos pontokra irányulhat. A kontroll harmadik szintje a gerincvelői és a szupraspinális központokon keresztül történő irányítás. A finom koordináció szakaszának is tekintik. A gerinc és a szubaspinális központokon keresztül, amelyek a agytörzs és a motoros kéreg, egy mozgás biztonságosan végrehajtható akkor is, ha zavarok lépnek fel. A sportban azonban az ember csak évekig tartó edzés után éri el ezt a stádiumot. Magasabb központok az emberen belül agy impulzusokat juttat a középső mélyebb régióihoz idegrendszer (CNS). Ezen a ponton a mozgás efference másolatként kerül tárolásra. Ezután az impulzus átkerül a siker szervére, így a mozgás végrehajtásra kerül. A mozgás végén visszajelzést kapnak a mélyebb központi idegrendszeri központok felé. Ennek eredményeként összehasonlítjuk a mozgást az efference másolattal. Ily módon a személy CÉL-TÉNYLEGES érték-összehasonlítást kap a mozgás során. Az élet adott területétől függ, hogy a mozgáskoordinációnak mely feladatokat kell teljesítenie. Így különbséget tesznek mindennapi, sportos és foglalkozási motoros tevékenység között. Minél összetettebbek a követelmények, annál bonyolultabb az egyes elemek kölcsönhatása. A mindennapi mozgásokat, például a sétát, a lépcsőmászást vagy a tárgyak csomagolását, viszonylag egyszerűnek tekintik mozgásformák hogy gyorsan elsajátítható. Ezzel szemben először a munkakörre jellemző mozgásokat kell megtanulni. A mozgáskoordinációval szemben támasztott követelmények különösen magasak a sport területén. Például gyakran szükséges a sportos mozgásokat kombinálni a dinamikus követelményekkel.
Betegségek és panaszok
Az emberek mozgáskoordinációját befolyásolhatják a rendellenességek. Az orvosok ezeket ataxiának nevezik. Ezekben az esetekben a idegrendszer funkcióvesztés szenved. A kisagy különösen érintett. A periféria károsodása idegek vagy a gerincvelő az ataxiaért is felelős lehet. Az ataxia különböző formái léteznek, amelyek neve attól a testrésztől függ, ahol előfordulnak. Ide tartoznak a stance ataxia, a törzs ataxia, a point ataxia és a járás ataxia. Stance ataxia esetén az érintett személyek nem tudnak segítség nélkül állni vagy járni. A törzs ataxia esetén az egyenes ülés vagy álló helyzet már nem lehetséges támasz nélkül. A gait ataxia bizonytalan és széles lábú járással észrevehető. A mutató ataxia az, amikor a betegek már nem tudják összehangolni a mozgásukat. Ennek eredményeként finom motoros problémák lépnek fel abban az esetben, ha az érintett személy mutogat vagy ingatag mozdulatokat hajt végre. Ha az ataxia csak a test egyik oldalán jelentkezik, akkor ezt hemiataxiának nevezzük. Az ataxia következtében nem ritkán más tünetek is jelentkeznek. Ezek tartalmazzák beszédzavarok, lenyelés nehézségeket és koordinálatlan szemmozgások. A betegek gyakran szenvednek olyan kísérő tünetekben, mint pl fájdalom, izomgörcsök és inkontinencia. Az ataxiát olyan betegségek váltják ki, amelyeknél a központi idegrendszer egyes részeinek funkcióvesztése következik be. Elsősorban ez a kisagy károsodásával jár. Ennek feladata a egyensúly szerv, az érzékszervek vagy a gerincvelő. A kisagyban ez az információ motoros mozgásokká alakul át. A betegség gyakori okai a cerebelláris területen található daganatok, keringési rendellenességek, agyi vérzések vagy a ütés. Azonban, gyulladás az idegrendszer, mint a sclerosis multiplex, amely károsítja a kisagyat, ill gerincvelő, néha kiváltja az ataxiát is. További elképzelhető okok fertőző betegségek mint például kanyaró vagy bizonyos túlzott használata szerek mint például benzodiazepinek or epilepszia elleni gyógyszerek. Néha az ataxiák genetikai kiváltó okai is vannak.
