Tünetek | A fültőmirigy gyulladása

Tünetek

Az akut a fültőmirigy gyulladása általában a tipikus tünetek hirtelen megjelenésével jelentkezik. Az érintett betegek közül sok esetben a tünetek csak az arc egyik oldalán jelentkeznek. Különböző kiváltók azonban provokálnak a fültőmirigy gyulladása mindkét oldalon és így a klasszikus tünetek megjelenése mindkét oldalon.

Ha a nyálkövek felelősek az akut kialakulásáért a fültőmirigy gyulladása, a tünetek még a tényleges gyulladásos reakció megkezdése előtt is jelentkezhetnek. Ez a jelenség azonban erősen függ a nyálkövek méretétől. Az októl függetlenül az érintett betegek körülbelül ugyanazokat a tünetegyütteseket írják le.

Különösen étkezés közben, kifejezett az arc duzzanata vagy az arcrégióban figyelhető meg. Ezenkívül az érintett betegek többsége világos keményedést és fájdalmas nyomást észlel az arc gyulladt felén. A „megnövekedett tünetek” és az ételbevitel közötti összefüggés egészen egyszerűen megmagyarázható.

Gyulladásos folyamatok a fültőmirigy a szövet duzzanata gátolja az áramlást nyál. Evés közben azonban a fültőmirigy nagyobb mennyiségben kezd termelni nyál. Ez végső soron a mirigyben magas nyomás kialakulásához vezet.

Az érintett beteg súlyosnak érzi magát fájdalom, a duzzanat fokozódik és a fültőmirigy érezhetően megkeményedik. A helyi panaszok mellett a fültőmirigy akut gyulladása a legtöbb esetben általános tünetek kialakulásához is vezet. A legtöbb beteg kialakul láz a gyulladásos folyamatok miatt.

Ritka esetekben még kifejezett is hidegrázás. Továbbá a fültőmirigy területén a bőr általában megpirul és túlmelegszik. Nagyon markáns esetekben gennyes folyadékot eresztenek a száj a betegség folyamán.

Ezekben az esetekben a betegek kellemetlen érzést észlelnek íz. A néha súlyos duzzanat szintén blokkolhatja a temporomandibularis ízület és megnehezíti a rágási folyamatot. A legtöbb esetben az érintett betegek alig tudják kinyitni a szájukat.

A fültőmirigy akut gyulladásának tipikus tünetei a pácienstől és a betegség súlyosságától függően nagymértékben változhatnak. Bizonyos esetekben a fültőmirigy akut gyulladása még tünetek nélkül is fennáll. Csak étkezés közben okoz nyálfolyás elzáródása enyhe duzzanatot az arca területén. és a fültőmirigy mögötti duzzanat gyakran a parotitisszel együtt jelentkezik.

A legtöbb esetben még ezek okozzák a nagy nyálmirigy gyulladását is. A rossz száj- és foghigiéné ismert csontszú és a az íny gyulladása. Ha a molárisokon lévő nyálkahártya is érintett, ez elősegítheti a felmenő fertőzést.

A fültőmirigy ürítőcsatornája a másodikkal szemben helyezkedik el mól- arcának irányába, és egy lehetséges bejárati portot jelent a baktériumok tól szájüreg. Ha a baktériumok a szájflóra emelkedése a kiválasztó csatornában megfertőzhetik a fültőmirigyet. Időbeli szempontból fogfájás vagy a szájüregi gyulladás nyálkahártya általában a reaktív parotid mirigy gyulladása előtt fordul elő először.

Nem fontos, hogy a fogfájás , de csak az érintett fog közel van a fültőmirigyhez. Ha súlyos fogfájás csökkentett táplálékbevitelhez vezet, nyál a termelés emellett csökken, így a baktériumok a nyál leeresztésekor nem öblítik ki újra, ezáltal felgyorsítva a betegség folyamatát. Mind a fertőző, mind a nem fertőző okok döntő szerepet játszanak a fültőmirigy akut gyulladásának kialakulásában.

A fültőmirigy akut gyulladásának leggyakoribb oka a nyálkövek (szialolit) képződése. Letéve egy kicsi nyálkő, a fültőmirigy ürítőcsatornája blokkolható, ami nyál torlódást eredményez. A szájüreg a baktériumok kórokozói természetes módon gazdagon lakják.

Ezek a kiválasztó csatornán keresztül emelkednek a fültőmirigybe. Nyálkövek jelenléte nélkül azonban a baktériumok kórokozóit ki lehet öblíteni a nyálfolyással. Ha azonban a kiválasztó csatorna kifejezetten eltömődött, a baktériumok kórokozói szaporodnak és gyulladásos kaszkádot indítanak el.

Ez gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet a fültőmirigy területén. A fültőmirigy akut gyulladását azonban általában nem egyetlen tényező váltja ki. Inkább azt feltételezik, hogy a fültőmirigy akut gyulladása egy úgynevezett „multifaktoriális betegség”, amelyben a különféle kockázati tényezők kölcsönhatása döntő szerepet játszik a betegség kialakulásában.

A nyál természetes összetételének változása szintén az akut parotid mirigy gyulladásának egyik lehetséges oka. Mindenekelőtt a kalcium (hiperkalcémia) vagy az alacsony folyadéktartalomnak döntő szerepet kell játszania ebben az összefüggésben. Ezenkívül rosszul kontrollált betegek cukorbetegség mellitusz, köszvény és / vagy a mirigycsatorna károsodásával járó betegségeknél sokkal nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.

Különösen a szenvedő betegeknél cisztás fibrózis, a fültőmirigy visszatérő gyulladása figyelhető meg. A fültőmirigy akut gyulladásának megnövekedett kockázatának azonban más okai is lehetnek. Különösen az anatómiai összehúzódások, a hegszövet vagy a daganatok akadályozhatják a nyál kiáramlását, és ezáltal elősegíthetik a gyulladásos folyamatokat.

Ráadásul gyenge vagy nem megfelelő szájhigiénia hozzájárulhat az akut parotid mirigy-gyulladás fokozott kockázatához. Ezen ismert kockázati tényezők mellett a közelmúltban feltételezték, hogy összefüggés van a fültőmirigy-gyulladás fokozott előfordulása és az elektrolit és a víz zavarai között. egyensúly. Továbbá a mindennapi klinikai gyakorlatban megfigyelhető, hogy a szájüreg területén gyulladásos folyamatok alakulnak ki nyálkahártya (szájgyulladás) gyakran folytatódik a fültőmirigyekben.

Áttekintés: Parotid mirigy bakteriális fertőzései

• A fültőmirigy bakteriális fertőzései
• A fültőmirigy rákja
• A nyálmirigy csatornáinak kiáramlási akadályai
• Az elektrolit és / vagy a víz egyensúlyának zavarai
• Nyálkövek
• A vizelethajtók
• Antidepresszánsok
• Az antihisztaminok
• Béta-blokkoló
• Vírusos betegségek (zB mumpsz, citomegália, Coxsackie A vírus)
• Autoimmun betegségek (kollagenózis, Sjögren-szindróma)
• Terápia utáni (pl. Sugárkezelés után)

Az, hogy a fültőmirigy gyulladása fertőző-e, a gyulladás okától függ. Az egyoldalú fültőmirigy-gyulladás általában nem fertőző, ha megfelelő higiéniai intézkedéseket, például rendszeres kézmosást tartanak be.

A bakteriális kórokozók csak egy csepp vagy kenet fertőzés útján terjedhetnek, amely a szájüreg. Tehát, ha az érintett személy köhögés után, vagy a szájüreggel való érintkezés után mossa meg a kezét nyálkahártya, a kórokozók átadása nem valószínű. Ha mégis megtörténik az átvitel, akkor olyan baktériumok terjednek, amelyek mindenkinek megvannak száj.

Az egyoldalú parotitist okozó kórokozók általában streptococcus, amelyek az egészséges emberek természetes szájflóra részét képezik. Ha a fültőmirigyek mindkét oldalon gyulladnak, a vírusos betegség mumpsz nyilvánvaló oka. Ebben a fültőmirigyek gyulladásában, amely gyakran előfordul gyermekkor, a vírusos kórokozók a duzzanat bekövetkezésétől számított körülbelül egy nappal, majd körülbelül három nappal később továbbíthatók a kontakt személyekhez mumpsz fertőző ebben az időszakban.

A fültőmirigy-gyulladás fertőzőképességének durva útmutatásaként ezért fel lehet használni a betegség tüneteit. Ha az érintettnek van fájdalom és egyoldalú duzzanat, a másokkal való érintkezés meglehetősen ártalmatlan. Ha az érintett is szenved láz és mindkét parotid mirigy duzzanata alakul ki, otthon kell maradnia, és kerülnie kell a felesleges érintkezést.