Okok
A peroneális parézisnek számos oka van. Gyakori oka az úgynevezett iatrogén károsodás peroneális ideg. Ez azt jelenti, hogy az ideg orvosi beavatkozás következtében károsodott (például egy műtét során), és ezért a paresis oka közvetett módon az orvosnak tulajdonítható.
A peroneális paresis másik oka lehet baleset (trauma), például olyan közlekedési baleset, amelyben a beteg megsérti a térdét vagy comb. Ebben az esetben a zsír- és izomszövet károsodása (lágyrész károsodása) a idegek, ami viszont károsíthatja őket. A vérzés emellett megnövekedett nyomást eredményezhet az idegre, ami (ideiglenes) peronealis parézist eredményezhet.
Továbbá a törés a fibulában vagy ennek a csontnak a diszlokációja (luxáció) lehet a peroneus paresis oka, bár ennek nem mindig kell bekövetkeznie. A peroneális parézis másik lehetséges oka a vakolat túl szoros gipsz. Ez kívülről megnyomhatja az ideget és károsodhat. Csak ritka esetekben felelős a daganat az ideg szűkületéért, amelyet aztán a peroneális parézis okának tekintenek.
A peroneus paresis másik oka lehet az ágyéki gerinc sérvkorongja, amely mellett nemcsak a peroneális ideg hanem más idegek általában érintettek. Ezért a tünetek sokkal általánosabbak, és a kudarc tünetei nagyobb területekre vonatkoznak. Ritka esetekben a csípőműtét után peroneus paresis léphet fel.
Ez különösen akkor áll fenn, ha a csípőműtét során előre nem látható szövődmények voltak, amelyek a peronealis irritációjához vagy sérüléséhez vezettek sciaticus ideg. A csípőműtét utáni peroneális parézis valószínűsége nagyon alacsony, de az ideg speciális elhelyezkedése miatt az orvos akaratlanul is károsíthatja az ideget. A csípőműtétet követő peroneális bénulás gyakran csak átmeneti, fizioterápiával és célzott edzéssel korrigálható.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a csípőműtét utáni peroneális bénulás tartós, és ezáltal állandó gyengeséget okoz a láb dorsiflexiójában. Általában a csípőműtét utáni peroneális parézis kockázata nagyon alacsony, azonban a kezelőorvosnak tájékoztatnia kell a beteget a kockázatról, mivel minden műtét előre nem látható szövődményekhez vezethet, amelyekről a betegnek tudnia kell. A peroneus paresis mindig bekövetkezhet, ha az alsó ideg láb megsérült.
A legtöbb esetben a károsodás egyoldalú, de a peroneális parézis a jobb vagy a bal oldalon fordulhat elő. Ebben az esetben a peroneális parézis különösen súlyos, mert a beteg már nem tudja mindkét lábát megfelelően felhúzni, ezért lép fel az úgynevezett gólya járása. A jobb és a bal oldali peroneális parézis sürgősen intenzív fizioterápiát igényel.
