Kolonoszkópia: Hogyan működik?

kolonoszkópia a vastagbél vizsgálata (vastagbél) egy speciális endoszkóp (kolonoszkóp) segítségével. Ez egy vékony, rugalmas, cső alakú műszer, beépített fényforrással. A sigmoidoszkópiával szemben a sigmoid vizsgálata vastagbél (vastagbél sigmoideum; a vastagbél utolsó szakasza / a leszálló vastagbél („leszálló vastagbél”) és a végbél), kolonoszkópia megvizsgálja a teljes vastagbelet (vastagbél) a vakbélig (függelék, amely a vastagbél legközelebbi szakasza), vagy a vastagbél szűrővizsgálatát alkalmazzák a bél kóros (kóros) változásainak korai felismerésére. nyálkahártya (például polipok, adenomák): törvényben előírt betegek Egészség a biztosítás két kolonoszkópiára jogosult; férfiak 50 éves kortól és nők 55 éves kortól. A minimális időköznek 10 évnek kell lennie. Megjegyzés: 50 éves férfi, magas genetikai kockázattal, egészségtelen életmóddal és szűrés nélkül kolonoszkópia becsült abszolút kockázata a vastagbél kialakulásának 13.4% -a rák a következő 30 évben. Az ilyen konstellációban szenvedő nőknél a kockázat 10.6%.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • Vér a székletben (hematochezia vagy melena (kátrányos széklet)).
  • Pozitív immunológiai székletvizsgálat: Ezt a tesztet használják az okkult kimutatására vér (kis mennyiségű nem látható vér) a székletben.
  • A bélszokások változása, például tartós hasmenés (hasmenés) vagy székrekedés (székrekedés).
  • Állandó fájdalom a hasi területen
  • Krónikus bélbetegségek, mint pl.
    • Crohn-betegség
    • Ulceratív colitis (CU):
      • Ellenőrizze a kolonoszkópiát a ragaszkodás mintájának rögzítésére legkésőbb 8 évvel a tünetek megjelenése után.
      • A megfigyelési kolonoszkópiákat 1-2 évvel a kezdeti megnyilvánulás után kell elvégezni az extenzív CU-nál 8 évnél kezdődően, és a bal oldali vagy disztális CU-nál 15 évnél kezdődően.
  • Feltételezett kolorektális polipok / adenómák - az összes colorectalis polip 70-80% -a adenoma, amelyek rosszindulatú erőt hordozó neoplazmák (új formációk), vagyis rosszindulatúan degenerálódhatnak
  • Felmerültség vastagbél rák (vastagbélrák).
  • Tünetmentes betegeknél végbélrák szűrés a megelőző vizsgálatok részeként a férfiak 50 éves, a nőknél 55 éves kortól.
  • A vastagbélrák genetikai (családi) hajlamában szenvedő betegek:
    • HNPCC (örökletes, nem polipózisos kolorektális rák; örökletes vastagbélrák polipózis nélkül, más névenLynch szindróma“) - kezdeményezése végbélrák szűrés beleértve a kolonoszkópiát 25 éves kortól.
    • FAP (családi adenomatózus polipózis; kötelező a rák előtti betegség / későbbi rák jelentős valószínűséggel; a degeneráció az élet tizenötödik évétől kezdődik!) - végbélrák szűrés beleértve a kolonoszkópiát már 10 éves kortól.
    • A vastagbélrákban szenvedő betegek első fokú hozzátartozóit először teljesen kolonoszkópikusan kell megvizsgálni 10 éves korban, mielőtt az indexes beteg a karcinóma megjelenése előtt állna, legkésőbb 40-45 éves korban. A kolonoszkópiát meg kell ismételni. legalább 10 évenként * ha a vastagbél mentes polipok a kezdeti kolonoszkópiában.
    • Azon index-betegek első fokú rokonait, akiknél az adenómákat 50 éves koruk előtt fedezték fel, 10 évvel az életkor előtt kolonoszkópálni kell az adenoma kimutatásának idején. A kolonoszkópiát legalább 10 évente meg kell ismételni, ha a vastagbél mentes polipok a kezdeti kolonoszkópiában.

* Az amerikai irányelv 5 éves intervallumot javasol,

A vizsgálat előtt

Fontos, hogy a beteget jól felkészítsük: A kolonoszkópia előtt három nappal a betegeknek kerülniük kell a magvakkal, szemekkel és gyümölcshéjakkal (gabonafélékkel, teljes kiőrlésű gabonákkal) készült ételeket. kenyér; mák, diófélék, kivi, paradicsom, szőlő). Ennek oka, hogy a béltisztítás ellenére a magok és a héjak megtapadhatnak a bél falán, és károsíthatják a kilátást, vagy elzárhatják a műszereket. endoszkópia.A vizsgálat előtti napot ki kell üríteni - minél tisztább a bél, annál többet fog látni a gasztroenterológus. A Német Emésztési és Metabolikus Betegségek Társasága (DGVS) 2007-ben állásfoglalást tett közzé a béltisztításról a kolonoszkópia előtt. Ez általában a hasító adagot részesíti előnyben (= béltisztítás két napra elosztva; az első liter előző este, a második liter a másnap reggel / kb. 4 órával a vizsgálat előtt) az egyrészes rendszerrel szemben, és rámutat a PEG oldat (polietilénglikol (PEG) és nátrium foszfát (NaP) megoldások; PEG megoldás plusz C-vitamin, ivási mennyiség 2 liter). Ezután csak ivás megengedett. A metaanalízis megerősíti, hogy ez a megközelítés hozzájárul a jobb tisztítási eredményekhez és a betegek nagyobb elégedettségéhez. Ezenkívül egy másik tanulmány bebizonyítja, hogy a dózis felosztása kevesebb megterhelést jelent a mikrobiomra (az emberi szervezetben kolonizáló összes mikroorganizmus összessége). bél). Hasonlóképpen, a kolonoszkópiás oldat két dózisra történő felosztása jelentősen növeli az adenoma kimutatási arányát (a talált adenomák aránya). A thrombocytaaggregáció-gátlók (antitrombociták) vagy az orális antikoagulánsok (antikoagulánsok) kezelését nem szükséges abbahagyni a diagnosztikai kolonoszkópia során. Ha azonban polipectomia (polipok eltávolítása) szükséges, akkor egy második eljárásra van szükség hétnapos szünet után. terápia.

Az eljárás

A kolonoszkópia egyszerre diagnosztikai és kezelési eljárás. Speciális fény-, optikai és működő csatornákkal ellátott endoszkópokat használnak a teljes vastagbél (vastagbél) megtekintésére és kiértékelésére. Ezeknek a hajlékony csöveknek a csúcsa minden irányban szögben dönthető, így a vastagbél (vastagbél) szinte minden területe a vakbélig (függelék, amely a vastagbél legközelebbi szakasza) látható. Ennek a vizsgálatnak az az előnye is, hogy kis szövetmintákat lehet venni a bél gyanús területeiről nyálkahártya, amelyek ezután rendelkezésre állnak a finom szövetek vizsgálatára (szövettan). A mai technikai standardok tartalmazzák a nagy felbontású felbontást, valamint a valós és virtuális kromoendoszkópiát. A kromoendoszkópiában festékek mint például az indigókarmin vagy metilénkék az endoszkópon keresztül közvetlenül a gyanús (gyanús) szövet területére permetezzük. Ez lehetővé teszi a nyálkahártya nagyobb kontrasztban láthatóvá kell tenni; a lapos és süllyedt változásokat is könnyebb azonosítani. A vizsgálatot járóbeteg-alapon és analózissal végezzük (fájdalommentes szürkületben aludni) kényelmes fekvő helyzetben. A kolonoszkópia általában nem hosszabb, mint 20-30 perc.

Lehetséges szövődmények

  • Súlyosabb vérzés (pl. Polipeltávolítás vagy szövetmintavétel után) (0.2–0.3%)
  • Sérülés vagy perforáció (szúrás), a szomszédos szervek sérülésével (pl. lép) (0.01–0.1%)
  • A záróizom (záróizom) sérülése az endoszkóppal (nagyon ritka).
  • A bélfal sérülései hogy vezet nak nek hashártyagyulladás (a gyulladás hashártya) csak néhány nap múlva.
  • A bélben lehetséges a gázok felhalmozódása, amely képes vezet kolikásnak fájdalom.
  • Túlérzékenység vagy allergia (pl. Érzéstelenítők / érzéstelenítők, festékek, gyógyszerek stb.) átmenetileg a következő tüneteket okozhatják: duzzanat, kiütés, viszketés, tüsszögés, könnyező szemek, szédülés vagy hányás.
  • Fertőzések, amelyek után súlyos életveszélyes szövődmények szív, keringés, légzés stb. előfordulása nagyon ritka (1.6 vizsgálatonként 1,000 beteg súlyos fertőzésben szenved). Hasonlóképpen, maradandó károsodás (pl. Bénulás) és életveszélyes szövődmények (pl. Szepszis /vér mérgezés) fertőzések után nagyon ritkák.

Egy kérdőíves felmérés során feljegyezték a kolonoszkópia alatti és azt követő 4 héten belüli szövődményeket. 5,252 résztvevőt vontak be a kérdőívbe, akik kitöltötték a kérdőívet. A kolonoszkópia során 10 orvos által megerősített vérzés és 2 perforáció, a kolonoszkópia utáni 6 hétben 2 vérzés és 4 perforáció történt (= 20/5 252 komplikációs ráta = 0.38%). Megjegyzés: A 75 évesnél idősebb betegeknél a kolonoszkópiát követően jelentősen megnő a szövődmények kockázata. Az idős betegeknél a kolonoszkópia utáni első 2.3 napban több mint 30-szor volt szükség kórházi kezelésre, mint a fiatalabb betegeknél, 38,069 3 betegnél végzett vizsgálatban; minden társbetegséget (egyidejű betegség) és a kapcsolódó tényezőket figyelembe vették: A kolonoszkópia utáni vérzés aránya háromszorosára nőtt, a bélperforációja megduplázódott, a fertőzésé pedig megnégyszereződött; a dohányosok háromszorosára nőtt a szövődmények kockázata. A 30 napos halálozási arány (halálozási arány) a fiatalabb betegeknél 0.1%, az idősebb betegeknél pedig 0.2% volt. További megjegyzések

  • A T1 stádiumú vastagbél karcinómákat az endoszkópista szabad szemmel kimutatja egy pozitív immunológiai székletvizsgálat után végzett szűrés során, az esetek csupán 39% -ában. Ez felveti a nem megfelelő reszekciós technikák (műtéti eltávolítási eljárások) kockázatát, például a daganat részenkénti, nem egyséjű ablációjának alkalmazását (inkább darabos ablációt, mint teljes ablációt).
  • A vastagbél karcinóma miatt műtéten átesett betegeknél ismételt intervallum volt vastagbélrák (metakronos vastagbélrák) az esetek 3% -ában. A primer és a szekunder daganatok elemzésével kimutatták, hogy a munkacsatornán keresztül kolonoszkópiával lehetséges a jatrogén tumor elvetése.
  • A kolonoszkópia szűrésének fontos minőségi paramétere az adenoma kimutatási arány (ADR; az orvos által elvégzett szűrővizsgálatok aránya, amelyek legalább egy adenoma kimutatását eredményezik), amelynek a férfiaknál legalább 30% -nak, míg a férfiaknál legalább 20% -nak kell lennie. nők a nyugati országokban.
  • Az adenoma kimutatási aránya jelentősen megnő, ha víz a kolonoszkópia során nem levegőt szívnak be: A teljes vízfogyasztás (WI) csoportban az ADR összességében 18.3%, a levegőben pedig 13.4% volt (RR 1.45, 95% CI 1.20-1.75; p <0.001). Ezenkívül több kicsi (<10 mm), lapos és tubuláris adenomát is találtunk a WI csoportban (jobb detektálási arány WI alatt); hasonlóképpen a betegek elégedettsége magasabb volt a WI csoportban (94.5%, szemben 91.5%).
  • A negatív szûrõ kolonoszkópia (szûrõ kolonoszkópia) után a vastagbélrák a kolonoszkópia utáni tizedik évben a fele, a vastagbélrák halálozása pedig még 88% -kal alacsonyabb, mint az azonos korú, nem szűrővizsgálatok esetén.
  • 55 és 64 év közötti egyetlen sigmoidoszkópia (az Egyesült Királyságban gyakori vastagbélrák-szűrés) csökkentheti a vastagbélrák még 17 év után is (protokollonkénti elemzés: a vastagbélrák arányának csökkenése 35%; disztális daganatok: csökkenés 56%).
  • A második vizsgálat eredményei: a lézió előfordulásának gyakorisága (elváltozások / változások) a kezdeti kolonoszkópia után az első kolonoszkópia utáni évek időtartamához viszonyítva:
    • 1-5 év: Az összes vizsgált 20.7% -ának volt elváltozása.
    • 5-10 év: 23%
    • > 10 év: 21.9

    Eredmények a klinikailag sokkal relevánsabb fejlett prekurzorok figyelembevételével:

    • 1-5 év: az összes vizsgált 2.8% -ának volt elváltozása
    • 5-10 év: 3.2%
    • > 10 év: 7

    KÖVETKEZTETÉS: A feltűnő kolonoszkópia utáni első tíz évben végzett nyomon követett kolonoszkópiában csak nagyon ritkán találunk releváns eredményeket. Különleges esetekben, például a családi anamnézis miatt megnövekedett kockázat esetén, utólagos vizsgálatot már korábban el kell végezni.

Haszon

A kolonoszkópia hatékony szűrővizsgálatot biztosít az alábbiak korai felismerésére:

  • Vastagbélrák (vastagbélrák)
  • Vastagbél polipok / adenómák
  • diverticulitis - divertikulózis a kifejezés a bélfal kiemelkedéseinek leírására szolgál. Ha ezek a kitüremkedések meggyulladnak, akkor erről beszélünk diverticulitis.
  • Krónikus gyulladásos bélbetegség

Lehetőséget kínál a bél nyálkahártyájának patológiás változásainak korai felismerésére, mint pl vastagbélpolipok / adenoma vagy vastagbélrák. A kezdetben jóindulatú (jóindulatú) változások időben észlelhetők és eltávolíthatók. Ily módon megelőzhető a rák kialakulása. A kolonoszkópia az egyik javasolt szűrővizsgálat, amelyet rendszeres időközönként meg kell ismételni (lásd alább: „Férfiak szűrési terve” vagy „A nők szűrési terve”.