Mi az albumin?
Az albumin egy fehérje. A vérszérumban lévő teljes fehérje körülbelül 60 százalékát teszi ki. Főleg a májsejtekben (hepatocitákban) termelődik. Az albumin többek között a pH érték pufferelésére és könnyen elérhető energiaforrásként szolgál. Azonban más fontos funkciói is vannak:
Az albumin és a kolloid ozmotikus nyomás
A vérfehérjék fenntartják az úgynevezett kolloid ozmotikus nyomást. Körülbelül 25 Hgmm (ami körülbelül 3.3 kPa-nak felel meg) a plazmában, és fontos az oldott részecskék (kolloidok) közötti egyensúly fenntartásához a sejteken belül és kívül. Ha a kolloid ozmotikus nyomás csökken, a plazmavíz fokozott kiáramlása a sejtekből ödéma kialakulásához vezet. Mivel a vérfehérjék legnagyobb hányadát az albumin alkotja, a kolloid ozmotikus nyomás fenntartásában is ez a legfontosabb tényező.
Albumin, mint transzport fehérje
Az albumin fontos szállítóanyag a véráramban. Ez vonatkozik mind a szervezet saját anyagaira, mind azokra az anyagokra, amelyek kívülről jutnak a szervezetbe. Többek között az albumin köt és szállít
- Hormonok, például kortizol és tiroxin
- D-vitamin
- zsírsavak
- Bilirubin (a vér vörös pigmentjének bomlásterméke)
- enzimek
- Aminosavak (enzimek építőkövei)
- Elektrolitok (magnézium, kalcium)
- Fémek (rézionok)
Mikor határozzák meg az albumint?
Az albumin értéket többek között azért határozzák meg
- Krónikus májbetegségek (májcirrhosis, zsírmáj stb.)
- Fehérjevesztés a vesén vagy a gyomor-bél traktuson keresztül
- A víz felhalmozódásának tisztázása a szövetben (ödéma)
- Fehérje alultápláltság
Az orvos meghatározhatja az albumint a vérszérumban, valamint a vizeletben és a cerebrospinális folyadékban (CSF). Az elhatározáshoz a következőkre van szüksége:
- 20 ml spontán reggeli vizelet vagy 24 óra alatt gyűjtött vizelet
- 1 ml vérszérum
- három steril cerebrospinális folyadék minta
albumin: Standard értékek
A következő standard értékek vonatkoznak a szérum albuminjára, életkortól függően:
|
Szérum albumin |
|
|
4 napig |
2800-4400 mg/dl |
|
5 naptól 13 évig |
3800-5400 mg/dl |
|
14 és 17 években |
3200-4500 mg/dl |
|
18 évektől |
3500-5200 mg/dl |
Az albumin a reggeli vizeletben általában kevesebb, mint 20 mg/l (3 éves kortól érvényes). Az albumin mért értéke a 24 órás vizeletben általában kevesebb, mint 30 mg/nap (milligramm/nap).
Ha a vizelet albuminértékei (reggeli vagy gyűjtött vizelet) a határérték felett vannak, az orvos a növekedés mértékétől függően mikro- és makroalbuminuriát különböztet meg:
- Mikroalbuminuria (mérsékelt albuminvesztés): 20-200 mg/l a reggeli vizeletben vagy 30-300 mg/nap az összegyűjtött vizeletben
- Makroalbuminuria (súlyos albuminvesztés): >200 mg/l a reggeli vizeletben vagy >300 mg/nap az összegyűjtött vizeletben
|
kor |
Albumin hányados CSF/szérum (x0.001) |
|
Újszülött |
<28 |
|
Csecsemők az 1. hónapban |
<15 |
|
Csecsemők a 2. hónapban |
<10 |
|
Csecsemők a 3. hónapban |
<5 |
|
4 hónap és 6 év közötti gyermekek |
<3,5 |
|
6 és 15 év közötti gyermekek |
<5 |
|
15 év felett és legfeljebb 40 év |
<6,5 |
|
40 évek alatt |
<8 |
Mikor alacsony az albumin?
Ha a vér albuminszintje túl alacsony, ezt hipoalbuminémiának vagy hipoalbuminémiának nevezik. A következőkkel fordul elő:
- májcirrózis, akut hepatitis, toxikus májkárosodás
- Amiloidózis (a szervezetben megváltozott fehérjék lerakódásával járó betegségek)
- Fehérjevesztés a vesén (nefrotikus szindróma) vagy a gyomor-bél traktuson keresztül (exudatív enteropátia vizes hasmenéssel)
- Alultápláltság vagy alultápláltság (például kwashiorkor)
- Égési sérülések vagy exudatív bőrbetegségek, például dermatitis
- Folyadékfelesleg (hiperhidratáció, például infúziós kezelés vagy terhesség alatt)
- előrehaladott rák
- örökletes albuminhiány (vérszegénység vagy hipoalbuminémia)
A vizeletben vagy a cerebrospinális folyadékban lévő alacsony albuminszintnek nincs jelentősége.
Mikor emelkedik az albumin?
Ha folyadékhiány van (kiszáradás) – például hányás, fokozott vizeletürítés vagy hasmenés miatt – a vér albuminszintje túl magas. Ez azonban csak az albumin relatív növekedése.
Az albumin megnövekedett koncentrációja az agy-gerincvelői folyadékban vagy az agy-gerincvelői folyadék/szérum albumin hányadosa például agyhártyagyulladásra, Guillain-Barré-szindrómára, agyi infarktusra, agy- vagy gerincvelődaganatokra vagy craniocerebralis traumára utalhat.
Mi a teendő megváltozott albumin esetén?
A hipoalbuminémiát (hipoalbuminémiát) az alapbetegségnek megfelelően kezelik. Ha az ok például a veséken keresztüli fehérjeveszteség, az orvos kiszáradó gyógyszert vagy magas vérnyomás elleni gyógyszert (sartánok, ACE-gátlók stb.) adhat be. Kifejezett albuminhiány esetén az orvos 20-XNUMX százalék albumint tartalmazó albuminpótló oldatot adhat be.
Mi a teendő albuminuria esetén?
Ha az albumin vizelettel történő kiválasztása megnövekszik, az orvosnak ellenőriznie kell, hogy az albumin elvesztése rendszeresen előfordul-e. Ennek érdekében a következő hat-nyolc hétben három vagy több albumintesztet végez. Mikroalbuminuria esetén évente két-három alkalommal szűrésre van szükség. Ha kifejezettebb az albuminvesztés (makroalbuminuria), az orvosnak tisztáznia kell a vesekárosodás okát.
