A mammográfia alkalmazási területei
1. ha az önvizsgálat vagy az orvos általi vizsgálat során változásokat vagy csomókat észleltek, azokat tovább vizsgálhatja mammográfia 2 Németországban ott van a „mammográfiai szűrés” is. Azokat a nőket, akiknek nincsenek kockázati tényezői, 50 és 69 év között kétévente rutinszerűen kell mammográfiásan kezelni. A kockázati tényezőkkel (pl. emlőrák diagnózis közeli rokonoknál vagy saját mellrákban kórtörténet) a mammográfiát is korábban és évente el kell végezni (lásd emlőrák kockázat).
A sikere mammográfia a szűrést vitatottan vitatják. A támogatók szerint az 50 és 70 év közötti nők esetében ez csökken emlőrák kb. 25-30% -os halálozás 5-6 év után. A kritikusok új adatértékelésekre hivatkoznak, és bírálják, hogy a 25–30% -os adatok a relatív kockázatcsökkenésre utalnak.
Kimutatták, hogy ezt a relatív kockázatcsökkentést a betegek és az orvosok is gyakran félreértik, vagy a résztvevők várható hasznát túlértékelik. Abszolút értelemben ez azt jelenti (abszolút kockázatcsökkentés): Viszonylagosan ez 25% -os csökkenést jelent. Más szóval, 1000 nőből, akik részt vesznek a soros mammográfia 10 év alatt ötször 999 nő nem részesül előnyben, mert nem halt meg mellében rák amúgy (996 nő), vagy mert amúgy is mellrákban halnak meg (3 nő). Az abszolút kockázatcsökkenés tehát csak 0.
1%. 1000 nőből azonban egyet megment a mammográfiai szűrés.
- A 10 „szűrési év” során 4 nőből 1000 meghal mellben rák mammográfiai szűrés nélkül.
- A mammográfiás szűréssel végzett 10 „átvilágítási év” során 4 nőre jutó halálozás száma 3-ről 1000-ra csökken
Digitális mammográfia
A digitális mammográfia elve megegyezik a „normális” mammográfiával, a különbség az előállított képeken van. Míg a „normális” mammográfiában az ismerős Röntgen a képek a kamera elvéhez hasonló elv alapján készülnek, a digitális mammográfiában a kapott képeket nem fóliára vetítik, hanem közvetlenül számítógépes fájlokká alakítják. Előnyök származnak a képek digitális utólagos feldolgozásából, amely így lehetővé válik, és a mell háromdimenziós képeinek előállításának lehetőségéből.
Ha összehasonlítjuk a különféle módszerekkel előállított képek felbontását és kontrasztját, a hagyományos mammográfia előnyei még mindig felülmúlják a hátrányokat, bár a mikrokalcifikációk (lásd mell rák típusok) könnyebben észlelhetők a digitális módszerrel. A sugárterhelés valamivel alacsonyabb a digitális mammográfia esetében, de a szükséges felszerelések beszerzése miatt magas költségeket jelent a klinikák számára, és a képek értékelését először az orvosnak kell megtanulnia. Összességében azonban a digitális mammográfia növekszik.
A mágneses rezonancia mammográfia (MRI mammográfia vagy a mell MRI) olyan eljárás, amelynek során erős mágneses mezők felhasználásával különféle metszeti képeket készítenek, amelyek később kombinálhatók a mell háromdimenziós képének elkészítéséhez. A mágneses rezonancia mammográfiában kontrasztanyagot juttatnak a testbe a ér a karban, az úgynevezett „csőben” való tényleges vizsgálat előtt. Ezután a páciensnek 30 percig fekvő helyzetben kell feküdnie a mágneses rezonancia tomográfban (MRI), ha lehetséges, anélkül, hogy sokat mozogna.
A mell MRI-jével kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el a mell MRI-jét. A mágneses rezonancia mammográfiának a legnagyobb érzékenysége és pontossága van az invazívan növekvő melldaganatok kimutatásában. Sűrű mirigyszövet esetén a Röntgen a mágneses rezonancia mammográfia pedig a legmagasabb fokú diagnosztikai bizonyosságot kínálja az emlőrák kizárására. Tapasztalt vizsgáztatók számára a vizsgálat érzékenysége kb.
90%, bár vannak kb. A „hamis rosszindulatú” leletek 20% -a. De még ezzel a legösszetettebb módszerrel sem lehet minden rákot megtalálni.
A vizsgálat minősége nagyon változó, ezért a biztosítótársaságok csak néhány kiválasztott klinikán térítik meg a vizsgálatot. A vizsgálat nagy erőfeszítése és a magas költségek miatt az MRI mammográfia nem rutinvizsgálat és nem alkalmas szűrővizsgálati módszerként. A legtöbb Egészség a biztosítótársaságok csak különleges esetekben és kérésre fizetnek a vizsgáért.
Az MRI mammográfiát a kiegészítés olyan megállapításokra, amelyeket más vizsgálatok nem tisztázhatnak, különösen a nem tapintható leletek esetében. Szintén feltűnő sejt- vagy szövetminta után fennmaradó gyanú esetén alkalmazzák (biopszia) és egy mell több rákos gyulladásának gyanúja esetén. Az MRI mammográfiát néhány tanulmányban nagy sikerrel alkalmazták a kiújulások korai felismerésére, azaz amikor a rák a kezelés után visszatér, vagy egy másik, még mindig nagyon kicsi karcinóma diagnosztizálására a másik emlőben, meglévő emlőrák-leletekkel. A digitális mammográfia alternatívájaként mágneses rezonancia képalkotás alkalmazható, ha a betegnek nagyon sűrű az emlőszövete, ill mellimplantátumok. Sugárzásmentes mágneses rezonancia mammográfia szintén alkalmazható a digitális mammográfia helyett a magas kockázatú betegeknél (például különleges családi stressz esetén).
