A szerotonin neurotranszmitterek szerepe a depresszióban

Bevezetés

Betegek depresszió alacsonyabbak bizonyos neurotranszmitterek, mint pl szerotonin vagy noradrenalin a agy mint egészséges emberek. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint feltételezzük, hogy a szabad neurotranszmitterek hiánya döntő szerepet játszik a depresszió. Antidepresszánsok, azaz kezelésre használt gyógyszerek depresszió, pontosan ebben a ciklusban avatkozik be, és növeli a szabad neurotranszmitterek koncentrációját. A depresszió kutatása azonban korántsem teljes. Úgy tűnik, hogy a neurotranszmitterek mellett számos más komponens is szerepet játszik a betegség kialakulásában.

Mik azok a neurotranszmitterek?

Amikor egy idegsejt elektromos impulzust kap, a neurotranszmitterek az úgynevezett szinaptikus résbe kerülnek, amely az idegsejtek között helyezkedik el. A neurotranszmitterek a downstream idegsejtek felületén lévő receptorokhoz kötődnek, és új elektromos impulzust váltanak ki. Ezt követően a neurotranszmittereket inaktiválja és újrafelszívja az upstream idegsejt. Sokféle neurotranszmitter létezik. A szerotonin, noradrenalin és dopamin különösen fontos szerepet játszanak a depresszióban.

Mi a szerotonin?

A szerotonin egyike a sok neurotranszmitternek, és szöveti hormon is. Amellett, hogy a agy (központi idegrendszer), a test perifériáján is előfordul, és hatással van a szív-és érrendszer és például a gyomor-bél traktus. Az emberi testben különféle szerotonin receptorok találhatók, amelyekhez a szerotonin meg tud kötődni.

A különböző típusú receptorok miatt lehetséges, hogy ugyanaz a hírvivő anyag különböző jelkaszkádokat és reakciókat válthat ki a testben. Ban,-ben agypéldául a szerotoninnak számos hatása van. A szerotonin hatással van a hangulatra.

Nyugalom, béke és kikapcsolódás és csillapítja a negatív érzéseket, például a feszültséget, a félelmet, az agresszivitást és a szomorúságot. A szerotonin az éhségérzetet is befolyásolja. A szerotonin befolyásolja az alvás-ébrenlét ritmust is, elősegíti az éberséget.

A szexuális funkciókat és viselkedést a neurotranszmitter. A szerotonin meglehetősen gátló hatást gyakorol a szexualitásra. Ez megmagyarázza, hogy a szerotonin koncentrációjának növekedését okozó antidepresszánsok miért okozhatnak gyakran szexuális diszfunkciót.

Magát a szerotonint nem használják gyógyszerként. Ennek egyik oka az, hogy nem lépheti át a vér-agygát, így tabletta vagy infúzió formájában nem jutna be az agyba. Ennek ellenére a szerotonin fontos szerepet játszik a gyógyszeres terápiában, nemcsak a depresszió kezelésében.

A leggyakoribb antidepresszánsok gátolják a szerotonin újrafelvételét az idegsejtekbe. Így több szerotonin áll rendelkezésre a szinaptikus hasadék a jel továbbítására. Az emberi testben különféle szerotonin receptorok találhatók, amelyekhez a szerotonin meg tud kötődni.

A különböző típusú receptorok miatt lehetséges, hogy ugyanaz a hírvivő anyag különböző jelkaszkádokat és reakciókat válthat ki a testben. Az agyban például a szerotoninnak számos hatása van. A szerotonin hatással van a hangulatra.

Nyugalom, béke és kikapcsolódás és csillapítja a negatív érzéseket, például a feszültséget, a félelmet, az agresszivitást és a szomorúságot. A szerotonin az éhségérzetet is befolyásolja. A szerotonin befolyásolja az alvás-ébrenlét ritmust is, elősegíti az éberséget.

A szexuális funkciókat és viselkedést a neurotranszmitter. A szerotonin meglehetősen gátló hatást gyakorol a szexualitásra. Ez megmagyarázza, hogy a szerotonin koncentrációjának növekedését okozó antidepresszánsok miért okozhatnak gyakran szexuális diszfunkciót.

Magát a szerotonint nem használják gyógyszerként. Ennek egyik oka az, hogy nem lépheti át a vér-agygát, így tabletta vagy infúzió formájában nem jutna be az agyba. Ennek ellenére a szerotonin fontos szerepet játszik a gyógyszeres terápiában, nemcsak a depresszió kezelésében.

A leggyakoribb antidepresszánsok gátolják a szerotonin újrafelvételét az idegsejtekbe. Így több szerotonin áll rendelkezésre a szinaptikus hasadék a jel továbbítására. Az agy szerotoninhiányát nem lehet megbízhatóan mérni. Vannak laboratóriumi kémiai vizsgálatok, amelyekben a szerotoninszint mérhető, de ez csak olyan betegségeknél játszik szerepet, amelyeket túl magas szerotoninszint jellemez (például egyes rákos megbetegedések).

A depresszió diagnosztizálásához a szerotoninszint mérése nehéz vagy akár lehetetlen, mivel a szerotonin vagy a szerotonin bomlástermékei a vér vagy a vizelet nem mutat semmilyen jelet a messenger anyag koncentrációjáról az agyban. A depresszióban azonban csak az agyban lévő szerotonin játszik szerepet. Ezenkívül az emberi testben jelen lévő szerotonin csak körülbelül 1% -a található az agyban.

Ezért az agy szerotoninhiányát nem lehet megbízhatóan mérni. A cerebrospinális folyadék (folyadék) szerotoninszintjének mérésére tett kísérletek még nem hoztak hasznos eredményeket. Mivel a szerotoninszint mérése nem játszik szerepet a depresszió diagnosztizálásában és kezelésében, nincs információ arról, hogy a szerotoninszint milyen normális.

A szerotonin és bomlástermékeinek koncentrációja mérhető a vérben és a vizeletben, de ennek nincs jelentősége a depresszió diagnózisa szempontjából, és csak a szerotonin feleslegét tárhatja fel. A szerotonin és prekurzorai számos ételben vannak jelen. Többek között csokoládéban, dióban és különféle gyümölcsökben.

Ezért úgy gondolják, hogy ezeknek az ételeknek a bevitele növelheti az agy szerotonin-koncentrációját. Egyrészt azonban ezekben az ételekben a szerotonin-koncentráció általában nem elég magas, másrészt a szerotonin nem képes átjutni a vér-agy gát. Ez azt jelenti, hogy csak akkor érheti el az agyat, ha ott termelték.

A fent említett élelmiszerek némelyike ​​nem szerotonint tartalmaz, hanem a prekurzor triptofánt. Ez eljuthat az agyig, és szerotoninná bontható. Az ételben lévő koncentráció azonban általában nem elegendő a hangulat vagy a szerotonin által befolyásolt egyéb viselkedés befolyásolásához.

Általában azonban egészséges és kiegyensúlyozott diéta (hosszú hatású szénhidrátok, elegendő omega-3 zsírsav) jobb alaphangulathoz kell vezetnie. Az agy egyik szerotonin-koncentrációjának növelésének egyik módja a sport: a sport során a lebomlási folyamatok során megnövekedett triptofánt termelnek. A triptofán átjuthat a vér-agy gát és szerotoninná alakul.

Ez azt jelenti, hogy a sport növelheti az agy szerotonin koncentrációját. Ettől függetlenül az antidepresszánsokkal végzett gyógyszeres kezelés a leghatékonyabb módszer a depressziós betegek agyában a szerotonin koncentrációjának növelésére. Ennek ellenére a friss levegőn végzett testmozgás nagyon ajánlott a depressziós betegek számára.

Nem utolsósorban azért, mert az agy szerotoninszintje a fizikai aktivitás következtében növekedhet. A belekben a szerotonin többek között szerepet játszik a bél aktivitásában. A szerotonin az összehúzódás és a kikapcsolódás és elősegíti a tipikus emésztési mozgásokat, az úgynevezett perisztaltikát. A szerotonin szintén szerepet játszik a hasi fájdalom az agyhoz. A szerotonin is okozhat hányinger és a hányás.