Okok | Burnout szindróma

Okok

A kiégés oka feltételezhető, hogy éveken át tartó túlterhelés és túlzott igények ördögi köre. Ebben a krónikus stressz fázisban kiégés következik be a két szintű kölcsönhatás miatt. Nagyon jól el lehet képzelni a kiégési szindrómát a lefelé irányuló spirál végpontjaként.

A végén teljes összeomlás következik be. Johannes Siegrist szerint az okok kiégés szindróma az egyén követelményei és erőforrásai közötti egyensúlyhiányban rejlik. Ezért az orvosszociológus kérdőívet dolgozott ki a szakmai kielégülési krízisek rögzítésére.

A „követelmények” pont olyan kijelentéseket tartalmaz, mint: „Állandó időbeli nyomásom van. „Nagyon nagy a felelősségem. „A munkahelyemen gyakran zavarok.

„Az elmúlt években feladataim egyre igényesebbek lettek. “. Példák az erőforrások kimutatására: „Nem bánnak velem a feletteseim tisztelettel. ”

„Nehézségek esetén nem kapok megfelelő támogatást. - Gyakran igazságtalanul bánnak velem. - Bizonytalan a szakmai jövőm. ”

Gyakran az igények és az erőforrások közötti egyensúlyhiányt fokozza a túlzott kötelességtudat és az alvászavarok. A másik modell, amely megpróbálja leírni a kiégés okait, Karasek és Theorell követelményszabályozási modellje. Azok a személyek, akik állandó munkahelyi stressztől szenvednek, ugyanakkor korlátozott döntési lehetőségekkel rendelkeznek, gyakrabban szenvednek kiégésektől.

Példaként említhetjük a szupermarketek értékesítőit, a futószalagon dolgozókat stb. elvárások és saját célok, túlzott igények a munkában, fenyegetett foglalkoztatásvesztés, alacsony jövedelem, perfekcionizmus, elutasítástól való félelem, kritika és kudarc stb. - Az első szintet külső jellemzi stressz tényezőkazaz hosszú munkaidő, kedvezőtlen munkaidő, amely figyelmen kívül hagyja az egyéni bioritmust, stresszt / bosszúságot / konfliktusokat a munkatársakkal, a családtagokkal vagy a partnerrel, erős hierarchikus struktúra a munkahelyen, magas teljesítmény vagy időigény, a munkától való félelem, kevés pozitív visszajelzés stb.

A kiégés a zaklatás következménye is lehet. Nem mindenki, aki ilyen külső alatt dolgozik vagy él stressz tényezők szükségszerűen megbetegszik a kiégéssel. - A második szinten vannak olyan belső személyiségtényezők is, mint a perfekcionizmus, a nagy ambíció, a munkával és önmagával szembeni irreális elvárások, a „nem” kimondásának nehézségei, a saját regenerációs igényeinek figyelmen kívül hagyására való hajlam, a bizalmatlanság mások és a saját teljesítményének túlértékelése.

Tünetek

A kiégés tünetei mind a pszichét, mind az ember testét érintik. A legtöbb esetben a kiégés alattomosan kezdődik olyan nem specifikus tünetekkel, mint a tartós fáradtság és kimerültség. Ezeket a tüneteket gyakran figyelmen kívül hagyják és elvetik, mint normális teljesítménytörést.

Ebben a pillanatban hasznos lenne elmélkedni és visszalépni. Ehelyett azonban az érintettek közül sokan egyre inkább túllépik teljesítménykorlátjaikat. Elkezdik csökkenteni a szociális kapcsolatok és a pihenés szüneteit a munka érdekében, és számos órás túlórát is elkezdenek dolgozni.

A kiégés kialakulásának II. Fázisában az érintettek egyre több értetlenséggel és kritikával találkoznak családjuk és barátaik részéről, mivel ezeket most leginkább elhanyagolják. A gyakran érintett emberek ezt nem figyelmeztetésnek, sokkal inkább irigységnek és neheztelésnek tekintik. Ez viszont még erősebb kivonuláshoz és fokozott munkába álláshoz vezet.

Az érintett személyek egyre inkább magányos harcosnak tekintik magukat, és mások támogatása nélkül sikeresek lehetnek. Jellemző tünetek most, hogy a teljesítmény és a koncentráció egyre inkább csökken, az érintett személyek hibázni kezdenek, és ingerültebbé válnak az ügyfelekkel és kollégákkal való kapcsolattartásban. Gyakran az érintett személyek mások hibáit keresik saját kudarcaikban, és még jobban elszigetelik magukat.

Végül olyan fizikai tünetek, mint a hát fájdalom, nyak fájdalom és a fejfájás hozzáadódnak. Az érintett emberek kezdenek szedni fájdalomcsillapítók vagy alkoholt fogyasztani. Ez viszont káros szerhasználathoz, alvászavarokhoz és pánikrohamok.

A kiégés III. Fázisában végül megadás történik. A test és az elme már a határokig dolgozik. Az érintettek növekvő kimerültséget, gyengeséget és gyengeséget észlelnek.

A folyamatos stressz megnövekedett kortizolszinthez vezet, ami elősegíti az alvászavarokat, a fokozott izzadást és a fertőzések iránti fokozott hajlamot. Emellett emésztőrendszeri panaszok is előfordulnak. Hasi fájdalom, székrekedés és a gyomor a fekélyek a kiégés tipikus tünetei.

Szív ritmuszavarok, úgynevezett szívdobogás (szívbotlás) és tachycardia szintén gyakoriak. Az érbetegségek, például a koszorúér kockázata szív betegség, keringési rendellenességek és a szív a támadások is fokozódnak. Krónikusan létező izom feszültségek, vissza fájdalom és a fejfájás előfordul.

Úgy tűnik, semmi sem okoz nagyobb örömet az érintetteknek. Kimerültnek, fáradtnak és hajtóhiányosnak érzik magukat. Az érintettek észreveszik az érdeklődés elvesztését minden iránt, ami korábban örömet okozott nekik.

A fecsegés és a depressziós hangulat egyre nyilvánvalóbbá válik. A kiégés mára átalakult depresszió. Ebben az időben sok kiégést szenvedő embernek csak néhány emberrel kell kapcsolatba lépnie, akik számukra az utolsó állomást jelentik.

Ha az érintett személy végül elveszíti ezt a személyt, sokan mély lyukba kerülnek, ahol sok minden reménytelennek tűnik, és az érintettek erős belső ürességet éreznek. Sokan ezt az érzéketlenséget próbálják pótolni alkoholfelesleggel vagy hasonlóval, de be kell látniuk, hogy még ez sem javítja a helyzetüket. Ebből a kétségbeesésből sok kiégést szenvedő ember először gondol az öngyilkosságra.

Legkésőbb ekkor sürgősen orvoshoz, pszichoterapeutához vagy tanácsadó központhoz kell fordulni. Specifikus tünetek: légzési zavar és kiégés: a légzési zavar, amelyet az orvosi szakma dyspnoének is nevez, az érintettek szubjektív érzése, hogy nem kapnak elegendő levegőt. Ennek számos oka lehet.

Az okok között szerepelhet a szívbetegség (szívelégtelenség, szívkoszorúér-betegség, szelepbetegségek); tüdő betegségek (asztma, COPD, tüdőgyulladás, tüdő rák) vagy pszichológiai (hiperventiláció szorongásban). Különösen kiégés esetén a légzési zavar gyakran hirtelen társul pánikrohamok és szorongás. Mivel azonban sok érintett ember munkája miatt nagyon egészségtelen életmódot folytat, cigarettával dohányzás, alkohol, zsíros és egészségtelen ételek, pihenés hiánya, szív- és érrendszeri betegségek vagy akár tüdő betegségek (tüdő rák) nem tipikusak.

Javasolt orvosi pontosítás. Hasmenés: Egészségtelen életmód, állandó stressz, hiánya kikapcsolódás a fázisok és a szabálytalan étkezés gyakran emésztési rendellenességekhez vezethet hasmenéssel, székrekedés és a gyomor fekélyek. Magas vérnyomás: A magas vérnyomás az a nyomás, amelyet a vér gyakorol a vér falaira hajók.

Normál vér nyomás szisztolés 120 Hgmm nyomáson és diasztolés 60-70 Hgmm nyomáson. A túl sok stressz a munkahelyen tartós növekedéshez vezethet vér nyomás, amely először gyakran észrevétlen marad, de számos mellékhatással jár. 9 emberből 10-ben magas vérnyomás nincsenek konkrét okai, ez úgyszólván idiopátiás; tanulmányok azonban kimutatták, hogy különösen a tartós túlterhelés munkahelyen vagy otthon vezethet tartósan magas vérnyomáshoz.

Az egyik beszél magas vérnyomás amikor a szisztolés érték meghaladja a 140 Hgmm-t és a diasztolés érték meghaladja a 80 Hgmm-t. A magas következményei vér a nyomás érrendszeri változás lehet keringési rendellenességek minden szervben. Ez azt eredményezheti szívroham, ütés vagy vese hiba.

Különösen a kiégett betegeket érinti gyakran a magas vérnyomás és annak egészségkárosító életmódjukból és a magas munkaterhelésből fakadó fizikai következményei. Terápiás úton a cél az kell, hogy legyen csökkenti a stresszt a munkahelyen és a mindennapi életben, kitartás sport és egészséges diéta. Pihenés technikák, mint például autogén tréning könnyen megtanulhatók és hasznosak lehetnek.

Ha az életmód megváltoztatása nem mutat látható sikert, a vérnyomás a háziorvos vagy a kardiológus gyógyszeres kezelésével kell beállítani. Szívritmuszavar: A szívritmuszavar a normális szívverés sorrendjének zavara, amelyet az izgalom kialakulásának zavara vagy a gerjesztés vezetésének zavara okoz. Egészséges és beteg embereknél egyaránt előfordulhatnak.

Egészséges embereknél a szívritmuszavaroknak ritkán van kóros értéke - mindenki ismeri a hirtelen fellépő szívdobogás vagy akár egy rövid szívbotlás érzését, amely hirtelen jelentkezik és általában magától eltűnik. Szívbetegeknél azonban a szívritmuszavar életveszélyes lehet, és olyan betegségekhez vezethet, mint pl ütés, szívroham és szívelégtelenség. Különösen kiégés esetén tipikus korai figyelmeztető tünet a szívritmuszavar, például a szívbotlás vagy a versenyző szív.

Izzadás: A tartós stressz és az éjszakai felépülés hiánya az érintettek vérében tartósan megemelkedik a stresszhormon szintjében. Ez gyakran alvászavarokhoz, erős izzadáshoz (éjszakai izzadás) és rémálmokhoz vezet. Továbbá azon gondolkodó gondolatok, hogy mit kell még tennie, vagy lehet-e hamarosan elbocsátani; félelmeket és rémálmokat vált ki sok érintett emberben, amelyek viszont izzadási és pánikrohamok.

Jó kezelési módszerek lennének itt kikapcsolódás módszerek, alváshigiéné és pszichoterápia. A gyógyszeres kezelés is hasznos lehet. Pánikrohamok: Az ideiglenes félelmek és aggodalmak miatt sok ember izzadságot és pánikot okoz.

Ezek azonban alábbhagynak, amint a probléma megoldódik. Néha azonban a szorongás kórossá válhat, és elkezdheti elfoglalni az érintett életét. Az ilyen kóros félelmek és pánikrohamok gyakran társulnak depresszió.

A pánikrohamok hirtelen fordulnak elő, a kék szorongási rohamokból, amelyek gyakran vegetatív (azaz fizikai) reakciókkal járnak, például szívdobogás, légszomj és izzadás. Ezek a szorongások lehetnek célzottak vagy diffúzak (céltalanok), és idővel további pánikrohamoktól, úgynevezett szorongástól (fobofóbiától) való félelmekhez vezethetnek. A tartós stressz és a „kikapcsolás” képtelensége miatt a kiégés során sok embernél pánikroham alakul ki a betegség során.

Depresszió: Mint fent említettük, a kiégés mindig számos tényező miatt válhat depresszióvá, mint például a frusztráció és a társadalmi elszigeteltség. A kiégés önmagában csak fizikai és szellemi kimerültségi állapotot jelent, ahol a mindennapi élet legkisebb dolgait egyre nehezebb elvégezni, és az érintettek kiégettnek és kimerültnek érzik magukat. Sok érintett ember cinikusnak, impulzívan agresszívnak, sőt határozottnak, közömbösnek tűnik.

A depressziót viszont a depressziós hangulat, az érdeklődés elvesztése és a hajtás hatalmas hiánya jellemzi. Továbbá: alvászavarok, gondolati körök, öngyilkossági gondolatok és fizikai tünetek (gyomor fájdalom, szívdobogás stb.). A kiégés utolsó szakaszában szinte mindig depresszió van.

Beszédzavar:

A test tartós túlterhelése végül a koncentráció és a megismerés zavaraihoz (gondolkodási és észlelési folyamatokhoz) vezet. Ez végső soron beszédzavarban vagy szókeresési rendellenességben nyilvánulhat meg. Például az érintetteknek nehéz megfogalmazni egy ésszerű mondatot, a szavak már nem fordulnak elő, vagy a szótagok és a betűk összekeverednek.

Sok érintett embernek nehézségei vannak emlékezni olyan dolgokra vagy idegen nyelvekre is, amelyek régen olyanok voltak, mint egy anya nyelv nekik. Mivel beszédzavarok kezdőre is jellemző lehet keringési rendellenességek az agy és a ütés, a kezdeti beszédzavarok tisztázni kell, hogy biztonságban legyen. Beszédzavar: A test tartós túlterhelése végül a koncentráció és a megismerés (gondolkodási és észlelési folyamatok) rendellenességeihez vezet.

Ez végső soron beszédzavarban vagy szókeresési rendellenességben nyilvánulhat meg. Például az érintetteknek nehéz megfogalmazni egy ésszerű mondatot, a szavak már nem fordulnak elő, vagy a szótagok és a betűk összekeverednek. Sok érintett embernek nehézségei vannak emlékezni olyan dolgokra vagy idegen nyelvekre is, amelyek régen olyanok voltak, mint egy anya nyelv nekik. Mivel beszédzavarok a kezdeti keringési rendellenességekre is jellemző lehet agy és a stroke esetében a kezdeti beszédzavarokat tisztázni kell, hogy biztonságban lehessenek.