hajszálér
A kapillárisok a legkisebbek hajók a testben és átmérője körülbelül 7 mikrométer. Olyan kicsik, hogy egy piros vér sejt (vörösvértest) általában csak a saját deformációja alatt tud átjutni. Ezek a legkisebb csövek csak egy cellából állnak, amely a teljes érfalat alkotja. Az érfal külső oldalán gyakran vannak úgynevezett periciták, amelyek körülveszik az érfalat, összehúzódással megváltoztathatják szélességét, és így hajszálcsöves további stabilitás.
Az artériák típusai
Az artériák mind funkcionálisan, mind szövettanilag különböző típusokra oszthatók. Funkcionálisan megkülönböztetünk endarteriumokat, amelyek az egyetlen artériák hajók amelyek egy bizonyos területet oxigéndúsan látnak el vér. Ha a vér áramlás elégtelen, a szövet alulellátott lehet.
Collateralis artériák, amelyek párhuzamosan futnak más artériákkal, és ezáltal biztosítanak egy bizonyos területet. Ha a kettő közül az egyik hajók itt elmozdul, a másik párhuzamos futás ütőér átveszi feladatát. Kollaterális artériák, amelyeket az artéria falának erős izmai összehúznak, és így egy bizonyos területen leállíthatják a véráramlást.
Jó példa a pénisz erekciós szövete. Szövettanilag mindenekelőtt megkülönböztetik az elasztikus és az izomtípust. A rugalmas típusú artériák falában rugalmasabb rostok vannak.
Főként a szív, ahol az ereknek rövid idő alatt nagy mennyiségű vért kell felszívniuk. Az aortapéldául rövid ideig vérrel felfújja a szív és ezt a vért hosszabb ideig folyamatos nyomással továbbítja. Az izmos artériák falában egy izomréteg található, amely összehúzódhat. Ezt használják a szabályozásra vérnyomás. Az izom artériák elsősorban a szívpéldául a karokban, a lábakban vagy a bőrben, ahol a véráramlás szabályozása hasznos (pl. ha a hőmérséklet változik).
Az emberi test fő artériái:
Az arteria vertebralis az artéria subclavia-ból származik, amely a test közepétől a kulcscsont. Ezután az artéria vertebralis oldalirányban a nyaki gerinc mentén halad párban, mint artéria vertebralis dextra (jobbra) és artéria vertebralis sinistra (balra). A keresztirányú foraminában fut, amelyet a csigolyatestek keresztirányú folyamatainak apró lyukaként lehet leírni.
Itt oszteofiták (csontos kinövések) alakulhatnak ki, amelyek ájuláshoz vezethetnek, ha az artériák összeszűkülnek. Ezután a két csigolya artéria a gerincvelő áthaladnak a foramen magnumon, amely egy nagy nyílás az alján koponya csont. Itt az arteria spinalis anterior kerül leadásra.
Ez biztosítja a gerincvelő. Az artéria alsó hátsó kisagyát (PICA) is szállítják. Ez biztosítja a kisagy.
Az artéria vertebralis két ága végül egyesülve alkotja az arteria basilarist, amely ellátja a agy artériásan szár több kis ágon keresztül. Az artéria femoralis (combcsonti ütőér) a legnagyobb artéria a comb. Ez a külső csípő folytatása ütőér az ágyék alatt.
Ezen a ponton alább az inguinalis szalag, az impulzus a combcsonti ütőér érezhető is. Ezenkívül ezt a szakaszt gyakran használják artériás hozzáférésekhez, például a koszorúerek kontrasztos képalkotásához. Az artéria femoralis fontos ágai az artéria epigastrica superficialis, az A. circumflexa ilium superficialis, az A. profunda femoris (amely a comb és a csípő, mint erős oldalág), Aa.
A Pudendae externae (általában kettő) és az A. descendens nemzetség. Ennek során a combcsonti ütőér majd a vezető izomként funkcionáló sartorius izomra irányul. Az ütőér majd az adductor csatornán (az adductor izmok közötti csatornán) belül fut comb.
Ott éppen a a térd ürege, az adduktor hiatusánál (adductor rés). Végül poplitealis artériaként folytatják. Az nyaki artéria egy erős artéria, amely a nyak és felelős a nyak artériás ellátásáért és fej.
A bal oldalon ered, közvetlenül az aortaívtől. A jobb oldalon a brachiocephalicus törzsből származik. Ezután az arteria carotis communis a hüvely carotica belsejében fut, ennek hüvelye kötőszöveti.
A pulzus itt könnyen észlelhető az artériánál a tapintással a gége és a gége oldalára. Ezért az arteria carotis communis-t köznyelven is nevezik nyaki artéria. Az arteria carotis communis ezután két további artériára oszlik, az arteria carotis externa és az arteria carotis interna.
Az elágazásnál talál egy úgynevezett Glomus caroticumot, amely regisztrálja a vér oxigén- és szén-dioxid-nyomását. Ezenkívül regisztrálja a pH-értéket, azaz a vér savasságát. Ezenkívül a sinus caroticus, amely regisztrálja a vérnyomás, az arteria carotis communis találkozásánál helyezkedik el.
Az itt összegyűjtött információkkal a test reagálhat az ingadozásokra és szabályozhatja a különböző paramétereket. Végül a külső nyaki artéria több ágat ad az arcra, gége, torok és pajzsmirigy. A belső nyaki artéria behatol a koponya csont és részt vesz a szem artériás ellátásában és agy.
Emiatt a belső carotis artéria szűkülete (szűkülete) nagyon kockázatos. Ha a vér áramlása túl alacsony, akkor a agy alultáplált. Ha a szűkület csak az egyik oldalon van, akkor azt általában a másik oldal képes kompenzálni.
A pulzáló artéria az orvosi terminológiában a radiális artéria mert a sugár (sugár) mentén halad. Az radiális artéria a brachialis artériából (a felkar artériájából) származik. Ezután végigfut a alsókar, ahol a hüvelykujj mutat.
A radiális artéria a sugár és a brachioradialis izom mentén fut. Ezt úgy lehet felismerni, hogy a kezét a hüvelykujj felé hajlítjuk. A radiális artériát pulzáló artériának hívják, mert a pulzus optimálisan érezhető közvetlenül a csukló.
Ebben az esetben az ember a hüvelykujj gömbjének alsó oldalától sétál le a alsókar körülbelül 3 cm-rel, és a mutatóujjakkal a középső között tapogatnak inak és az oldalsó csont. Nem sokkal a csukló, a radiális artéria felszabadítja a ramus palmaris superficialis-t (felületes tenyérív). Ez egy kis artéria, amely csatlakozik az arteria ulnaris-hoz, és ellátja a tenyerét.
A radiális artéria fennmaradó része a kéz hátuljába mozog a hüvelykujj golyója előtt, és ellátja a hüvelykujjat és az index egyik oldalát ujj oxigénben gazdag vérrel. A radiális artéria ezután az úgynevezett Arcus palmaris profundus-ban (mély tenyérív) végződik, amely szintén rövidzárlatos az ulnáris artériával. Így a kéz artériás ellátása két oldalról történik, és így biztosított.
A koszorúerek, más néven koszorúerek vagy Arteria coronaria (lat. Coronarius „korona alakú”), a szív úgynevezett „Vasa privata” (saját erei). Kizárólag a szív artériás ellátására szolgálnak, ezért óriási jelentőségűek.
Ennek során az izom külső részéről kis ágakként húzódnak az izomba. Van két koszorúerek, az artéria coronaria sinistra (bal szívkoszorúér) és az artéria coronaria dextra (jobb koszorúér). A felemelkedő rész ágai az aorta, azaz a szív kilépése után azonnal elágaznak.
Az arteria coronaria sinistra egy ramus interventricularis anteriorra (RIVA) és egy ramus circumflexusra (RCX) oszlik. A ramus interventricularis anterior a bal szívkoszorúér egyik ágaként húzódik a szív csúcsáig. A circumflex ramus lehúzza a szív bal oldalát, és ellátja annak alsó oldalát.
Az anatómia itt gyakran személyenként változik, de a leírt tanfolyam az esetek körülbelül 75% -ában igaz. A jobb koszorúér hátrafelé és lefelé görbül a szív jobb oldalán. Itt szállítja például a jobb pitvar, a sinus csomópont és a AV csomópont, a szívverés órái.
Ha a jobb koszorúér eltömődik, akkor életveszélyes veszély áll fenn, mert a szív már nem kap impulzusokat és ezért már nem dobog. Az artéria poplitea (lat. Poples „poplitealis artéria”) az artéria femoralis (femoralis artéria) folytatása.
A femorális artéria kijáratával kezdődik a hiatus adductorius (adductor rés) feletti a térd ürege. Először a térd felső szélén az arteria superior medialis nemzetség (felső középső térdartéria) és az arteria superior leteralis nemzetség (felső oldalsó térdartéria) kerül a térd belsejébe és kívülre. A poplitealis artéria ezután a a térd ürege.
Itt az artéria pulzusa könnyen tapintható, mivel más struktúrák alig fedik le. Másrészt az artéria itt is nagyon érzékeny a sérülésekre, ami magas vérveszteséghez vezethet. A térd üregében a poplitealis artéria szállítja az arteria media nemzetséget (középső térd artéria), amely ellátja a keresztszalagokat.
A poplitealis artéria ezután az alsó felé tovább fut a poplitealis fossa-ból láb és felszabadít még két ágat, a surális artériát (lat. Sura „borjú”). Ezek táplálják a gastrocnemius izmot, egy erős kétfejű borjúizmot. Végül a térd ürege alatt a poplitealis artéria az elülső tibialis artériára és a tibialis posterior artériára oszlik.
