Bevezetés
Az izomgyengeség (myasthenia vagy myasthenia) a feltétel amelyben az izmok nem a normális szinten teljesítenek, aminek következtében egyes mozgások nem teljes erővel vagy egyáltalán nem hajthatók végre. Az izomgyengeség különböző fokú lehet, és a gyengeség enyhe érzésétől a megnyilvánuló bénulásig terjedhet. Az izomgyengeségnek különféle okai vannak, amelyek közül a leggyakoribb teljesen ártalmatlan. Az izomgyengeség azonban súlyos betegség jele is lehet, ezért orvosnak tisztáznia kell. Az izomgyengeség leggyakoribb okait itt röviden ismertetjük.
Az izomgyengeség egyszerű és betegségtől független okai
Az egyszerű izomgyengeség az izmok gyengesége, amely önmagában fordul elő, vagyis nem egy másik betegség összefüggésében. Ez a legártalmatlanabb forma, és általában helytelen diéta, gyakran a mozgáshiány kapcsán. Ha az ételből hiányoznak fontos ásványi anyagok, ill vitaminok, ez megnyilvánulhat az izmok gyengeségével, amelyet gyakran általános érzés kísér fáradtság.
Vas és magnézium különösen fontosak az izmok megfelelő működése érdekében. Jelentős fizikai megterhelés után rövid távú izomgyengeség is előfordulhat, ami aztán teljesen természetes. Egyidejű tüneteként az a influenza-szerű fertőzés, gyengeség és fájdalom az izmokban is előfordulhat.
Az izomgyengeség stresszhelyzetekben vagy túlzott igények miatt is előfordulhat. A pszichoszomatikusan okozott izomgyengeségek nem szerves okon alapulnak, vagyis az érintett személyek fizikailag egészségesek, de még mindig panaszoktól szenvednek. Bizonyos gyógyszerek szedése az izmok gyengüléséhez is vezethet.
Csípőműtét után vagy műbehelyezés után csípőizület, átmeneti izomgyengeség is előfordulhat műtét után. A vitaminhiány izomgyengeség enyhe formájához vezethet, gyakran egyidejű fáradtsággal kombinálva. Ide vonatkozó vitaminok amelyek hiánya izomgyengeséget eredményezhet, például a B12, B1, C, D és E vitamin. A B12-vitamin, amelyet az orvostudományban más néven „kobalamin” vagy „külső tényező” néven ismert, olyan élelmiszerekben található meg, mint a hal, hús, tojás vagy tejtermékek.
Bár D-vitamin az egyetlen vitamin, amelyet az emberek maguk tudnak előállítani, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, vagy megfelelő feltételeknek kell lenniük ahhoz, hogy előállíthatók és felhasználhatók legyenek. A napfény például képes a bőrön keresztül átalakítani egy prekurzort. Ezért a D-vitamin a hiány télen, vagy azokban az országokban uralkodik, ahol alacsony az UV-expozíció, sok esetben.
A mindenkori Vitaminmangel pontos és egyéni okai azonban ismét nagyon változatosak. A leggyakoribb ok azonban általában a helytelen és kiegyensúlyozatlan vitamin-tápanyag. Ennek ellenére vannak kockázati csoportok vagy bizonyos körülmények, mint pl terhesség vagy stressz, amely az embereket fogékonyabbá teszi a vitaminhiány, így valószínűbb az izomgyengeség.
Általában a megfelelő vitaminhiány pusztán tüneti terápiával, azaz a hiányzó vitamin beadásával kompenzálható. A szervezet viszonylag gyorsan és jól képes felépülni a vitaminhiányból. Amellett, hogy a vitaminok, a két tápanyag vas és magnézium az izomgyengeség kialakulásában is meghatározó szerepet játszik.
Megelőző intézkedésként tehát kiegyensúlyozott diéta mindig követni kell. A sport után jelentkező izomgyengeségek teljesen normálisak az izmok megfelelő használata után, és nem okozhatnak aggodalmat. Amikor az izmok dolgoznak, energiát fogyasztanak.
A testet magas fokú stressz és intenzitás érinti, energiafeltételeket és laktát anaerob körülmények között, azaz oxigén nélkül. Ha ez utóbbi anyagcseretermék felhalmozódik a dolgozó izmokban, akkor túlsavasodnak. Ez az a pillanat, amikor felmerül az érzés, hogy nincs több erőnk, és átmeneti izomgyengeség jelentkezik.
Amint a laktát az edzés után oxigén segítségével ismét metabolizálódott, az izomgyengeség megszűnik. Ezenkívül az intenzitás és a mozgásminták tekintetében az új edzéskövetelmények az első néhány alkalom után gyakran izomrángásokhoz vezetnek a stresszes izmokban, majd izomérzéssel gyengeség. Ha ez nem tartós izomfájdalom, akkor az izomgyengeség viszonylag gyorsan visszahúzódik. Terápiás szempontból egyszerű megközelítések léteznek az izomrángások és az ezzel járó izomgyengeség vagy az edzés utáni egyetlen izomgyengeség csökkentésére.
Kiegyensúlyozott és vitamindús diéta beleértve egy elegendő magnézium bevitel, valamint változatos edzésprogram és hatékony bemelegítés és nyújtás gyakorlatok egyben megelőző intézkedésként is szolgálnak izomrángás és gyengeség. A metabolikus termék tekintetében laktát, a teljesítmény optimalizálása érdekében pontos laktátanalízis végezhető, amely lehetővé teszi, hogy meghatározza saját egyéni teljesítménykorlátjait. Az orvostudományban valójában van néhány gyógyszer, amely kiválthatja az izomgyengeséget.
Az ilyen gyógyszer által kiváltott izomgyengeség kiváltható a D-penicillamin és a klorokin gyógyszerek szedésével. A D-penicillamin szerepet játszik reuma terápiában, valamint a nehézfém-mérgezések kezelésében a klorokin egyes reumatikus betegségek kezelésében, de a malária. Ha izomgyengeség jelentkezik, a gyógyszereket az orvossal egyeztetve fel kell függeszteni.
Hosszú távon kortizon terápia, izomgyengeség is kialakulhat, gyakran más tünetek kísérik. Az izomgyengeség a hosszú távú egyik lehetséges mellékhatása kortizon terápia. Szélsőséges esetekben az izomgyengeség izomsorvadássá, azaz izomsorvadássá fokozódhat.
Általában azonban izomgyengeség alatt kortizon a terápia nem elszigetelten történik, hanem más tünetek kísérik. Ezek közé tartozik a immunrendszer, vérzés a bőrbe, ödéma és depressziós epizódok. A kortizon alkalmazásának is vannak ellenjavallatai.
Ezeket az ellenjavallatokat tisztázni kell a szedés előtt. Ha azonban vannak ilyenek a kortizon mellékhatásai, például izomgyengeség, a gyógyszert fel kell függeszteni, miután konzultált a felíró orvossal. A pszichoszomatikus azt jelenti, hogy az izomgyengeség előfordulásának nincs szervi kiváltó oka, de a panaszok pszichológiai problémákon vagy stresszen alapulnak.
A saját alapos vizsgálata Egészség vagy a természetes betegségeken túlmutató saját betegségek kiválthatják a pszichoszomatikusan okozott izomgyengeség előfordulását. A pszichoszomatikusan okozott izomgyengeségek szorosan összefüggenek a stressz okozta izomgyengeségekkel is, mivel ez is stresszes helyzet. Depresszió növeli a pszichoszomatikus izombénulás kockázatát is.
Szerves kapcsolat nélkül az érintett személyek elszigetelt, úgynevezett „álneurológiai” tünetekre panaszkodnak, például izomgyengeségekre, de bénulásra vagy érzésekre is. A pszichoszomatikus izombénulás diagnosztizálása önmagában gyakran nagyon nehéz és hosszú ideig tart, mivel először minden lehetséges szervi okot ki kell zárni, és az érintettek gyakran nem mutatnak bepillantást a betegségbe, vagy nem fogadják el, hogy az izombénulás a pszichéből származik. Amikor a stresszt az izomgyengeség kiváltó okaként említik, akkor szorongásnak, azaz negatív stressznek nevezik.
A fizikai organizmus fizikai, mentális vagy betegségekkel kapcsolatos megterhelése formájában jelentkező stressz vitaminhiányhoz vezethet. Ez viszont izomgyengeséget eredményez. Ennek oka a vitaminok fokozott lebontása a szervezet által, mivel stressz állapotban gyakrabban van szükség rájuk.
Nagyon különleges kapcsolat áll fenn a stressz, a vitaminhiány és az izomgyengeség között, például a C-vitamin és a karnitin esetében. A C-vitamin részt vesz a két aminosav kémiai vegyülete, a karnitin szintézisében. A vitaminhiány miatti elégtelen termelés viszont az izomanyagcsere zavaraihoz, azaz izomgyengeséghez vezethet.
Közvetlenül a csípő TEP után, azaz a teljes endoprotézis beillesztése után a csípőizület, az izomgyengeségek a csípő területén teljesen normálisak és ártalmatlanok. Végül is a műtét invazív eljárás, amelynek során az izomzatot óriási húzó- és feszítő erőknek teszik ki, így a csípőizület műteni könnyen elérhető a sebész. Az izomgyengeség tehát egyfajta regenerációs fázist tükröz. A kezdeti izomgyengeséget gyakran kíséri fájdalom amelyet az operált ízület sebje okozott.
Az izomgyengeség általában rövid idő után eltűnik. Az izmok erősítése érdekében a fizioterápiát általában posztoperatív módon írják fel. Ha azonban az izomgyengeség a további gyógyulási folyamat során nem javul jelentősen, akkor ki kell zárni, hogy a műtéti beavatkozás során idegstruktúrák sérültek meg. Ez speciális diagnosztikai intézkedések segítségével ellenőrizhető és szükség szerint ennek megfelelően kezelhető.