Idegfájdalom

Meghatározás

A lakosság körülbelül 6% -a számol be idegről fájdalom. Ideg fájdalom vagy szakértő neuralgia is fájdalom amely egy vagy több beidegzett területén nyilvánul meg és okozza idegek. Ez megkülönbözteti neuralgia más típusú fájdalmaktól, mint pl hátfájás.

Ezeket izom is okozhatja görcsök, például. Az idegfájdalom azonban a szövethez tartozó szövet károsodásának közvetlen következménye idegrendszer. Ez a fájdalmat felismerő és vezető idegvégződések aktiválódásához vezet, amelyek a szenzoros perifériához tartozhatnak idegek, hanem a gerincvelő és a agy.

Okoz

Az ideg vagy a idegrendszer különféle okai lehetnek. Mechanikus hatások vágások vagy nyomás formájában, például porckorongsérv, mérgező kémiai égések vagy sugárzás károsíthatják idegek külső hatások révén. Az úgynevezett neurotoxinok között vannak nehézfémek, például ólom, ciklikus szénhidrogének, alkohol, de néhány gyógyszer is.

További okai a gyulladásos folyamatok, mint a övsömör (herpesz zoster), vagy anyagcsere-folyamatok, például az anyagcserezavar cukorbetegség mellitus. A gyulladásos folyamatokat általában fertőzések okozzák. Varicella (bárányhimlő kórokozók), a borrelia és mások a perifériás idegeket vagy maguk az idegsejteket is megtámadják fertőzéskor.

A gyulladást autoimmunológiai folyamatok is okozhatják, vagyis olyan betegségek, amelyekben a test sajátja immunrendszer megtámadja a sejteket és a test struktúráit. Ezek a betegségek, amelyek idegi fájdalmat is okozhatnak, magukban foglalják sclerosis multiplex és Guillain-Barre-szindróma. Az idegsejtek vagy a mielinhüvelyek anyagcseréjének zavarait nemcsak az okozhatja cukorbetegség mellitus betegségei és az ebből adódó gyengébb felszívódás (malabszorpció) miatt vitaminok mint például a tiamin.

A máj vagy a vese is okozhatja az anyagcserezavarokat. Ezenkívül az idegfájdalom pontos jellegét befolyásolja a károsodás mintázata. Ha a mielinhüvely egy ideg sérült, „demielinizálódik”, és az ideg elveszíti védő szigetelő rétegét.

E réteg nélkül az érintésre reagáló érzékeny idegek elektromos jelei fájdalmat vezető szálakra ugorhatnak. Ezt a mintát okozhatják olyan kórokozók, mint pl sclerosis multiplex és vírusos fertőző betegségek, mint pl övsömör (herpesz zoster). Metabolikus betegségek, mint pl cukorbetegség mellitus is felelős lehet a károsodás ilyen formájáért.

Ha nem csak a védő mielinhüvely hanem az egész idegszál sérült, az információáramlás teljesen blokkolható, ezt a folyamatot deaferentifikációnak nevezik. Az elzáródás információhiányt okoz a központban idegrendszer, így a központi idegrendszer által irányított gátló hatások a felszálló ingerek hiánya miatt már nem aktiválódnak. Ezek az úgynevezett deafferentációs fájdalmak például amputációk után vagy in kétoldali bénulás.

Ez a témakör Önt is érdekes lehet: Összeszorult ideg A nagy idegek megszakadása főként amputációk után következik be, ami deaferentációhoz és / vagy fantom fájdalom. Mint már említettük, a deaferentációs fájdalmat a gátló A-? rostok, amelyek érzékenyek a nyomásra és az érintésre.

Ezek a rostok általában gátolják a fájdalomimpulzusok továbbadását a gerincvelő interneuronokon keresztül. Ha ez a gátlás nem sikerül, akkor a már nem gátolt idegsejtek túlzott aktivitása következhet be, ami fájdalmat okozhat. A pontos oka fantom fájdalom még nem eléggé megértett.

Ismeretes, hogy a test minden része egy meghatározott helyen van ábrázolva a kéreg kérgén agy. Az egyik magyarázat az, hogy amikor a kéregben megszakad egy végtag, ezek az ábrázolások átszerveződnek. Az észlelt fájdalom ekkor az adott képviselet új és régi mintája közötti konfliktushelyzetből adódhat.

Ha hiányzik a hiányzó végtag várható válasza a kéregben lévő reprezentáció jelére, akkor a reprezentáció jelintenzitása kompenzációs mechanizmusként felerősödik, amelyet a beteg fájdalomként érzékelhet. A fellépő idegi fájdalom mellett a perifériás idegrendszerben ott van a központi fájdalom is. A központi idegfájdalmat a központi idegrendszer, azaz közvetlenül a agy or gerincvelő, az ott található idegsejtek károsodásával. Megoszlik a thalamus fájdalom, amelyet az idegsejtek károsodása okoz talamuszés pszeudothalamus fájdalom, amelyet a központi idegrendszer más régióiban bekövetkező károsodás okoz.

Még pontosabban a traktus spinothalamicus a gerincvelőben és a nucleus ventralis posterolateralis talamusz gyakori kárhelyeknek nevezhetők. Ezek az elváltozások (károsodások) gyakran okozati betegségeken alapulnak. Olyan betegségekben, mint sclerosis multiplex or syringomyeliadegeneratív folyamatok lépnek fel, amelyek a központi idegrendszer gátló struktúráinak meghibásodásához, valamint a fájdalom és a hőmérséklet érzékeny útjának irritációjához vezethetnek. Ha a perifériás idegfájdalom hosszabb ideig tart, egyfajta tanulás folyamat a központi idegrendszer idegsejtjeinek adaptációjához vezethet. Így az idegfájdalom központilag krónikussá válhat, annak ellenére, hogy a tényleges perifériás ok már régen gyógyult, például poszt-zosteris esetén neuralgia.