Szerkezet | Vér-agy gát

Szerkezet

A vér-agy gát egyszerűen a kis agy falaiból áll hajók, amelyek itt másképp vannak felépítve, mint a test többi részén. Az endothel sejtek fontos szerepet játszanak. Ezek a sejtek alkotják az apró falát vér hajók a agy.

Ezek az úgynevezett hajszálcsöves hajók - a keringési rendszer nagyobb edényeivel ellentétben - csak egyrétegű faluk van. Míg a nagyobb edények falai három rétegből állnak (két rétegből) kötőszöveti közepén pedig egy izomréteg az átmérő szabályozására), a kis kapillárisok csak a legbelső - az endoteliális réteggel rendelkeznek. Ezek az endoteliális sejtek egy úgynevezett bazális rétegen fekszenek (egy vékony réteg) fehérjék) és gyűrű alakban vegye körül az edényt.

A test többi részében, azaz a testen kívül agy, a endothelium az vér hajók nincsenek teljesen lezárva. Kis rések maradnak az endothel sejtek között. Ily módon víz és oldott anyagok, például a vérből származó tápanyagok bejuthatnak a környező szövetekbe.

Az agy belsejében azonban az erek endoteliális sejtjei gyakorlatilag hézag nélküli falat képeznek. Az egyes endoteliális sejtek nagyon szorosan kapcsolódnak egymáshoz úgynevezett szoros csatlakozásokon keresztül. Ezért ez az endoteliális réteg nem tud olyan könnyen behatolni - kivéve a zsírban oldódó anyagokat, amelyek diffundálhatnak a sejt membrán mert maga a membrán zsírból vagy aktív szállító mechanizmusokból áll, például szivattyúkból vagy csatornákból.

Az agyszövetbe ágyazva a kapillárisokat asztrociták veszik körül. Az asztrociták az agy legfontosabb sejtjei az idegsejtek (neuronok) mellett. Többek között felelősek az idegsejtek táplálásáért. Meghosszabbításaik szintén a vér-agy gát.

Áteresztőképesség

Tápanyagok, például cukor (glükóz) vagy elektrolitok mint például nátrium és a kálium aktívan szállítják a endothelium szivattyúk vagy szállítószalagok által, miközben a víz átjuthat a vér-agy gát bizonyos csatornákon (akvaporin) keresztül. Bizonyos hormonok - különösen a stressz és a nemi hormonok - diffundálhatnak a vér-agy gát és befolyásolják az agyat. A zsírban oldódó gázok, mint például az oxigén és a szén-dioxid, különlegesen átléphetik az endoteliális réteget AIDS.

Tehát más zsírban oldódó anyagok, például alkohol, nikotin és heroin. Ily módon az addiktív anyagok működhetnek az agyban. Tehát minél jobban oldódik egy gyógyszer zsírban, annál erősebb a központi idegrendszer mobilitása.

Ezek a gyógyszerek magukban foglalják pszichotróp gyógyszerek, érzéstelenítők, altatók és a nyugtatók. Antibiotikumokmásrészt alacsony zsíroldékonysággal (azaz inkább jó vízoldékonysággal) készülnek, mivel neurotoxikusak. Az agy számára potenciálisan veszélyes anyagokat a vér-agy gát állítja le.

Vannak azonban kivételek. Baktériumok és a vírusok hogy kiváltja agyhártyagyulladás, azaz agyhártyagyulladás, vagy az emberi immunhiányos vírust (HIV) a gát nem képes megállítani. Más, a központi idegrendszerben ténylegesen szükséges anyagokat, amelyek szintén nem képesek legyőzni a gátat, újból elő kell állítani az agyban.

Ilyen anyag egyik példája koleszterin. Az asztrociták termelnek koleszterin önmagukban, mivel elengedhetetlen az idegsejtek mielinhüvelyeinek előállításához (a mielinhüvelyek viszont az idegsejtek nélkülözhetetlen bevonata). Egy másik fontos pont a tumorsejtek áttétképzése.

Különösen a hörgőkarcinómák sejtjei (tüdő rák), mellrákok (emlőrák) és a rosszindulatú melanomák (bőrrák) a vér-agy gát ellenére hematogén módon (azaz a véren keresztül) terjednek az agyba metasztázisok, azaz másodlagos daganatok képződhetnek. Itt a korlát problémát jelent, mert megnehezíti kemoterápiás kezelés gyógyszerek elérése metasztázisok. Ezenkívül a vér-agy gát permeabilitását megváltoztathatják daganatos megbetegedések, agyi infarktusok, gyulladásos folyamatok vagy ritka genetikai betegségek (pl. hiányok a fent említett csatornákban). Ennek eredményeként azok az anyagok, amelyeket valóban szűrni kell, bejuthatnak a cerebrospinalis folyadékba, vagy olyan tápanyagok, mint például a glükóz, amelyekre az agynak valóban szüksége van, már nem tudják elérni.