EEG (EEG) az orvosi diagnózis egy olyan módszere, amelyet az EEP összesített elektromos aktivitásának mérésére használnak agy a feszültségingadozások rögzítésével a fej. A patológiás változások észlelésére és lokalizálására szolgál agy elektromos aktivitás.
Jelzések (alkalmazási területek)
- A görcsroham tendenciája agy - epilepsziás rohamok; megkülönböztető diagnózis nem epilepsziás állapot (NKSE).
- Gyulladásos agybetegségek
- Bakteriális meningoencephalitis (kombinált az agy gyulladása (agyvelőgyulladás) És agyhártya (agyhártyagyulladás)).
- Agyvelőgyulladás (az agy gyulladása): herpesz agyvelőgyulladás, HIV encephalitis.
- Agyi tályog
- Meningitis (agyhártyagyulladás)
- Agyi malária
- Endokrin betegségek
- Hypothyreosis eszik okozta súlyos hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködése).
- Addison-kór (mellékvese-elégtelenség, NNI).
- Cushing-kór - hypercortisolizmushoz vezető betegségek csoportja (hypercortisolism; A kortizol).
- Anyagcsere (anyagcsere) rendellenességek.
- Májkóma (májelégtelenség), amelyet súlyos májműködési zavarok okoznak
- Uremikus kóma (veseelégtelenség), amelyet súlyos veseelégtelenség okoz
- Apoplexia (stroke)
- Delírium
- Demenciák (agyi degradációs folyamatok) - mint pl Alzheimer kór or Creutzfeldt-jakob betegség.
- Agydaganatok
- Alvászavarok mint például a narkolepszia vagy alvajárás (somnambulizmus).
- Farmakoterápia:
- Kezelés benzodiazepinek, klozapin.
- A lítium terápia monitorozása
- Az agyhalál kimutatása
Az eljárás
A fejbőrön 19 elektródát helyeznek a klinikai EEG-levezetéshez a nemzetközileg alkalmazott Ten-Twenty rendszer (10-20 rendszer) szerint. Ezeket ezáltal a fejbőrön viszonylagos távolságokon (10% vagy 20% intervallumon) osztják el egymástól, ez lehetővé teszi a két elektróda közötti feszültségkülönbségek különböző kombinációkban történő mérését. Az elektródák kábelen keresztül kapcsolódnak a felvevőhöz, amely reagál az elektromos impulzusokra. Az agyhullámok különböző típusú hullámokban vannak ábrázolva. Az agyhullámok gyakorisága (hercben történő mérés), amplitúdója, valamint az agyhullámok meredeksége és lokalizációja alapján felmérhető az elektromos agytevékenység. A ritmusok az alábbiak szerint vannak felosztva:
- Alfa aktivitás (8-13 / s): fő tevékenység nyugodt állapotban, csukott szemmel; túlnyomórészt parieto-occipitalis; az alapritmus frekvenciájának változékonysága legfeljebb 1.5 / s; főként a thalamus neuronok váltják ki.
- Téta aktivitás (4-8 / s); fiziológiailag mint egyes hullámok ébrenlétben vagy szubvigiláns szakaszokban csoportosítva; ritmusgenerátor valószínűleg hippocampus.
- Delta aktivitás (0.5–4 / s): uralkodó EEG ritmus mély alvás alatt; is társul tanulás vagy jutalom feldolgozása; valószínűleg az alap kolinerg magjaiban vált ki homloklebeny.
- Sub-delta aktivitás (<0.5 / s): nincs jelentősége a rutin diagnosztikában.
- Béta aktivitás (13-30 / s): nyugalmi állapotban nyitott szemmel és alvás közben is; kognitív folyamatokkal (pl. számítás), érzelmi izgalommal és mozgással társul; ritmusosságot részben a thalamus neuronok váltják ki.
- Gamma aktivitás (30-100 / s): bizonyos kognitív és motoros funkciókkal fordul elő; közvetíti a helyi idegsejt populációk összekapcsolását nagyobb hálózatokkal; a rutin diagnosztikában nincs jelentősége.
A vizsgálat körülbelül 20–30 percet vesz igénybe, ártalmatlan, fájdalommentes és a kívánt gyakorisággal megismételhető. Keresztül EEG, az agyi aktivitás kóros változásai kimutathatók, és ha szükséges, meghatározható a betegség súlyossága. Bizonyos esetekben - például roham rendellenesség (epilepszia) lokalizálható az agyban, vagyis azon a helyen, ahol a szenvedés ered, így bizonyos körülmények között célzott műtéti intézkedés indulhat el.
