Eikozapentaénsav: Funkció és betegségek

Eikozapentaénsav többszörösen telítetlen zsírsav. Mint az alfa-linolénsav (ALA) és dokozahexaénsav (DHA), ez az omega-3 egyike zsírsavak.

Mi az eikozapentaénsav?

Eikozapentaénsav (EPA) egy többszörösen telítetlen hosszú láncú zsírsav. Angolul ezek zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavaknak (PUFA-k) is nevezik. Mivel az első kettős kötés a harmadiknál ​​van jelen szén kötés, ez egy omega-3 zsírsav. Bár a test maga képes előállítani az EPA-t, ehhez alfa-linolénsavra van szüksége. Az EPA azonban táplálékkal is ellátható. A zsírsav elsősorban a zsíros tengeri halakban található meg, mint például a hering, az angolna vagy a makréla.

Funkció, hatás és feladatok

Eikozapentaénsav számos anyagcsere-folyamatban játszik szerepet. Eikozanoidok és a dokozahexaénsav (DHA) képződik a zsírsavból. Eikozanoidok olyan hormonszerű anyagok, amelyek mind neurotranszmitterként, mind immunmodulátorként működnek. Számos gyulladásos folyamatban vesznek részt az emberi testben. Ide tartoznak például az értágulat, vér véralvadás és a gyulladás. A rendelet vér a nyomást és általában a szívműködést is befolyásolja eicosanoidok. A prosztaglandinok, a prosztaciklinek, a tromboxánok és a leukotriének az eikozanoidok közé tartoznak. A DHA a zsírsav-komponense foszfolipidek. Ezek viszont a sejthártyák alapvető alkotóelemei, és főleg az idegsejtekben találhatók meg. Így, dokozahexaénsav elsősorban a agy. De sok DHA is található a retinában. Az összes omega-97 körülbelül 3 százaléka zsírsavak a agy és az összes omega-94 zsír csaknem 3 százaléka savak a retinában dokozahexaénsavból állnak. A DHA a neuroprotektinek, a rezolvinek és a dokosatriének szintézisének előfutára is. A zsírsav csökkentheti vér nyomás és szív aránya, ezért fontos szerepet játszik a magas vérnyomás.

Kialakulás, előfordulás, tulajdonságok és optimális értékek

Az emberi test az alfa-linolénsav (ALA) mennyiségétől függ az EPA képződéséhez. Az ALA elsősorban a növényi olajokban található meg. Így a lenmagolaj, repceolaj, szójabab olaj, dió olaj és kender olaj alfa-linolénsavban gazdagok. Az alfa-linolénsavból származó EPA-szintézis nőknél lényegesen hatékonyabb, mint férfiaknál. Ez az ösztrogénnek tulajdonítható. Úgy tűnik, hogy stimulálja az EPA szintézisét az ALA-ból. Az egészséges nők a bevitt ALA mintegy 21% -át alakítják át EPA-val, míg a férfiaknál csak körülbelül 8% -át. Ahhoz azonban, hogy az ALA-ból szintetizálható legyen az EPA, az enzimek A delta-6-deszaturáznak és a delta-5-deszaturáznak elegendő mennyiségben és aktivitásban kell jelen lennie. A deszaturázok munkájához különféle mikroelemekre van szükség. Különösen, vitamin B6, biotin, magnézium, cink és a kalcium fontosak. Ezen tápanyagok hiánya az EPA szintézisének csökkenéséhez vezet. A szintézist a telített zsírok fokozott bevitele is gátolja savak, alkohol fogyasztás, emelkedett koleszterin szintek, vírusfertőzések, cukorbetegség mellitus és feszültség. Kevesebb ALA-t is átalakítanak idős korban. Az EPA azonban nemcsak az ALA-ból állítható elő, hanem közvetlenül étellel is bevehető. A zsírsav elsősorban a zsírokban található meg hideg-víz halak, például hering, szardínia, lazac vagy makréla. Egyes mikroalgák EPA-ban és DHA-ban is gazdagok. A zsíros savak felszívódnak a vékonybél. Az EPA pontos követelményét még nem határozták meg. A Német Táplálkozási Társaság (DGE) napi 250 milligramm bevitelt javasol. Azonban minden hosszú láncú omega-3 zsírsav alá tartozik ez a beviteli ajánlás. A DGE értékei azonban becslések, és nem veszik figyelembe az egyéni étkezési szokásokat, Egészség az egyén állapota vagy rendkívüli stresszei. Mind a DGE, mind a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) szerint napi körülbelül három gramm EPA bevitele biztonságos. Azonban nem csak az omega-3 zsírsavak abszolút mennyisége számít; az omega-3 aránya a omega-6 zsírsavak figyelembe kell venni. Legjobb esetben az omega-6 és az omega-3 zsírsav aránya 2: 1 vagy legfeljebb 5: 1 legyen. A nyugati világban azonban az arány gyakran 15: 1 vagy akár 20: 1.

Betegségek és rendellenességek

A kedvezőtlen arány kedvez a szív- és érrendszeri betegségeknek és a reumás betegségeknek. Az omega-3 zsírsavhiány azonban gyakran előre észrevehető. A tünetek azonban meglehetősen jellegtelenek, így az EPA-hiány nem állapítható meg automatikusan. Az EPA-hiány lehetséges tünetei: izomgyengeség, izomremegés, fényérzékenység, pikkelyes bőr, koncentráció rendellenességek, teljesítményvesztés, növekedési rendellenességek vagy alvászavarok. Az eikozapentaénsavból képződött eikozanoidok általában gyulladáscsökkentő hatásúak. Az EPA hiánya ezért gyakran túlzott gyulladásos reakciókban vagy gyulladásos reakciókban nyilvánul meg, amelyek alig csillapodnak. Az allergiás klinikai képeknél figyelembe kell venni az EPA hiányát is. Különösen az 1. típus allergia itt értendő. Ebben a közvetlen típusú allergia, a szervezet perceken belül reagál egy allergénre. Tipikus példák az ilyen típusú allergia széna láz vagy allergiás asztma. Az EPA hiánya szintén elősegíti az EPA kialakulását érelmeszesedés. Érelmeszesedés számára a legnagyobb kockázati tényező szív támadás és ütés. Úgy tűnik, hogy az omega-3 zsírsavak és így az eikozapentaénsav hiánya is szerepet játszik bőr olyan betegségek, mint pl atópiás dermatitis or pikkelysömör. Az erythema csökkenését figyelték meg pikkelysömör szedő betegek halolaj mint diétás kiegészítés. A plakkok vastagsága is csökkent, és a bőr sokkal könnyebb volt. Ezenkívül csökkent az agonizáló viszketés. Hasonló eredményeket láthattunk atópiás dermatitis. Az EPA enyhítő hatással bírhat krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén is, mint pl Crohn-betegség or colitis ulcerosa.