Alzheimer-kór betegség, Alzheimer kór vagy az Alzheimer-kór az időskori megkülönböztető és tipikus betegség elnevezése. Az idősebb embereknél nagyobb az esély a betegség kialakulására. A Alzheimer-kór faliórái emlékezet elévülések, a személyiség változásai és a mentális képesség általános csökkenése.
Mi az Alzheimer-kór?
Az egyik fő jele Alzheimer-kór A betegség az amiloid plakkok felhalmozódása (sárga színnel) az idegsejtek között (kék színnel látható) a agy. Kattints a kinagyításhoz. Alzheimer kór szokás emlegetni is demencia Alzheimer-típusú (Alzheimer-kór demenciája) És Alzheimer kór. Azonban minden kifejezésben közös, hogy ez a betegség a mentális teljesítmény romlása. Ezenkívül az Alzheimer-kórra jellemző emlékezet gyengeség. Ez a betegség előrehaladtával növekszik, és végül a személyiség és az ítélőképesség teljes elvesztéséhez vezet.
Okok
Úgy gondolják, hogy az örökletes tényezők, a gyulladásos folyamatok és a környezeti hatások kombinációja okozza az Alzheimer-kórt. A jelenlegi orvosi ismeretek szerint a betegség az idegsejtek lassú, progresszív halálával fejlődik ki agy. Ennek oka a káros lerakódások, az úgynevezett amiloidok. Ezek feltehetően akadályozzák az idegsejtek kommunikációját a agy. A változások jóval az első tünetek megjelenése előtt kezdődnek. Feltételezzük, hogy bizonyos hatások elősegíthetik az Alzheimer-kór kialakulását. Ide tartoznak például:
- Az élet folyamán súlyosabb agykárosodás
- Erős nikotinhasználat
- Magas vérnyomás
- Érelmeszesedés
- Egészségtelen étrend
- Hypothyreosis
Az Alzheimer-kór alapvetően bárkit érinthet. A kockázat azonban az életkor előrehaladtával növekszik. Néhány tényezőt azonban kizárhat az egészséges életmód. A legutóbbi tanulmányok¹ szerint különösen a dohányosoknak van nagy kockázata az Alzheimer-kór kialakulásában. Megállapították, hogy a hosszú távon dohányzók és a volt dohányosok is negatív hatással vannak az agyra. Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata kétszer nagyobb a dohányosoknál, mint a nem dohányzóknál. Ezenkívül a dohányosok mentális képességei 50 éves kortól kezdnek hirtelen csökkenni, míg a nem dohányzóknál csak 20 évvel később figyelhető meg a mentális tevékenység jelentős károsodása. ¹ University College London Whitehall II 2012. évi tanulmány.
Tünetek, panaszok és jelek
Ben jelentkező tünetek Alzheimer-kór demenciája sokrétűek. Néhány tipikus jel azonban szoros megfigyeléssel azonosítható. Az Alzheimer-kór gyanúja az idősek többségénél észrevehető feledékenységük miatt merül fel. Anélkül, hogy az érintett észrevenné, a idegsejt az agyon belüli folyamatok és kapcsolatok évek alatt elhalnak. A betegség előrehaladtával maguk az idegsejtek is érintettek, ami az agyszövet csökkenését eredményezi. Attól függően, hogy az agy melyik területe sérült, csökken az ott lévő képességek és funkciók száma. Ez rövid távon észrevehető emlékezet, megítélés, nyelv és rutinfeladatok ellátásának képessége. Az érintett magatartása, kommunikációs, érzelmi és felismerési képességei is szenvednek demencia. Az orvostudomány az Alzheimer-kórt korai, középső és késői szakaszra osztja. Ezek a szakaszok több éven át is előfordulhatnak. Alapvetően, hangulatingadozás, memóriaproblémák és a teljesítmény csökkenése fordul elő. Ezenkívül a beteg már nem fejezi ki pontosan magát, és csökkenti társadalmi kapcsolatait. A középső szakaszban a szellemi teljesítményvesztés tovább halad, és az érintett személy pszichéje és személyisége egyre inkább megváltozik. Ezenkívül a betegnek segítségre van szüksége a mindennapi feladatokhoz. A késői szakaszban a beteg már nem tud kezelni külső segítség nélkül. Ezenkívül olyan fizikai tünetek, mint a hólyag és a bélműködés, az elesések, a rohamok és a nyelési rendellenességek nyilvánvalóvá válnak. A halálos fertőzések kockázata is fennáll.
Tanfolyam
Az Alzheimer-kór nem minden beteg esetében azonos módon fejlődik. A tanfolyamot általában három szakasz jellemzi.1. Szakasz: A betegség korai szakaszában a betegek gyakran fáradtaknak, kedvetlennek és tehetetlennek érzik magukat. Szenvednek hangulatingadozás és elveszíti a spontaneitást. Megjelennek az első enyhe memóriazavarok. Ezenkívül a betegek lassabban reagálnak és elzárkóznak az új dolgoktól. Mindazonáltal az érintettek ebben a szakaszban csak kismértékben szenvednek tevékenységüket. A segítség nélküli önálló élet még mindig lehetséges. 2. szakasz: Az Alzheimer-kórban szenvedők csak korlátozott mértékben tudják kezelni mindennapi életüket.
- A mentális veszteség nő
- A viselkedési változások, a beszédzavarok és a feledékenység fokozott előfordulása.
- A memória elvesztése előrehalad
- Lehetséges téveszmék
- Felismerési rendellenességek
- Nehézség egyszerű feladatok végrehajtásában, például a háztartásban.
- A higiénia elhanyagolása
A gondozók vagy rokonok segítsége még ebben a szakaszban is hasznos és szükséges. Dolgozni kell annak biztosítására, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek a lehető leghosszabb ideig önállóan végezhessék a mindennapi életet. A ß-amiloid peptidek lerakódásokként találhatók az agyban és vér hajók az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Orvosi szakértők úgy vélik, hogy a ß-amiloidok elleni kezelés javítja ennek a betegségnek a tüneteit. Kattints a kinagyításhoz. 3. szakasz: Ebben a szakaszban a betegség eljutott odáig, hogy a szenvedő állandó ellátástól és segítségtől függ. A betegség harmadik szakaszának lefolyását a következők jellemzik:
- Memória és beszédromlás
- A mindennapi életkészség teljes elvesztése
- Felismerési rendellenességek akár közeli gondozóknál is.
- Étkezési és nyelési nehézségek
- A hólyag és a széklet inkontinencia
Ebben az utolsó súlyos szakaszban az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél általában csak a veleszületett reflex. Ez azt jelenti, hogy az ösztön és az érzések jelen vannak. A szeretetteljes, megértő és gondoskodó ellátás nagyban hozzájárul a betegek jólétéhez, így továbbra is boldogok és biztonságban érzik magukat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az Alzheimer-kórt a lehető legkorábban megfelelő orvosnak kell kezelnie, hogy ez a jelenség hatékonyan ellensúlyozható legyen. Az Alzheimer-kór első jelei általában a közelmúlt emlékeinek elvesztése. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kezdetben kicsi memóriahiányokkal küzdenek. A kezdeti intézkedések ebben a szakaszban kell megtenni, hogy a betegség a lehető legnagyobb mértékben késleltethető legyen. Ilyen esetben az illető memóriáját újra működésre kell ösztönözni. Megfelelő gyógyszeres kezelés is alkalmazható a betegség hatékony leküzdésére és gátlására. Azok azonban, akik Alzheimer-kór esetén a megfelelő gyógyszerekkel való megfelelő kezelésről lemondanak, egy gyorsabban előrehaladó betegség kockázatát kockáztatják. A tünetek vagy a felejtés rendkívül súlyosbodik, így az illető nem lesz képes felidézni még a hosszú távú memóriában lévő emlékeket sem. A saját életrajzának formatív eseményei tehát már nem visszakereshetők. Sajnos az orvostudomány jelenlegi állása szerint nincs teljes gyógymód az Alzheimer-kór ellen. A betegség azonban sokáig késleltethető, így az érintett személy életét a lehető legkényelmesebbé teszik. Emiatt az Alzheimer-kór első jeleire azonnal orvosi segítséget kell kérni.
Kezelés és terápia
Alzheimer-kór terápia két különböző megközelítésre oszlik. Egyrészt a drogkezelés, másrészt a nem drog intézkedések. Drogban terápia, két anyagcsoport közül lehet választani, az acetilkolin-észteráz inhibitorok és memantin. Terápia ezekkel szerek nagyon pozitív hatással van a betegekre, akik gyakran képesek ismét aktívabban részt venni a mindennapi életben. Az Alzheimer-kór hatékony kezeléséhez azonban a gyógyszeres és a nem gyógyszeres kezelés kombinációjára van szükség. Nem drog intézkedések mindig az a céljuk, hogy a lehető leghosszabb ideig fenntartsák a beteg függetlenségét, és ezáltal késleltessék az ellátás szükségességét. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeket mentálisan és fizikailag támogatják különféle terápiás intézkedések. Az Alzheimer-kór azonban még mindig nem teljesen gyógyítható. Csak lassíthatja őket.
Kitekintés és előrejelzés
Az Alzheimer-kór lefolyása betegenként változhat. A prognózis azonban az érintettek esetében hasonló. Az Alzheimer-kór alattomos módon halad és átlagosan nyolc-tíz éven belül halálhoz vezet. A halál tényleges oka általában az ezzel járó betegségek, mint pl tüdőgyulladás or vér mérgezés, amelyet nyomásfekély vált ki ágyhoz kötve. A betegek a diagnózist követően általában viszonylag gyorsan függenek a segítségtől és az ellátástól, és e teher következtében gyakran pszichológiai panaszok jelentkeznek. A betegek csak kis hányadában lehet a veszteség Egészség ideiglenesen le kell állítani. Átfogó gyógyszeres és pszichoszociális intézkedések révén manapság lehetséges az agy teljesítményének ideiglenes stabilizálása és az érintettek számára a kontroll érzetének helyreállítása. Ez azonban csak a korai szakaszban lehetséges. A betegség előrehaladtával a legyengült immunrendszer kísérő tüneteket okoz, amelyek végül vezet halálig. Így nincs kilátás az Alzheimer-kór teljes gyógyulására. A modern terápiás intézkedések azonban lelassíthatják a betegség előrehaladását, és lehetővé tehetik az érintettek számára, hogy viszonylag normális életet éljenek.
Utógondozás
Az Alzheimer-kór különböző fázisokban halad. A progresszió jellemzi, amikor a betegek végül teljes ellátási igényt érnek el. Ez a haladás rövid lehet, vagy akár több évig is eltarthat. A betegség diagnosztizálása után el kell fogadni. Nem gyógyítható. Ez azt jelenti, hogy az utókezelés, mint más betegségeknél szokásos, nem töltheti be a megismétlődés megelőzésének funkcióját. Az orvosok viszont megpróbálják kiküszöbölni a szövődményeket és támogatni a betegeket a mindennapi életben. Ennek érdekében a diagnózis után folyamatos nyomon követésre kerül sor. A kezelőorvos rendszeresen felír gyógyszereket, amelyek adagját a betegség állapotához igazítja. Olyan pszichoszociális képzést is előír, mint pl foglalkozásterápia és a fizikoterápia. Az intervallumokat, amelyekben a betegnek meg kell jelennie, egyedileg állapítják meg. Az utóvizsgálatok során az orvosok elsősorban a rokonok és barátok beszámolójára támaszkodnak. A legintenzívebben észlelik a mentális változásokat. Gyakorlati leírásuk általában értelmesebb, mint egy vizsgálat pillanatképe. A betegeknek a konzultáció során gyakran kis mentális teszteket kell elvégezniük. Erre a célra neuropszichológiai eljárásokat fejlesztettek ki. Más betegségek kizárása érdekében egyes orvosok MRI-t vagy CT-vizsgálatot is rendelnek. Még vér tesztek informatívak és gyakoriak.
Itt tudod megtenni magad
Az önsegítés szerepet játszik az Alzheimer-kórban, különösen a betegség kezdetén. Haladó emberek demencia gyakran nagyobb gondozást vagy támogatást igényel. Az ebből fakadó igényeket egyszerű intézkedésekkel már nem lehet kielégítően kielégíteni. A mindennapi élet memóriaproblémáinak jobb megbirkózása érdekében emlékeztető AIDS használható. Például a fürdőszoba tükörén található apró feljegyzés emlékeztetheti az embereket, hogy vegyék be a gyógyszert. Annak érdekében, hogy egyetlen tabletta ne kerüljön kétszer, a fix gyógyszereket egy heti adagolóba lehet tölteni. Az, hogy az érintett személy vállalhatja-e ezt a feladatot, vagy szükséges-e egy második személy segítsége, az egyedi esettől függ. A heti adagoló egy gyógyszeres doboz, különféle rekeszekkel, mindegyik a hét egy napjához van rendelve. Memóriaproblémák esetén sok érintett bizonytalan abban, hogy bevett-e már tablettát vagy sem. Ha azonban hiányzik a megfelelő tabletta az adagolóból, akkor könnyen belátható, hogy azt már bevették. A heti adagoló vagy hasonló segédeszköz független használata azonban feltételezi, hogy az érintett személy nem szenved súlyos zavartságot, és tisztában van például azzal, hogy a hét melyik napjáról van szó és melyik tabletta hogy és mikor. Különös figyelmet kell fordítani az Alzheimer-kórban szenvedő betegek rendszeres ivására és étkezésére is. Bizonyos körülmények között a kis emlékeztetők itt is elegendőek lehetnek, ha az érintett személy még mindig nagyon alkalmas a mindennapi életre. Egyébként van értelme a rokonoknak, hogy rendszeresen emlékeztessék a személyt az italra és az evésre.
