Komplikációk | Hirschsprung-kór

Szövődmények

Mivel a széklet gyakran nem megy át újszülötteknél Hirschsprung-kór, mesterséges székletürítést kell végrehajtani. Ha ezt nem hajtják végre időben, akkor a nekrotizáló enterocolitis előfordulhat, ami a gyomor-bél traktus akut, életveszélyes betegsége. Ha a felhalmozódott székletet túlzottan kolonizálják baktériumok, ez vezethet a mérgező megakolon, azaz akut bélgyulladás.

A féltett és életveszélyes szövődmények is vér mérgezés (szepszis) és hashártyagyulladás.Ban ben Hirschsprung-kór, az idegsejtek a végbél és a sigmoid hurok leggyakrabban hiányzik, a betegség mértékétől függően. Az idegsejtek hiánya miatt a vastagbél, a belek ezeken a pontokon nagyon keskenyek. A székletürítés ezen a keskeny folton csak nagyon kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem mehet át.

Ennek eredményeként a szűkület előtt elhelyezkedő bélszakaszok kitágultak. A vastagbél tágulatát az orvoslásban megakolonnak nevezik (görögül a „vastagbél”). Ez a szövődmény szinte mindig ben jelentkezik Hirschsprung-kór, ha előzetesen nem fedezik fel (pl. a gyermekköpök kilépésének hiánya miatt). Az esetek 15% -ában a mérgező megakolon képződik, a megnagyobbodott belet a Clostridium nevű baktérium fertőzi meg.

Hirschsprung-kór csecsemőknél

A Hirschsprung-betegség olyan betegség, amely jellemzően csecsemőknél fordul elő. Általában közvetlenül a születés után nyilvánul meg. Ha a betegség a bélnek csak egy rövid szakaszát érinti, a gyermekek gyakran csak elválasztás után veszik észre.

Amíg a gyermekeket nem cserélik ki megfelelő ételre, a széklet általában vékony, így könnyebben leküzdheti a szűkületet, és a „Hirschsprung gyermekei” nem vonják magukra a figyelmet közvetlenül a születés után. A tiszta szoptatásról a kiegészítő táplálékra való áttérés után a gyerekek általában masszívan viselkednek székrekedés és a többi tipikus tünet. A legtöbb esetben azonban a betegség, mint már említettük, csak néhány órával / nappal a születés után jelentkezik.